Naphegy

158 méter magas domb a Gellért-hegy és a budai Várhegy között. Utóbbitól az Tabán völgye választja el. A Krisztinaváros központjától délre, nyugatról a Déli pályaudvar vágányai, északról a Krisztina tér, északkelet-keletről a Krisztina körút, délről a Hegyalja út, nyugat-északnyugatról a Mészáros utca határolja.

 

Idézetek a Nap-hegyről 1231 és 1945 között (ebben az írásban kötőjellel szerepel, az eredeti idézetek miatt):^[1]

Árulkodó régi térképek: „A Nap-hegy XVII–XIX. századi változásait, illetve változatlanságát szemléletesen örökítették meg a korabeli térképek, amelyek már egyre pontosabban és szemléletesebben ábrázolták a rohamléptekkel fejlődő várost. A továbbiakban a Budapesti Történeti Múzeum újkori osztályának gyűjteményéből mutatunk be néhány térképrészletet”.

1231 „Buda híres szőlőhegye
A Nap-hegy lejtőin már Probus (Marcus Aurelius) pannóniai származású hadvezérnek, a birodalmi határokat megerősítő és a szőlőkultúrát elterjesztő római császárnak a korában (Kr. u. 276–282) is szőlőt termesztettek. Egy 1231-ben kelt – magyar nyelvű – oklevél nagy kiterjedésű szőlőkertekről ír. Mátyás király a maga palotájának kertjévé avatta a környéket, amelyet akkoriban Hátsóvárosnak is neveztek.”

1752 „A Haditanács 1752-ben rendeletileg szabályozta az új 'várvédelmi körzetet', amely szerint a várfalaktól egy puskalövésnyire tilos volt építkezni. Sőt, abban az övezetben hadi helyzet esetén a tulajdonosoknak le kellett bontaniuk lakóházaikat, mindezt kártérítés nélkül! Részben ennek is köszönhette a Nap-hegy, hogy platója és lejtői évszázadokon át beépítetlenül maradtak.”

1896 „Benedict J. 1896-ban készült 'Tájékozási tervrajza' még mindig beépítetlen lankákkal ábrázolja a Nap-hegyet.”

1932–33 A régi Tabán lebontása. „Ma már csak néhány tucat fotó, Zórád Ernő klasszikussá vált akvarelljei és a Tabáni Helytörténeti Gyűjtemény őrzi e lerombolt városrész – a Rácváros – emlékét.” A Tabánban játszódik Krúdy Gyula több kisregénye.

• A Naphegy az 1920-as, 30-as években, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár
•  
  A kőműveslépcső az 1900-as években
•  
  A Naphegy és Gellérthegy utca a 30-as években
•  
  Naphegy utca az 1930-as években^[2]

1944 Deseő László, aki az ostrom alatt folyamatosan vezette iskolai füzetbe írt naplóját, 1944-ben 15 éves volt, s családjával a Mészáros u. 32. számú házban lakott. A környék a Déli pályaudvar közelsége és a hegy stratégiai jelentősége miatt az ostrom során rendkívül heves tüzérségi támadásnak volt kitéve.

1945 Németh András Mostohafiak c. visszaemlékezésében (1999) így ír:^[3] „...a Tabán legfelső részén tüzelőállásba helyeztük a lövegeinket, közvetlen mögöttünk volt a Czakó utca. [...] A legénység a Czakó utcai lakatlan villákban húzódott meg, szerencsétlen kimerült lovainkat pedig a kertekben helyeztük el. [...] A figyelőállásunkat valamivel lejjebb, a tabáni iskolában helyeztük el. [...] ...a parancsnokom elmondta, hogy a figyelőállást át fogja helyezni a Hegyaljai [sic] út 2. számú házba, mert az iskola nagyon kiemelkedik, föltűnő, lebombázhatják. Arról is beszélt, hogy szovjet átkelési kísérletnél, a parancs szerint, a Margit-sziget északi csücskét fogjuk lőni a váron keresztül. [...] Időközben értesültünk arról, hogy a tabáni iskolát, ahol az előző megfigyelőhelyünk volt, láncos bomba telitalálat érte, a pincéjében mindenki meghalt.”

 

 

A Naphegy utcái: Aladár, Ág, Czakó, Derék, Dezső, Fenyő, Fém, Galeotti, Gellérthegy, Lisznyai, Naphegy, Nyárs, Orvos, Párduc, Piroska, Róka, Tibor, Tigris, Zsolt; további közterületek: Orvos lépcső, Naphegy tér.

Egy 1885-ös térkép a Mészáros, Gellérthegy, Naphegy, Lisznyai és Czakó utcák között beépítetlen zöld területet jelöl.

