Budapest I. kerülete

Jelentős nemzetiségi csoportok
Német	585
Ukrán	249
Román	124
Kínai	98
Lengyel	87

	Budapest I. kerülete
	Fentről, balról jobbra: egy lakóház a , a Budavári Palota, a Budai Vigadó, a Sándor-palota és a Duna-part látképe
; Budapest I. kerülete címere	; Budapest I. kerülete zászlaja
	Egyéb elnevezés: Budavár
	Közigazgatás
Település	Budapest
Városrészek	a Vár; a Gellérthegy, Krisztinaváros, Tabán, Víziváros egy része
Alapítás ideje	1873. november 17.
Irányítószám	1011–1016
Testvérvárosok	Lista Innere Stadt; Capestrano; Carouge (GE); Lendva; Marlow; Munkács; Prága 1 (2000–); Pozsonyi I. járás (2004–); Regensburg (2005–); Székelyudvarhely (1995–); Śródmieście (2012–); Zenta (2006–);
Polgármester	V. Naszályi Márta (Momentum–DK–MSZP–Párbeszéd–LMP)
	Népesség
Teljes népesség	24 094 fő (2023. jan. 1.)
Rangsorban	22.
Népsűrűség	7 065,69 fő/km²
Terület	3,41 km²
	Elhelyezkedése
	Budapest I. kerülete Pozíció Budapest I. kerülete térképén
	é. sz. 47° 29′ 51″, k. h. 19° 02′ 17″47.497500°N 19.038056°EKoordináták: é. sz. 47° 29′ 51″, k. h. 19° 02′ 17″47.497500°N 19.038056°E
	Budapest I. kerülete weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Budapest I. kerülete témájú médiaállományokat.

Budapest I. kerülete (Budavár) a Duna jobb partján, Budán fekszik. Északon a II. kerület, nyugaton a XII. kerület, délen a XI. kerület, míg keleten a Duna által az V. kerület határolja. A kerületnek jelenleg 5 városrésze van, Budai Várnegyed, Gellérthegy egy része, Krisztinaváros egy része, Tabán, és a Víziváros egy része. Jelentősebb terei többek között a Batthyány tér, Bécsi kapu tér, Clark Ádám tér, Szentháromság tér és a Széll Kálmán tér. Jelentősebb parkjai többek között a Vérmező, Európa Liget, Horváth-kert, Lánchíd Park és a Filozófusok kertje. Főbb közlekedési csomópontjai a Déli pályaudvar és a Batthyány tér.

Az I. kerület 1873. november 17-én jött létre Budapest megalapításakor. 1930-ban az I. kerületet három részre osztották, 1934-ben előbb a XI. kerület alakult meg, majd 1940-ben a XII. kerület is. A kerület mai határait 1950-ben alakították ki.

A kerület területe 3,41 km², lakosainak száma a 2023-as becslés alapján 24 094 fő, illetve népsűrűsége 7065 fő/km², ezzel a fővárosi kerületek közül a negyedik legkisebb területű kerülete, második legkisebb népességével rendelkező kerülete és a hatodik legsűrűbben lakott kerülete.

Földrajz

Északon Budapest II. kerülete, nyugaton a XII. kerület, délen a XI. kerület, míg keleten a Duna által az V. kerület határolja.

Történelem

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Politika

Polgármesterei

Ciklus	Név	Jelölő szervezet(ek)	Megjegyzés
1990–1994	Ligeti Imre^[4]	MDF
1994–1998	Katona Tamás	MDF-KDNP-Fidesz^[5]
1998–2002	Nagy Gábor Tamás	Fidesz-MDF^[6]
2002–2006		Fidesz-MDF-MKDSZ^[7]
2006–2010		Fidesz-KDNP^[8]
2010–2014		Fidesz-KDNP^[9]
2014–2019		Fidesz-KDNP^[10]
2019–2024	Váradiné Naszályi Márta	Momentum–DK–MSZP–Párbeszéd–LMP^[2]
2024-től	Böröcz László	Fidesz-KDNP^[11]	(mandátuma 2024. október 1-től érvényes)

Nagy Gábor Tamás 21 évig volt polgármester, ezzel ő volt a rendszerváltás óta a kerület leghosszabb időn át regnáló polgármestere.

