Cotonou

	Cotonou
	; Cotonou címere
	; Cotonou címere
	Közigazgatás
Ország	Benin
Megye	Littoral
Polgármester	Isidore Gnonlonfoun
Testvérvárosok	Lista Tajpej (1967–); Lagos; Atlanta; Zsolna; Créteil (1986–); Rosny-sous-Bois; Ningpo (2012–); Genf (2018–); Abidjan (2012–);
	Népesség
Teljes népesség	679 012 fő (2013)
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	51 m
Terület	79 km²
Időzóna	UTC+01:00
	Elhelyezkedése
	é. sz. 6° 22′, k. h. 2° 25′6.366667°N 2.416667°EKoordináták: é. sz. 6° 22′, k. h. 2° 25′6.366667°N 2.416667°E
	A Wikimédia Commons tartalmaz Cotonou témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Cotonou Benin gazdasági központja, egyben legnagyobb városa. Lakosainak hivatalos száma 2006-ban 761 137 volt, bizonyos becslések azonban akár 1,2 millió lakost is emlegetnek. A lakosok száma 1960-ban mindössze 70 000 volt. A város nyugat felé folyamatosan terjeszkedik. A város az ország délkeleti részében fekszik, az Atlanti-óceán és a Nokoué-tó között.^[1]

Földrajz

Cotonou Benin délkeleti, tengerparti részén fekszik, az Atlanti-óceán és a Nokoué-tó között.

Éghajlat

Cotonou trópusi nedves és száraz éghajlattal rendelkezik, két esős évszak (április-július és szeptember-október), és két száraz évszak váltja egymást. A hőmérséklet viszonylag állandó egész évben, az átlagos maximum hőmérséklet 30 °C körüli, az átlagos minimum hőmérséklet 25 °C körüli.

Cotonou éghajlati jellemzői
Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)	32,6	33,2	33,5	33,6	31,5	29,7	29,1	30,0	31,1	32,1	32,3	34,1	34,1
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	30,8	31,6	31,9	31,6	31,0	29,2	28,0	27,8	28,4	29,6	30,9	30,8	30,1
Átlaghőmérséklet (°C)	27,3	28,5	28,9	28,6	27,8	26,5	25,8	25,6	26,0	26,7	27,6	27,3	27,2
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	23,8	25,4	25,9	25,6	24,6	23,7	23,7	23,4	23,6	23,8	24,3	23,8	24,3
Rekord min. hőmérséklet (°C)	20,5	21,7	21,8	21,8	21,4	21,2	21,5	21,6	21,4	21,4	22,0	20,8	20,5
Átl. csapadékmennyiség (mm)	9	36	73	137	196	356	146	65	99	126	41	19	1303
Havi napsütéses órák száma	213	210	223	219	213	141	136	148	165	207	243	223	2341
Forrás: BBC Weather

Története

A Cotonou név fon nyelven „a halálfolyó száját” jelenti. A 19. század elején Cotonou (melyet akkoriban Kotonou-nak írtak) mindössze kis halászfalu volt. Eredetileg a Dahomey királyság alá tartozott, majd 1851-ben Franciaország szerződést kötött Dahomey királyával, Ghezo-val, melynek értelmében kereskedelmi állomást hozhattak létre Cotonou-ban. Utódja, Glele uralkodása alatt (1858-1889) a területet az 1868. május 19-én aláírt nemzetközi szerződés értelmében átengedték Franciaországnak. 1883-ban a francia haditengerészet elfoglalta a várost, abból a célból, hogy a britek hódítását megakadályozzák. Glele 1889-ben bekövetkezett halála után fia, Behanzin sikertelenül próbálkozott a szerződés felülvizsgálatával. Ettől az időponttól kezdve a város gyorsan fejlődött és a régió legnagyobb kikötőjévé vált.

A népesség változása

1979: 320 348 (népszámlálás)
1992: 536 827 (népszámlálás)
2002: 665 100 (becslés)
2005: 690 584 (becslés)

Közlekedés és gazdaság

A Cotonou Autonóm Kikötő Nyugat-Afrika egyik legnagyobb kikötője. A várost a Benin-Niger vasútvonal köti össze az ország északi részében fekvő Parakou-val. A Cadjehoun nemzetközi repülőtér összeköttetést biztosít a régió fővárosaival és Franciaországgal, továbbá Benin fontosabb városaival: Parakou-val, Kandival, Natitingou-val, Djougou-val és Savè-val. Több szomszédos országgal, Nigériával, Burkina Fasóval, Nigerrel és Togóval országúti összeköttetése is van.

A jó közlekedési kapcsolatok következtében Cotonou a nyugat-afrikai kereskedelem fontos központjává vált; sok kereskedelmi tevékenység helyeződött át ide Abidjanból az Elefántcsontparton dúló polgárháború miatt. Cotonou úgynevezett „piacváros”, mely Afrika belső országaival, Malival, Burkina Fasóval és Nigerrel folyó kereskedelmet teszi lehetővé. A kikötő mellett a városban egy szabadkereskedelmi zóna található, melyet a tengertől elzárt szaharai államok használnak. A városban elterjedt a korrupció és az illegális kereskedelem, különösen a szomszédos Nigériával. Cotonou az ország gazdasági fővárosának tekinthető, mivel itt található Benin iparának kétharmada, valamint az ország legfontosabb vállalkozásainak és bankjainak központja.

A legfontosabb feldolgozóiparok: pálmaolaj előállítás, sörfőzés, textilipar és cementipar. A városban gépjármű- és kerékpár-összeszerelés is folyik, továbbá fűrészmalmok is találhatók benne. Legfontosabb exporttermékei a kőolajipari termékek, bauxit és vasérc. A tengerben olajfúró-tornyok működnek. A város a gépjármű-kereskedelem központja, az európai modelleket hatalmas nyitott parkolókban árulják.

Cotonou Missebo kerületében afrikai textilpiac működik, melyet főként indiai nagy- és kiskereskedők irányítanak.

Sport

Nevezetességek

Cotonou amellett, hogy Benin legnagyobb városa, számos kormányhivatalnak és diplomáciai szolgálatnak ad otthont; így ez Benin de facto fővárosa, bár a hivatalos főváros Porto Novo. A Cotonou Autonóm Kikötőnek köszönhetően a város elsősorban fontos kikötőként ismert; emellett repülőtere és a várost Parakouval összekötő vasútvonala is van. További jellegzetességek: Cotonou Barátság Stadion, Cotonou Katedrális, Cotonou Központi Mecset, valamint a 20 hektáros Dantokpa Piac, melyben fetispiac is található, és melynek kereskedelmi forgalma meghaladja a napi 1 milliárd CFA frankot. A Benini Állami Egyetem is Cotonou-ban működik. A város egy másik jellegzetessége a motorkerékpár-taxi, melyet a helyiek Zémidjans-nak hívnak.

Cotonou-i Megállapodás

A Cotonoui Megállapodás az Európai Unió valamint afrikai, Karib-tengeri és Csendes-óceáni államok (ACP-országok) csoportja közt létrejött nemzetközi szerződés. 2000 júniusában írta alá Cotonou-ban 79 ACP ország és az Európai Unió akkori tizenöt tagállama. 2003-ban lépett hatályba, ez az ACP-EU Fejlesztési Együttműködés legfrissebb egyezménye. A Megállapodás célja a szegénység csökkentése és végső fokon megszüntetése, a fenntartható fejlődéshez való hozzájárulással és ACP-országok világgazdaságba történő fokozatos integrációjával.