[go: up one dir, main page]

Ugrás a tartalomhoz

Rakovčani

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rakovčani
Közigazgatás
Ország Bosznia-Hercegovina
EntitásSzerb Köztársaság
községPrijedor
Jogállásfalu
Körzethívószám(+387) 52
Népesség
Teljes népesség582 fő (2013)[1]
Népsűrűség145,7 fő/km²[2]
Földrajzi adatok
Terület3,99 km²
IdőzónaKözép-európai (UTC+1)
CEST (UTC+2)
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 44° 57′ 50″, k. h. 16° 39′ 43″44.963900°N 16.661900°EKoordináták: é. sz. 44° 57′ 50″, k. h. 16° 39′ 43″44.963900°N 16.661900°E
SablonWikidataSegítség

Rakovčani (szerbül: Раковчани), bosnyák falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, Prijedor községben, a Szerb Köztársaságban.

Fekvése

[szerkesztés]

Bosznia-Hercegovina északnyugati részén, Banja Lukától légvonalban 47, közúton 61 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban és közúton 4 km-re nyugatra, a Szana bal partjától nyugatra fekvő dombvidéken, 135 – 250 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik. Több, szétszórt, kis településből áll.

Népessége

[szerkesztés]
Nemzetiségi csoport Népesség
1991[3]
Népesség
2013[3]
Szerb 0 0
Bosnyák 1406 572
Horvát 15 6
Jugoszláv 5 0
Egyéb 3 4
Összesen 1429 582

Története

[szerkesztés]

A Szana partján előkerült régészeti leletek tanúsága szerint a falu területe már a 6. században is lakott volt. Az itteni sírokban talált leletek a 6. századi keleti gót-gepida kultúrkörhöz tartoznak.[4]

A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Prijedori járáshoz, és Ljubija községhez tartozó településnek 56 háztartása és 377 muszlim lakosa volt.[5] 1910-ben a településen 72 háztartást és 409 muszlim lakost találtak.[6] A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a községnek 78 háztartása és 472 lakosa volt.[7] Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett.

1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt. 1963-ig Ljubija község része volt. A boszniai háború idején a település a Boszniai Szerb Köztársasághoz tartozott. 1992. július 20-án, majdnem két hónappal a Prijedor elleni támadás (1992. április 29-30.) után a boszniai szerb hadsereg támadást indított Rakovčani, a Prijedor község „Brdo” szektorában található falu ellen. A férfiakat elválasztották családjuktól, és kénytelenek csatlakozni más, ugyanabból a faluból származó férfiakhoz, akiket már korábban letartóztattak. A katonák semmilyen információt nem adtak a letartóztatások okairól, sem a fogvatartás helyéről. Az ICTY előtt több tanútól származó bizonyítékok megerősítik, hogy a letartóztatott férfiakat 1992. július 20-21. körül a keratermi táborba vitték, ahol néhány napig fogvatartották. Július 24-én a katonák tüzet nyitottak ezekre a foglyokra, így nagyon kevés túlélő maradt.[8] A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település Prijedor község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.

Nevezetességei

[szerkesztés]

Bošnjica Voče - Rakovčaniban a Szana folyó teraszán egy kora középkori régészeti lelőhely található. A folyóparti Bošnjića Vočében mintegy 70 sírt tartalmazó nekropoliszt találtak. A feltárásokat 1959 és 1964 között Nada Miletić vezette. A sírok délkelet-északnyugati tájolásban, 0,55 – 1,36 méteres mélységbenkerültek elő. A sírok között deszkából (Totenbrett) és kivájt fákból (Totenbaum) készült védőkeretes temetkezési helyeket is feljegyeztek. A sírokban gazdag mellékletek, főleg ékszerek és ruhadarabok (fülbevalók, karkötők, nyakláncok, fibulák, csatok, fésűk) voltak. Sok közülük először jelent meg Bosznia-Hercegovinában, sokból pedig itt találták az egyetlen példányt. A leletanyag elemzése megállapította, hogy a leletek a 6. századi keleti gót-gepida kultúrkörhöz tartoznak. Itt jegyezték fel a koponya mesterséges deformációjának előfordulását is, amelyet a germán, jelen esetben a keleti gót etnikumnak tulajdonítanak.[9][4]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. http://www.statistika.ba/?show=12&id=20486
  2. http://www.statistika.ba/?show=12&id=20486
  3. a b Popis 2013 u BiH – Prijedor (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. október 2.)
  4. a b Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2024. október 10.)
  5. Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 53. o.
  6. Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 196. o.
  7. Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 112. o.
  8. Enforced disappearance of Esad Aliskovic in July 1992. trialinternational.org . (Hozzáférés: 2024. október 10.)
  9. Alojz Benac, Đuro Basler, Borivoj Ćović, Esad Pašalić, Nada Miletić, Pavao Anđelić Kulturna istorija Bosne i Hercegovine - Sarajevo, 1966.

További információk

[szerkesztés]