Lagos
Lagos Nigéria legnagyobb városa és konurbációja, illetve Afrikában Kairó után az egyik legnagyobb, 2023-ban mintegy 14,5 millió fővel.[2] Korábban Nigéria fővárosa (a mai főváros Abuja) és ma is az ország gazdasági-kereskedelmi központja.
Lagos | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Nigéria | ||
Állam | Lagos | ||
Alapítás éve | 1472 | ||
Polgármester |
| ||
Testvérvárosok | Lista
| ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 15 070 000 fő (2022. márc. 21.)[1] | ||
Népsűrűség | 7941 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 34 m | ||
Terület | 999,4 km² | ||
Időzóna | UTC+01:00 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 6° 27′, k. h. 3° 24′6.450000°N 3.400000°EKoordináták: é. sz. 6° 27′, k. h. 3° 24′6.450000°N 3.400000°E | |||
Lagos weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Lagos témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
A The Economist magazin élhetőségi rangsorán, (amelyben 0 százalék kivételesen jó életminőséget, 100 százalék kibírhatatlan körülményeket jelent), Lagos 60,1%-os besorolást kapott és így 132 város közül a 130. helyre került (Dakka és Algír előtt).[3] Afrika egyik legveszélyesebb nagyvárosa.[4]
Földrajza
szerkesztésA város kezdetben szigetekre települt, mint amilyen a Lagos-sziget, amelyeket az Atlanti-óceán felől hosszú homokpadok tesznek védetté. A város maga részben a Lagos-lagúna nyugati partján, annak tengeri kijáratánál fekszik, a szárazföldbe északi irányban benyúlva. Az Ikeja, Agege és más külvárosokat is magába foglaló konurbáció több, mint 40 kilométerre nyúlik be a szárazföldbe a Lagos-szigettől.
Éghajlat
szerkesztésLagos éghajlata trópusi. Az évi középhőmérséklet 26,8 °C, az évi csapadék mennyisége 1626 mm.
A nyári hónapokban a hőmérő higanyszára 28 °C és 31 °C között mozog, míg a téli időszakban 21 °C és 23 °C között.
Az esős évszak május és október között van. A legtöbb csapadék júniusban esik (336 mm), míg a legkevesebb januárban 40 mm.
Története
szerkesztésLagos-szigetet valószínűleg a 14. században a halászattal és mezőgazdasággal foglalkozó olofin népcsoport lakta. A szigetet az uralkodó felosztotta a 10 fia között.
1472-ben a portugál Ruy de Sequeira szállt partra első európaiként és a Lago de Curamo nevet adta a területnek. Később az itt kiépített települést Lagosnak nevezték el a portugál település után. Hamarosan megjelentek az első rabszolga-kereskedők.
1841-ben Akitoye király megakadályozta a rabszolga-kereskedelem folytatását, azonban négy évvel később unokaöccse, Kosoko megbuktatta őt. Csak a britek érkezése után szűnt meg véglegesen a rabszolgák elhurcolása. 1851. december 26-án és 27-én 5 csatahajóval érkeztek meg a britek és legyőzték Kosoko hadseregét. 1852-ben ismét Akitoye lett a király, de még abban az évben meg is halt. A britek végül 1861-ben annektálták a várost. A következő év első napján angol protektorátus lett Lagos.
1886-ban megépítették az első telefonközpontot és a vasutat is megépítették. Azonban a britek komoly harcokat vívtak a jorubák ellen. 1906-ban Lagos Dél-Nigériai Protektorátus része lett. 1914-ben létrehozták Nigériát, aminek a fővárosa Lagos lett. Az 1920-as években több függetlenségi párt alakult: a Nigerian National Democratic Party, a Nigerian Youth Movement és a National Council of Nigeria and the Cameroons.
1945-ben 45 napon keresztül teljes sztrájk volt az országban. A függetlenség kikiáltása után Lagos lett Nigéria fővárosa. 1991-ben ezt elvesztette, mert Abujába költöztek át a kormányszervek.
Népesség
szerkesztésAz ENSZ 2016-os becslése alapján a város lakossága 2030-ban 17 380 000 fő lehet.[5]
|
|
Látnivalók
szerkesztésA Nemzeti Múzeum Onikan városrészben található a Lagos-szigeten. A múzeumban régészeti és etnográfiai gyűjtemények vannak kiállítva. A Jankara-piac is ebben a városrészben található. Ez a város legnagyobb piaca, ahol építőanyagokat és fűszereket is árulnak a gyümölcs és zöldség mellett.
A Lagos-sziget, az Ikoyi-sziget és a Victoria-sziget között 3 hidat találunk: Eko híd, Carter híd, Third Mainland híd.
Közigazgatás
szerkesztésLagosban nincs egységeges igazgatás. Lagost a Lagos City Council (LCC) irányítja. Nagy-Lagos 16 helyi önkormányzati területből áll.
Lagos szövetségi állam 1967. május 27-e óta 20 helyi önkormányzati területből áll.
