[go: up one dir, main page]

Ugrás a tartalomhoz

Šurkovac

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Šurkovac
A Jézus Szíve római katolikus plébániatemplom
A Jézus Szíve római katolikus plébániatemplom
Közigazgatás
Ország Bosznia-Hercegovina
EntitásSzerb Köztársaság
községPrijedor
Jogállásfalu
Körzethívószám(+387) 52
Népesség
Teljes népesség49 fő (2013)[1]
Népsűrűség5,5 fő/km²[2]
Földrajzi adatok
Terület8,98 km²
IdőzónaKözép-európai (UTC+1)
CEST (UTC+2)
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 44° 57′ 03″, k. h. 16° 34′ 39″44.950800°N 16.577500°EKoordináták: é. sz. 44° 57′ 03″, k. h. 16° 34′ 39″44.950800°N 16.577500°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Šurkovac témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Šurkovac (szerbül: Шурковац), horvát falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, Prijedor községben, a Szerb Köztársaságban.

Fekvése

[szerkesztés]

Bosznia-Hercegovina északnyugati részén, Banja Lukától légvonalban 52, közúton 69 km-re nyugat-északnyugatra, községközpontjától légvonalban 11, közúton 15 km-re nyugatra, a Veliki- és Mala Stankovac és a Volaric-patakok völgyében, valamint a környező dombvidéken, 250 – 300 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik. Szétszórt, szeres jelelgű település, mely több, kis falucskából áll.

Népessége

[szerkesztés]
Nemzetiségi csoport Népesség
1991[3]
Népesség
2013[3]
Szerb 8 1
Bosnyák 0 0
Horvát 457 47
Jugoszláv 13 0
Egyéb 11 1
Összesen 489 49

Története

[szerkesztés]

Šurkovac tágabb területén a katolicizmust már a középkor óta gyakorolják. A katolikus plébánia székhelye a középkortól Vodičevo, majd 1788-tól Volar volt. A dubicai háború (1788-1791) idején ugyanis a katolikusok az üldözés elől osztrák földre menekültek. A vodicsevói plébánia megszűnt, a megmaradt katolikusok pedig a távolabbi Volarba vonultak vissza. 1801 óta a plébánia székhelye Šurkovac. 1846-ban a településen új plébániaház épült. A 19. század nyolcvanas éveinek elején a plébániaház mellé templomot építettek, a plébános pedig iskolát alapított, ahol maga tanított.[4]

A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Prijedori járáshoz, és Ljubia községhez tartozó településnek 59 háztartása és 378 katolikus lakosa volt.[5] 1910-ben a településen 79 háztartást, 17 ortodox szerb és 538 katolikus lakost találtak.[6] A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a községnek 99 háztartása és 563 lakosa volt.[7] Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett. Az egykori templom közelében 1936 és 1942 között új templomot és plébániaházat építettek, és nem sokkal az elkészülte után azonban mindkettő leégett a második világháborúban.[8]

1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt. A boszniai háború idején a település a Boszniai Szerb Köztársasághoz tartozott, a katolikus templomot a szerbek felgyújtották. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település Prijedor község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került. 1998-ban egy kisebb templom épült itt. A jelenlegi nagy, szintén kéttornyú Jézus Szíve templomot újjáépítették, és 2012. augusztus 11-én ünnepélyesen megáldották.[9] A plébániát a boszna-srebrenai ferencesek irányítják, a lelkipásztor 2009 óta a karizmatikus Ivo Pavić, aki imatalálkozóin több tízezer embert gyűjt össze.[10]

Nevezetességei

[szerkesztés]

Jézus Szíve tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma 1936 és 1942 között épült, ezt azonban 1992-ben a szerbek felgyújtották. A mai templomot 2012-ben szentelték fel.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. http://www.statistika.ba/?show=12&id=20486
  2. http://www.statistika.ba/?show=12&id=20486
  3. a b Popis 2013 u BiH – Prijedor (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. október 2.)
  4. https://www.zupa-surkovac.com/hr/1/Kratka+povijest Hozzáférés: 2022. 06. 09.
  5. Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 53. o.
  6. Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 196. o.
  7. Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 112. o.
  8. Kratka povijest Rimokatoličke župe Šurkovac. zupa-surkovac.com . (Hozzáférés: 2024. október 5.)
  9. https://www.biskupija-banjaluka.org/dekanati-banjolucke-biskupije/bihacki-dekanat/zupa-surkovac/ Hozzáférés: 2022. 06. 09.
  10. https://www.jutarnji.hr/vijesti/covjek-magije-i-straha-a-ne-covjek-vjere-fra-ivo-pavic-zlatko-sudac-iz-bosne-i-hercegovine-488791 Hozzáférés: 2022. 06. 09.

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Crkva Presvetog Srca Isusova u Šurkovcu című horvát Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

[szerkesztés]