A 2019-es önkormányzati választás eredménye

A polgármester-választás eredménye^[2]

Jelölt neve		Szavazatok száma	Szavazatok aránya
Váradiné Naszályi Márta	Momentum – DK – MSZP – Párbeszéd – LMP	6025	48,31%
Dr. Nagy Gábor Tamás	Fidesz-KDNP	5904	47,34%
Jakab-Novák Eszter	Független	542	4,35%
Összesen		12 471	100%

A képviselő-testület összetétele a 2022-es időközi egyéni képviselő-választás után^[12]^[13]

Párt		Mandátumok	Képviselő-testület
	Momentum – DK – MSZP – Párbeszéd – LMP – Jobbik – VE	9	P
	Fidesz–KDNP	6

Országgyűlési képviselő

Jelenleg az I. kerület egy országgyűlési egyéni választókerülethez tartozik, a Budapesti 1. számúhoz.

	Párt	Időszak	Választókerület	Választás
Rogán Antal	Fidesz-KDNP	2014 – 2018	Budapest 01. OEVK	2014^[14]
Csárdi Antal	LMP	2018 –	Budapest 01. OEVK	2018^[15]
Csárdi Antal	LMP	2018 –	Budapest 01. OEVK	2022^[16]

Népesség

Lakosságszám^[17]^[18]
Év	Népesség	Átl. vált.(%)
1870	30 100	—
1880	31 288	0,39%
1890	34 071	0,85%
1900	35 849	0,51%
1910	40 909	1,32%
1920	43 318	0,57%
1930	41 630	−0,40%
1941	41 436	−0,04%
1949	32 478	−3,04%
1960	44 086	2,78%
1970	46 631	0,56%
1980	41 097	−1,26%
1990	34 778	−1,67%
2001	25 914	−2,67%
2011	24 158	−0,70%
2022	23 685	−0,18%

Az I. kerület lakónépessége 2022. október 1-jén 23 685 fő volt, ami Budapest össznépességének 1,4%-át tette ki. A 2011-es népszámlálás óta 473 fővel csökkent a kerület lakosság száma. Ebben az évben az egy km²-re jutó lakók száma, átlagosan 6946 ember volt. Az I. kerület népesség korösszetétele igen kedvezőtlen. 2022-ben a kerület lakónépességének a 12%-a 14 évnél fiatalabb, míg a 65 éven felülieké 25% volt. 2022-ben a férfiaknál 77,5, a nőknél 81,9 év volt a születéskor várható átlagos élettartam. A legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint a diplomával rendelkezők élnek a legtöbben a kerületben 12 249 fő, utánuk következő nagy csoport az érettségi végzettséggel rendelkezők 5926 fővel. 2022-ben a 6 évnél idősebb népesség 91%-nál volt internet elérési lehetősége. A népszámlálás adatai alapján a kerület lakónépességének 23,1%-a, mintegy 5467 személy vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. A kisebbségek közül német, ukrán és román nemzetiségűnek vallották magukat a legtöbben.

A 19. század utolsó harmadától az I. kerület lakosságszáma egyenletesen növekedett, egészen 1920-ig. Az 1920-as éveket követő gazdasági pangásnak köszönhetően a kerület népessége megtorpant és stagnálni kezdett. A második világháború következtében a kerület a lakosságának a 26,4%-át veszítette el. Az 50-es években ugrásszerűen megnőtt a kerület népessége, és egészen 1970-ig nőtt a lakosság száma. A legtöbben 1970-ben éltek a kerületben 46 631 fő. A 70-es évektől, egészen napjainkig csökken a kerület népességszáma, ma már kevesebben laknak az I. kerületben, mint 1870-ben.

A 2022-es népszámlálási adatok szerint a magukat vallási közösséghez tartozónak valló I. kerületiek túlnyomó többsége római katolikusnak tartja magát. Emellett jelentős egyház a kerületben, még a református.

Iskolai végzettség

Iskolai végzettség^[19]
		fő
Általános iskolát nem végezte el	1619
Általános iskola	1654
Szakmunkás	927
Érettségi	5926
Diploma	12249
A 2022. évi népszámlálás szerint.