Név | Terület (km²) |
Lakosság (2006) |
Népsűrűség (fő/km²) |
---|---|---|---|
Agege | 11,20 | 459 939 | 41 066 |
Ajeromi-Ifelodun | 12,33 | 684 105 | 55 483 |
Alimosho | 185,20 | 1 277 714 | 6 899 |
Amuwo-Odofin | 134,58 | 318 166 | 2 364 |
Apapa | 26,66 | 217 362 | 8 153 |
Eti-Osa | 192,35 | 287 785 | 1496 |
Ifako-Ijaye | 26,61 | 427 878 | 16 080 |
Ikeja | 46,16 | 313 196 | 6 785 |
Kosofe | 81,41 | 665 393 | 8 173 |
Lagos Island | 8,66 | 209 437 | 24 184 |
Lagos Mainland | 19,47 | 317 720 | 16 318 |
Mushin | 17,48 | 633 009 | 36 213 |
Ojo | 158,16 | 598 071 | 3 781 |
Oshodi-Isolo | 44,76 | 621 509 | 13 885 |
Shomolu | 11,55 | 402 673 | 34 863 |
Surulere | 23,00 | 503 975 | 21 912 |
Összesen | 999,58 | 7 937 932 | 7 941 |
forrás: National Bureau of Statistics[6]
Képzés
szerkesztésA városban számos egyetem, főiskola és szakiskola működik. A következő egyetemek működnek: University of Lagos, Cetep University, Lagos City University és Pan-African University. Ezenkívül léteznek bentlakásos iskolák is: Igbobi College, a King's College, a Methodist Boy's High School, a Nigerian Institute of Medical Research, a Queen's College és a Vivian Fowler Memorial College for Girls.
University of Lagos egy állami egyetem. 1962-ben alapították és 39 ezer diákja és 3 365 dolgozója van.
A National Library of Nigeria az ország legnagyobb könyvtára.
Közlekedés
szerkesztésA város a legfontosabb közlekedési csomópont az országban.
A Lufthansa naponta közlekedtet egy járatot Frankfurt am Mainból Lagosba a Murtala Muhammed nemzetközi repülőtérre.
Apapa városrészből indulnak a vonatok Ibadanba, Kadunaba és Kanoba.
Lagos a végpontja három Transzafrikai útnak: Dakar-Lagos (Transz-Nyugat-Afrikai út), Algír-Lagos (Transz-Szaharai út) és Mombasa-Lagos.
A városi közlekedést a Lagos Metropolitan area Transport Authory irányítja.[7]
Sport
szerkesztésAz ország labdarúgó-válogatottjának a székhelye Lagosban található. A város legismertebb labdarúgócsapata a Julius Berger FC. A csapat 1991 és 2000 között országos bajnok volt. 2006-ig az első osztályban játszott. Az edzésük az Onikan Stadionban van, ami 5000 férőhelyes. További ismert csapat a Stationery stores, amely csapat 1992-ben volt országos bajnok.
A város szülöttei
szerkesztés- Herbert Macaulay (1864-1946), politikus
- Tafawa Balewa (1912–1966), miniszterelnök 1957–1966
- Akin Euba (*1935), zeneszerző
- Anthony Olubunmi Okogie (*1936), Lagosi érsek és Kardinális
- Claude Ake (1939–1996), szociológus
- Tony Oladipo Allen (*1940), dobos, zeneszerző
- Buchi Emecheta (*1944), írónő
- Nojim Maiyegun (*1944), ökölvívó, Tokióban 1964-ben bronzérmes
- Hakeem Olajuwon (*1963), kosárlabdázó
- Keziah Jones (*1968), gitáros
- Benedict Akwuegbu (*1974), labdarúgó
- Ademola Okulaja (*1975), német kosárlabdázó
- Florence Ekpo-Umoh (*1977), német könnyűatléta
- Stephen Ayodele Makinwa (*1983), labdarúgó
- Obafemi Martins (*1984), labdarúgó
- Taye Taiwo (*1985), labdarúgó
- Sunny Obayan (*1988), labdarúgó
Testvértelepülések
szerkesztésJegyzetek
szerkesztés- ↑ https://www.citypopulation.de/en/nigeria/cities/agglos/
- ↑ Staff, City Monitor: Where are the largest cities in Africa? (amerikai angol nyelven). City Monitor, 2023. október 10. (Hozzáférés: 2024. január 21.)
- ↑ Economist.com liveability rankings
- ↑ http://www.worldatlas.com/articles/most-dangerous-cities-in-africa.html
- ↑ Túl gyorsan nő a főváros népessége ezért már építik is az újat Egyiptomban. g7.24.hu. [2018. május 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. május 13.)
- ↑ National Bureau of Statistics
- ↑ Lagos Metropolitan Area Transport Authority
Források
szerkesztés- Lagos State Government Official Site (hivatalos honlap)
- Lagos State House of Assembly Archiválva 2018. november 8-i dátummal a Wayback Machine-ben