1859

• január 24. – A két román fejedelemség, Moldva és Havasalföld perszonáluniójával – Bukarest fővárossal – létrejön az Egyesült Román Fejedelemségek, Alexandru Ioan Cuza fejedelem vezetésével.^[1][2]
• április 25. – Egyiptomban elkezdődik a Szuezi-csatorna építése.
• április 30. – A Dél-kínai tengeri csata kezdete.
• május 6. – Párizsban Kossuth Lajos, Teleki László és Klapka György megalakítja a Magyar Nemzeti Igazgatóságot.
• május 24. – Első pályaudvara megnyitásával Miskolc bekapcsolódik a vasúti közlekedésbe.
• június 4. – A szárd–francia–osztrák háborúban III. Napóleon és Patrice de Mac-Mahon vezette francia–szárd csapatok vereséget mérnek a Gyulai Ferenc által vezetett osztrák csapatokra (magentai csata).
• június 24. – Az osztrák csapatok Solferinónál súlyos vereséget szenvednek III. Napóleon francia császártól a szárd–francia–osztrák háborúban.
• június 11. – Ferenc József császár és III. Napóleon megegyeznek a villafrancai fegyverszünet feltételeiben.
• november 10. – A Habsburg Birodalom, a Francia Császárság és a Szárd Királyság megkötik a zürichi béke szerződést, a háború lezárására.
• november 14. – Elkészül Jedlik Ányos dinamója.
• november 24. – Megjelenik Charles Darwin A fajok eredete című könyve, az evolúcióelmélet megalapozása.
• december 11. – A Vasárnapi Ujságban megjelenik a magyar sajtóban olvasható első sakkfeladvány Rozsnyay Mátyás tollából.^[3]

• az év folyamán –
  • A Konkókjó vallás megalapítása.
  • A szabadságharc leverése után tíz esztendővel kiszabadulnak az utolsó politikai foglyok is.^[4]

1859-es tökéletes napvihar elnémította a távíróvonalakat Európa és az Egyesült Államok között, valamint számtalan helyen tűz ütött ki, miközben Róma, Havanna és Hawaii fölött is északi fényt lehetett megfigyelni. A Sziklás Hegységben állítólag olyan világosság volt, hogy este is el lehetett olvasni a nyomtatott szöveget.

• Gaston Planté feltalálja az ólomakkumulátort.
• Charles Darwin: A fajok eredete
• A színképelemzés kidolgozása.

• George Pullman megalkotja a Pullman kocsit.

• január 21. – Révész Imre festőművész, grafikus († 1945)
• január 23. – Beleznay Antal karnagy, zeneszerző († 1915)
• február 13. – Quittner Zsigmond műépítész († 1918)
• február 19. – Svante August Arrhenius svéd kémikus († 1927)
• április 1. – Vikár Béla etnográfus, műfordító, akadémikus († 1945)
• június 6. – Bánki Donát gépészmérnök, feltaláló († 1922)
• augusztus 17. – I. Károly osztrák császár, IV. Károly néven magyar és III. Károly néven cseh király († 1922)
• augusztus 24. – Holló Lajos magyar újságíró, politikus († 1918)
• szeptember 13. – Hertelendy Ferenc főispán († 1919)
• szeptember 16. – Jüan Si-kaj kínai politikus, katona, önjelölt császár († 1916)
• szeptember 18. – Franciszek Niżałowski, az Osztrák–Magyar Monarchia hadbírája, a Lengyel Hadsereg Legfelsőbb Katonai Bíróságának elnöke († 1937)
• szeptember 30. – Benedek Elek magyar író, meseíró († 1929)
• október 9. – Alfred Dreyfus francia katonatiszt, akit a Dreyfus-ügy tett híressé († 1935)
• október 18. – Henri Bergson [ejtsd: anri lui bergszon] francia filozófus († 1941)
• november 2. – Alekszandr Vasziljevics Szamszonov orosz katonatiszt, a 2. orosz hadsereg parancsnoka az első világháborúban († 1914)
• november 19. – Somló Sándor magyar színész, színigazgató, író († 1916)
• november 23. – William Bonney („Billy, a Kölyök”) amerikai bűnöző († 1881)
• december 2. – Georges Seurat francia festő († 1891)
• december 15. – Lazaro Ludoviko Zamenhof lengyel optikus, filológus, az eszperantó nyelv megalkotója († 1917)
• december 17. – Balló Ede festőművész († 1936)
• december 30. - Josef Bohuslav Foerster cseh zeneszerző († 1951)

• január 20. – Bettina von Arnim, német írónő, a romantika jeles képviselője (* 1785)
• január 22. – Joseph Ludwig Raabe svájci matematikus (* 1801)
• január 28. – William H. Prescott amerikai jogász, történész, a spanyol világ kutatója (* 1796)
• február 20. – Irinyi József, magyar hírlapíró, műfordító, a Márciusi ifjak tagja, az 1848. március 15-én kitört pesti forradalom követeléseit összefoglaló 12 pont ötletadója és első változatának megfogalmazója, országgyűlési képviselő, Irinyi János öccse (* 1822)
• május 6. – Alexander von Humboldt, német természettudós és utazó (* 1769)
• május 13. – Lieder Frigyes német származású portré- és miniatúrafestő, litográfus (* 1780)
• szeptember 28. – Karl Johann Philipp Spitta(wd) német evangélikus teológus és költő (* 1801)
• november 4. – Szilasy János teológiai doktor, egyetemi tanár, nagyváradi kanonok és a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja (* 1795)