A 2001-es népszámlálási adatok alapján, az I. kerületben a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint a diplomával rendelkezők éltek a legtöbben 8890 fővel. Második legnagyobb csoport az érettségi végzettséggel rendelkezőek voltak 8485 fővel, utánuk következett az általános iskolai végzettséggel rendelkezők 4244 fővel, az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 2397 fővel, végül a szakmunkások 860 fővel.^[20]

A 2011-es népszámlálási adatok alapján, az I. kerületben a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint a diplomával rendelkezők éltek a legtöbben 11 108 fővel. Második legnagyobb csoport az érettségi végzettséggel rendelkezőek voltak 7141 fővel, utánuk következett az általános iskolai végzettséggel rendelkezők 2275 fővel, az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 1161 fővel, végül a szakmunkások 993 fővel.^[21]

A 2022-es népszámlálási adatok alapján, az I. kerületben a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint a diplomával rendelkezők éltek a legtöbben 12 249 fővel. Második legnagyobb csoport az érettségi végzettséggel rendelkezőek voltak 5926 fővel, utánuk következett az általános iskolai végzettséggel rendelkezők 1654 fővel, az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 1619 fővel, végül a szakmunkások 927 fővel.^[19]

Etnikai összetétel

A 2001-es népszámlálás adatok szerint a kerület lakossága 25 914 fő volt, ebből 24 117 fő magyarnak vallotta magát. A kerület lakosságának a 6,7%-a vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. Magyar állampolgársággal rendelkező nemzetiségiek száma 1304 fő, míg a magyar állampolgársággal nem rendelkezők száma 418 fő volt. Az első három legnagyobb nemzetiségi csoport a kerületben a német (415 fő), szlovák (79 fő) és a cigány (53 fő) volt. A cigányok aránya a népszámlálásokban szereplőnél lényegesen magasabb, akár három négyszerese is lehet.^[24]

A 2011-es népszámlálás adatok szerint a kerület lakossága 24 158 fő volt, ebből 20 017 fő magyarnak vallotta magát. A kerület lakosságának a 13,4%-a vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. Magyar állampolgársággal rendelkező nemzetiségiek száma 2427 fő, míg a magyar állampolgársággal nem rendelkezők száma 819 fő volt. Az első három legnagyobb nemzetiségi csoport a kerületben a német (678 fő), orosz (98 fő) és a román (85 fő) volt. 10 év alatt a legjelentősebben a németek és a románok száma nőtt.^[25]

A 2022-es népszámlálás adatok szerint a kerület lakossága 23 685 fő volt, ebből 19 355 fő magyarnak vallotta magát. A kerület lakosságának a 23,1%-a vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. Magyar állampolgársággal rendelkező nemzetiségiek száma 3901 fő, míg a magyar állampolgársággal nem rendelkezők száma 1566 fő volt. Az első három legnagyobb nemzetiségi csoport a kerületben a német (585 fő), ukrán (249 fő) és a román (124 fő) volt. 11 év alatt a legjelentősebben az ukránok és a kínaiak száma nőtt.^[22]

Nemzetiségi eloszlás
Időszak
2001	93,07%	1,60%	0,09%	0,12%	-	0,17%
2011	82,86%	2,81%	0,06%	0,35%	-	0,24%
2022	81,72%	2,47%	1,05%	0,52%	0,41%	0,37%

Vallási összetétel

I. kerület lakóinak vallási összetétele 2022-ben^[26]

Római katolikusok (29,2%)

Reformátusok (7,7%)

Evangélikusok (2,3%)

Görögkatolikusok (0,8%)

Izraeliták (0,6%)

Buddhisták (0,4%)

Ortodox keresztények (0,3%)

Muszlimok (0,1%)

Egyéb (2,1%)

Vallási közösséghez nem tartozik (16%)

Nem válaszolt (40,5%)

A 2001-es népszámlálási adatok alapján, az I. kerületben a lakosság több mint fele (71,9%) kötődik valamelyik vallási felekezethez. A legnagyobb vallás a kerületben a kereszténység, melynek legelterjedtebb formája a katolicizmus (53,1%). A katolikus egyházon belül a római katolikusok száma 13 453 fő, míg a görögkatolikusok 314 fő. A kerületben népes protestáns közösségek is élnek, főleg reformátusok (3296 fő) és evangélikusok (1008 fő). A zsidó vallási közösséghez tartózók száma 205 fő. Az ortodox kereszténység inkább az országban élő egyes nemzeti kisebbségek (oroszok, ukránok, románok, szerbek, görögök) felekezetének számít, számuk elenyésző az egész kerületi lakosságához képest (55 fő). Szerte a kerületben számos egyéb kisebb keresztény egyházi közösség működik. Jelentős a száma azoknak a kerületben, akik vallási hovatartozásukat illetően nem kívántak válaszolni (13,9%). Felekezeten kívülinek a kerület lakosságának 14,3%-a vallotta magát.^[27]

