Verbőc
Verbőc (Вербовець) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Ukrajna | ||
Terület | Kárpátalja | ||
Járás |
| ||
Község | Tiszaújlak község (2020–) | ||
Rang | falu | ||
Alapítás éve | 1251 | ||
Irányítószám | 90322 | ||
Körzethívószám | +380 03143 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1206 fő (2008)[1] +/- | ||
Magyar lakosság | 1088 | ||
Népsűrűség | 0,27 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 122 m | ||
Terület | 4,458 km² | ||
Időzóna | EET, UTC+2 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 10′ 05″, k. h. 22° 54′ 32″48.168056°N 22.908889°EKoordináták: é. sz. 48° 10′ 05″, k. h. 22° 54′ 32″48.168056°N 22.908889°E | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Verbőc témájú médiaállományokat. |
Verbőc (ukránul: Вербовець [Verbovec]) település Ukrajnában, a Beregszászi járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Nagyszőlőstől nyugatra fekszik. Határos Feketepatakkal, Szőlősegressel, Mátyfalvával és Puskinával.
Nevének eredete
[szerkesztés]Nevét a falun keresztülfolyó hasonló nevű patakról vette. Vrbovac (Verbőc) szláv eredetű szó, mely fűzfával benőtt (füzes) helyet jelent.
Története
[szerkesztés]Verbőc Árpád-kori település, nevét 1251-ben, IV. Béla király idejében említették először az oklevelek Vrbovac néven.
A település egykori birtokosai a Werbőczy, Újhelyi és Zowárdfy nemzetség tagjai voltak. E faluban született a 15. század közepén Werbőczy István, a róla elnevezett Hármaskönyv szerzője is, aki művében a magyar feudális szokásjogokat rendszerezte. Műve 1517-ben latin nyelven jelent meg Bécsben, eddig több mint 40 kiadása látott napvilágot.
A 16. század közepének adatai említik Verbőc egyházát és templomát is.
1577-ben Verbőc neve is szerepelt a dézsmajegyzékben. Az 1594. évi gabona- és bordézsma jegyzék adatai szerint 36 adófizető család élt itt.
A 19. század végén, 20. század elején Ugocsa vármegye Tiszáninneni járásához tartozott.
Az 1910-es népszámlálás adatai szerint Verbőcnek 585 lakosa volt, melyből 568 magyar, 17 rutén, ebből 64 görögkatolikus, 468 református, 39 izraelita volt.
2020-ig a település tanácsához tartozott a szomszédos Feketepatak is.
Nevezetességek
[szerkesztés]- Református temploma, 1828-ban épült
- Werbőczy István emlékműve
- Görög- és római katolikus temploma, 2007-ben épült[2]
Híres szülöttei
[szerkesztés]- Werbőczy István (Verbőc, 1458–Buda 1541. október 13.) jogtudós, ítélőmester, királyi személynök, kancellár, a Werbőczy hármaskönyv szerzője
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://gska2.rada.gov.ua/pls/z7502/A005?rdat1=26.09.2008&rf7571=11091 (ukránul)
- ↑ (2007. június 29.) „Verbőc: templom- és harangszentelés”. Kárpátalja Online Hetilap VII. évfolyam (26. szám). (Hozzáférés: 2011. december 31.)
Források
[szerkesztés]- A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 ISBN 963 85683 3 X