Alsóveresmart
| Alsóveresmart (Мала Копаня) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Ukrajna |
| Terület | Kárpátalja |
| Járás |
|
| Község | Nagyszőlős község (2020–) |
| Rang | falu |
| Alapítás éve | 1400 |
| Irányítószám | 90331 |
| Körzethívószám | +380 03143 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1360 fő (2002)[1] +/- |
| Magyar lakosság | 4 |
| Népsűrűség | 0,79 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 211 m |
| Terület | 1712 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 10′ 10″, k. h. 23° 05′ 41″48.169444°N 23.094722°EKoordináták: é. sz. 48° 10′ 10″, k. h. 23° 05′ 41″48.169444°N 23.094722°E | |
 Alsóveresmart
Pozíció Kárpátalja térképén
| |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Alsóveresmart témájú médiaállományokat. | |
Alsóveresmart település Ukrajnában, a Beregszászi járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Nagyszőlőstől északkeletre, a Tisza jobb partja közelében, Felsőveresmart és Nagyszőlős közt fekvő település.
Története
[szerkesztés]Nevét régen Veresmart néven írták, és a Nagyszőlősi uradalomhoz tartozott. A falu a Vay család birtokai közé tartozott.
A trianoni békeszerződés előtt Ugocsa vármegye Tiszánnineni járásához tartozott.
1910-ben 752 lakosa volt, ebből 17 magyar, 64 német, 671 rutén volt, melyből 19 római katolikus, 669 görögkatolikus, 64 izraelita volt.
Fényes Elek az 1800-as évek végén írta a településről: "Veresmart Bereg-Ugocsa vármegyei orosz falu, a Hark hegy tövében. Máramaros vármegyéhez közel: 8 római, 686 görögkatolikus, 112 zsidó lakossal, görögkatolikus anyatemplommal. Földei, melyek a Tiszáig nyúlnak, egyenes fekvésűek, a gabonát bőven termik. A Hark sziklás hegyen megy keresztül a Máramarosba vezető országút, s mindig jó karban tartatik. A falu ura a Vay nemzetség és a nagy-szőlősi uradalom. Utolsó posta Nagy Szőlős."
Nevezetességek
[szerkesztés]- Bartók Béla népzenei gyüjtőútja során 1909-ben Alsóveresmartot is felkereste.
- Görögkatolikus templom
Források
[szerkesztés]- Fényes Elek:Magyarország geographiai szótára (Ugocsa vármegye)