A 2011-es népszámlálás adatai alapján, az I. kerületben a lakosság több mint fele (52,2%) kötődik valamelyik vallási felekezethez. Az elmúlt tíz év alatt a kerületi lakosság vallási felekezethez tartozása jelentősen csökkent, ennek egyik oka, hogy sokan nem válaszoltak. A legnagyobb vallás a kerületben a kereszténység, melynek legelterjedtebb formája a katolicizmus (37,3%). Az elmúlt tíz év alatt, a katolikus valláshoz tartozók száma 15,3%-kal esett vissza. A katolikus egyházon belül a római katolikusok száma 8808 fő, míg a görögkatolikusok 193 fő. A kerületben népes protestáns közösségek is élnek, főleg reformátusok (2142 fő) és evangélikusok (669 fő). A zsidó vallási közösséghez tartózók száma 188 fő. A buddhista vallási közösséghez tartozók száma 93 fő. Az ortodox kereszténység inkább az országban élő egyes nemzeti kisebbségek (oroszok, ukránok, románok, szerbek, görögök) felekezetének számít, számuk elenyésző az egész kerületi lakosságához képest (64 fő). A muszlim vallási közösséghez tartozók száma 24 fő. Összességében elmondható, hogy az elmúlt tíz év során az ortodox egyházon kívül, minden más egyházi felekezetekhez tartozók száma jelentősen csökkent. Jelentős a száma azoknak a kerületben, akik vallási hovatartozásukat illetően nem kívántak válaszolni (30,4%), tíz év alatt a számuk megduplázódott. Felekezeten kívülinek a kerület lakosságának 17,4%-a vallotta magát.^[28]

A 2022-es népszámlálás adatai alapján, az I. kerületben a lakosság kevesebb mint a fele (43,5%) kötődik valamelyik vallási felekezethez. Az elmúlt tizenegy év alatt a kerületi lakosság vallási felekezethez tartozása jelentősen csökkent, ennek egyik oka, hogy sokan nem válaszoltak. A legnagyobb vallás a kerületben a kereszténység, melynek legelterjedtebb formája a katolicizmus (30,6%). Az elmúlt tizenegy év alatt, a katolikus valláshoz tartozók száma 6,7%-kal esett vissza. A katolikus egyházon belül a római katolikusok száma 6917 fő, míg a görögkatolikusok 191 fő. A kerületben népes protestáns közösségek is élnek, főleg reformátusok (1830 fő) és evangélikusok (539 fő). A zsidó vallási közösséghez tartózók száma 136 fő. A buddhista vallási közösséghez tartozók száma 87 fő. Az ortodox kereszténység inkább az országban élő egyes nemzeti kisebbségek (oroszok, ukránok, románok, szerbek, görögök) felekezetének számít, számuk elenyésző az egész kerületi lakosságához képest (78 fő). A muszlim vallási közösséghez tartozók száma 27 fő. Összességében elmondható, hogy az elmúlt tizenegy év során az ortodox és a muszlim egyházon kívül, minden más egyházi felekezetekhez tartozók száma jelentősen csökkent. Jelentős a száma azoknak a kerületben, akik vallási hovatartozásukat illetően nem kívántak válaszolni (40,5%). Felekezeten kívülinek a kerület lakosságának 16%-a vallotta magát.^[29]

