Rakovčani
Rakovčani | |
Közigazgatás | |
Ország | Bosznia-Hercegovina |
Entitás | Szerb Köztársaság |
község | Prijedor |
Jogállás | falu |
Körzethívószám | (+387) 52 |
Népesség | |
Teljes népesség | 582 fő (2013)[1] |
Népsűrűség | 145,7 fő/km²[2] |
Földrajzi adatok | |
Terület | 3,99 km² |
Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 44° 57′ 50″, k. h. 16° 39′ 43″44.963900°N 16.661900°EKoordináták: é. sz. 44° 57′ 50″, k. h. 16° 39′ 43″44.963900°N 16.661900°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Rakovčani (szerbül: Раковчани), bosnyák falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, Prijedor községben, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
[szerkesztés]Bosznia-Hercegovina északnyugati részén, Banja Lukától légvonalban 47, közúton 61 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban és közúton 4 km-re nyugatra, a Szana bal partjától nyugatra fekvő dombvidéken, 135 – 250 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik. Több, szétszórt, kis településből áll.
Népessége
[szerkesztés]Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
---|---|---|
Szerb | 0 | 0 |
Bosnyák | 1406 | 572 |
Horvát | 15 | 6 |
Jugoszláv | 5 | 0 |
Egyéb | 3 | 4 |
Összesen | 1429 | 582 |
Története
[szerkesztés]A Szana partján előkerült régészeti leletek tanúsága szerint a falu területe már a 6. században is lakott volt. Az itteni sírokban talált leletek a 6. századi keleti gót-gepida kultúrkörhöz tartoznak.[4]
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Prijedori járáshoz, és Ljubija községhez tartozó településnek 56 háztartása és 377 muszlim lakosa volt.[5] 1910-ben a településen 72 háztartást és 409 muszlim lakost találtak.[6] A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a községnek 78 háztartása és 472 lakosa volt.[7] Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett.
1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt. 1963-ig Ljubija község része volt. A boszniai háború idején a település a Boszniai Szerb Köztársasághoz tartozott. 1992. július 20-án, majdnem két hónappal a Prijedor elleni támadás (1992. április 29-30.) után a boszniai szerb hadsereg támadást indított Rakovčani, a Prijedor község „Brdo” szektorában található falu ellen. A férfiakat elválasztották családjuktól, és kénytelenek csatlakozni más, ugyanabból a faluból származó férfiakhoz, akiket már korábban letartóztattak. A katonák semmilyen információt nem adtak a letartóztatások okairól, sem a fogvatartás helyéről. Az ICTY előtt több tanútól származó bizonyítékok megerősítik, hogy a letartóztatott férfiakat 1992. július 20-21. körül a keratermi táborba vitték, ahol néhány napig fogvatartották. Július 24-én a katonák tüzet nyitottak ezekre a foglyokra, így nagyon kevés túlélő maradt.[8] A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település Prijedor község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Nevezetességei
[szerkesztés]Bošnjica Voče - Rakovčaniban a Szana folyó teraszán egy kora középkori régészeti lelőhely található. A folyóparti Bošnjića Vočében mintegy 70 sírt tartalmazó nekropoliszt találtak. A feltárásokat 1959 és 1964 között Nada Miletić vezette. A sírok délkelet-északnyugati tájolásban, 0,55 – 1,36 méteres mélységbenkerültek elő. A sírok között deszkából (Totenbrett) és kivájt fákból (Totenbaum) készült védőkeretes temetkezési helyeket is feljegyeztek. A sírokban gazdag mellékletek, főleg ékszerek és ruhadarabok (fülbevalók, karkötők, nyakláncok, fibulák, csatok, fésűk) voltak. Sok közülük először jelent meg Bosznia-Hercegovinában, sokból pedig itt találták az egyetlen példányt. A leletanyag elemzése megállapította, hogy a leletek a 6. századi keleti gót-gepida kultúrkörhöz tartoznak. Itt jegyezték fel a koponya mesterséges deformációjának előfordulását is, amelyet a germán, jelen esetben a keleti gót etnikumnak tulajdonítanak.[9][4]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20486
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20486
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Prijedor (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. október 2.)
- ↑ a b Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2024. október 10.)
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 53. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 196. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 112. o.
- ↑ Enforced disappearance of Esad Aliskovic in July 1992. trialinternational.org . (Hozzáférés: 2024. október 10.)
- ↑ Alojz Benac, Đuro Basler, Borivoj Ćović, Esad Pašalić, Nada Miletić, Pavao Anđelić Kulturna istorija Bosne i Hercegovine - Sarajevo, 1966.
További információk
[szerkesztés]