A Naphegy tér közvetlen környéke az 1905-ös Meyers Konversations-Lexikon térképén még ugyancsak beépítetlen, az ez évi utcajegyzékből a Naphegy utcái hiányoznak.

Révai nagy lexikona 1910–14 között már a teljes beépítést mutatja, utcajegyzéke minden mai utcanevet tartalmaz. A naphegyi házak többsége 1910 és 1939 között épült. Mai utcaképe, épületállománya a híres Tabán kacskaringós utcáinak 1932-es szanálása után alakult ki. A jellegzetes tabáni házak utolsó hírmondója a Czakó és Aladár utca sarkán látható. Volt még egy hasonló épület kb. 1953-ig a mai Lisznyai utcai iskola területén.

A tabáni iskola kiemelkedő épülete a Tabán bontása után 1945 januárjáig megmaradt. Ekkor bombatámadás rombolta le. Ezen a helyen ma Budapest legszebb panorámájú sportpályája van.

A II. világháború végén, Budapest ostroma során a Naphegy tér 2. alatti Nyilasházat – a környék sok más villájához, lakóépületéhez hasonlóan – rommá lőtték. Telkén 1968-ban két társasház épült, majd a telek szélének leválasztásával élelmiszerbolt is létesült a téren.

1953-ban a Naphegy tetején épült új székházba költözött a Magyar Távirati Iroda. A tömb 1987–90 között új szárnnyal bővült: a Virág Csaba által tervezett Hírközlési Üzemépület a high-tech építészet kevés magyarországi példája közé tartozik. A székház mögött a 2000-es években funkcióját vesztett és 2018-ban lebontott MTI Fotolabor helyére épül a Sun Hill Residence elnevezésű, 56 lakásos luxus-apartmanház, amihez feláldozták az Orvos lépcső másik oldalán a Naphegy utca 29. szám alatti kertes társasházat is.^{[4][5][6][7][8]}

1958 augusztusában elkészült a Lisznyai utcai iskola épülete; az oktatás szeptemberben indult el 7 alsós és 5 felső tagozatos osztállyal. (1945–58 között a naphegyi gyerekek a lerombolt tabáni iskola helyett a Krisztina Téri Iskolába jártak.)

A Naphegy téri játszóteret a 2000-es években korszerűsítették, körbekerítették, majd 2014-ben tematikusan is megújult, Pom Pom mesejátszótér néven.^[9] Szomszédságában 1993 óta áll Kemal Atatürk mellszobra, a Török Nagykövetség ajándéka. (A nagyköveti rezidencia a Lisznyai utcában van.)

1994 tavaszán a Mészáros utcai volt NIKEX-irodaházban rendezkedett be a Duna Televízió (működésének kezdetétől, 1992. december 24-től a MAFILM Rónai utcai bázisán székelt). Itt alakította ki stúdióit és 2011-ig ez volt a székháza.

• Magyar Távirati Iroda
• Duna Televízió
• Lisznyai Utcai Általános Iskola

 

• Fadrusz János itt építette korszerű műtermét és villáját, a Naphegy déli lejtőjén
• Gárdos Péter fotóriporter emléktáblája is itt található, amelyet az MTI Naphegy téri épületének falán helyeztek el
• Kaffka Margit [1] – 1915 júliusától 1918 decemberéig (haláláig) lakott a Naphegy utca 15-ben [2]
• Szentkuthy Miklós – 1932-től a háború végéig a Derék u. 21-ben lakott^[10] (az épület az ostrom alatt elpusztult, helyén a 60-as években új társasház épült)
• Tersánszky Józsi Jenő – Avar utca 9. [3]
• Vészi Endre – Angelikaváros [4]

 

• Fotók a Naphegyről (2003)
•  
  Talán az utolsó tabáni ház a Czakó és Aladár utca sarkán
•  
  Sportpálya a Naphegyen, a Czakó utcában
•  
  A Magyar Távirati Iroda épülete a Naphegy tetején
•  
  A tér légifelvételen, 2009 körül

Megközelíthető a 8E és a 178-as busszal.

• Meyers Konversations-Lexikon, 1905 [5] [6]
• Révai nagy lexikona, 1910
• Szablyár Péter: A Nap-hegy In: Élet és Tudomány

• Légifelvételek 1. Archiválva 2012. november 12-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Légifelvételek 2.^{[halott link]}
• A Nap-hegy felülnézetben a Google Maps-en
• A Nap-hegy – Szablyár Péter írása
• [7] Lisznyai Utcai Általános Iskola
• Tabáni Hírmondó
• Tabán honlap
• Tabáni Helytörténeti Gyűjtemény^{[halott link]} Döbrentei utca 9. – Apród utca 10.
• Semmelweis Orvostörténeti Múzeum Archiválva 2007. június 10-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Deseő László naplója