Gazdaság

I. kerületi székhellyel rendelkező legnagyobb 20 vállalat nettó árbevétel alapján.^[30]

Rangsor	Vállalat	Nettó árbevétel (Mrd Ft) 2021	Alkalmazottak	Főtevékenység
1	Szerencsejáték Zrt.	701,4	1 897	Szerencsejáték, fogadás
2	MABANAFT HUNGARY Kft.	78,1	10	Üzem-, tüzelőanyag nagykereskedelem
3	SWIETELSKY Magyarország Kft.	50,7	628	Út, autópálya építés
4	SWIETELSKY Kft.	44,4	-	Út, autópálya építés
5	Axereal Hungary Kft.	19,2	44	Gabona, dohány, vetőmag, takarmány nagykereskedelem
6	Dr. Oetker Kft.	17,4	310	Malomipari termék gyártása
7	KEVAIMPEX Zrt.	13,5	423	Élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelem
8	Belfry PE Kft.	11,4	52	Út, autópálya építés
9	BANINA Kft.	11,2	3	Zöldség-, gyümölcs-nagykereskedelem
10	SUMI AGRO HUNGARY Kft.	10,7	25	Vegyi áru nagykereskedelem
11	Industrial Technologies Kft.	10,3	24	Információ-technológiai szaktanácsadás
12	GVS Hungary Kft.	8,1	4	Nemesfém kereskedelem
13	Accor-Pannonia Hotels Zrt.	7,2	562	Szállodai szolgáltatás
14	ODD Consulting Kft.	7,2	16	Gép, berendezés nagykereskedelem
15	Stanley Black & Decker Hungary Kft.	7,2	23	Szerszámgép-nagykereskedelem
16	Mangal Ilona Sertéshizlalda Kft.	6,5	-	Állattenyésztési szolgáltatás
17	Scientific Games Kft.	5,9	203	Számítógépes programozás
18	Várkapitányság Nonprofit Zrt.	5,6	523	Történelmi hely, építmény, egyéb látványosság működtetése
19	ISV Zrt.	5,4	55	Haszonállat-eledel gyártása
20	Eubility Group Kft.	5,3	60	Üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás

Közlekedés

Metró- és HÉV-állomások a kerületben

Állomás neve	Megnyitás időpontja	Átszállási kapcsolatok
Batthyány tér	1972. december 22.	11, 39, 111 19, 41 990
Széll Kálmán tér	1972. december 22.	4, 6, 17, 56, 56A, 59, 59A, 59B, 61 5, 16, 16A, 21, 21A, 22, 22A, 39, 91, 102, 116, 128, 129, 139, 140, 140A, 149, 155, 156, 221, 222 782, 783, 784, 785, 786, 787, 789, 794, 795 916, 922, 922B, 956, 960, 990
Déli pályaudvar	1972. december 22.	17, 56, 56A, 59, 59A, 59B, 61 21, 21A, 39, 91, 102, 139, 140, 140A, 221 960, 990 S10 S12 S30 G30 Z30 S34 S35 S40 Z40 S42 Z42 IC, sebesvonat, gyorsvonat, expresszvonat,

Kultúra

Oktatási rendszer

A kerületi önkormányzat fenntartásában egy óvoda, a Brunszvik Teréz Budavári Óvodák, összesen hét telephellyel, három általános iskola (Batthyány Lajos Általános Iskola, Budavári Általános Iskola, Lisznyai Utcai Általános Iskola), négy gimnázium (Kosztolányi Dezső Gimnázium, Szilágyi Erzsébet Gimnázium, Toldy Ferenc Gimnázium, Petőfi Sándor (korábban Werbőczy) Gimnázium), egy zeneiskola (Farkas Ferenc Zeneiskola), valamint egy nevelési tanácsadó és logopédiai intézet működik.^[31] Ezen kívül több egyházi oktatási-nevelési intézmény is található a kerületben (Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium, Szent Gellért Katolikus Általános Iskola és Gimnázium).

A Gellérthegyen működik a Mathias Corvinus Collegium.

Kulturális intézmények

Múzeumok

Helyi média

Krisztinavárosi TV
Várnegyed (a kerületi önkormányzat 1995 óta kéthetente megjelenő ingyenes újsága, ISSN 2060-6303). Utcanévlexikon című rovatában rendszeresen közöl részletes helytörténeti tanulmányokat, muzeális fényképekkel.
Kerületi facebook közösség: https://www.facebook.com/1.kerulet

Turizmus

Épített örökség

A Szilágyi Dezső téri templom légifotója

Bővebben: Budapest I. kerületének műemléki listája

Sport

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

A kerületben 2010-ben épült egy tanuszoda az ottani általános iskolások részére, amit úgy építettek meg, hogy úszásoktatásra ne legyen alkalmas, így a gyerekek kénytelenek más kerületekben lévő uszodákba járni.^[32]^[33]

Testvérvárosok

A Budavári Önkormányzat testvérvárosi kapcsolatait elsősorban a közép-európai országok fővárosainak belvárosi kerületeivel, valamint határon túli magyar városokkal alakította ki. A kerület testvérvárosai a következők:^[34]