Tiszaadony
Tiszaadony | |
Közigazgatás | |
Ország | Magyarország |
Régió | Észak-Alföld |
Vármegye | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
Járás | Vásárosnaményi |
Jogállás | község |
Polgármester | Lakatos József (független)[1] |
Irányítószám | 4833 |
Körzethívószám | 45 |
Népesség | |
Teljes népesség | 584 fő (2024. jan. 1.)[2] |
Népsűrűség | 42,23 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Terület | 15,63 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 14′, k. h. 22° 18′48.233333°N 22.300000°EKoordináták: é. sz. 48° 14′, k. h. 22° 18′48.233333°N 22.300000°E | |
Tiszaadony weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Tiszaadony témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Tiszaadony község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye Vásárosnaményi járásában.
Fekvése
[szerkesztés]A vármegye északkeleti széle közelében helyezkedik el, annak az egykor Bereg vármegyéhez tartozó részén, a Tisza jobb partján.
A közvetlenül szomszédos települések: észak felől Tiszakerecseny, kelet felől Barabás, dél felől Tiszavid, délnyugat felől Aranyosapáti, északnyugat felől pedig Újkenéz (utóbbi kettő a Tisza túlsó, bal partján fekszik).
A legközelebbi nagyobb város Vásárosnamény, nagyjából 14 kilométerre délre.
Megközelítése
[szerkesztés]Közúton négy irányból érhető el: Kisvárda-Aranyosapáti felől (a folyót komppal keresztezve) a 4109-es, Tiszakerecseny vagy Tiszavid érintésével a 4113-as, Barabás felől pedig a 4121-es úton.
Története
[szerkesztés]Tiszaadony (Adony) nevét az oklevelek 1290-ben említették először, Odon néven.
Adony ekkor Fügedi (de Fygud) Farkas birtoka volt, Galgó földjével együtt, melyen két falu települhetett.
Fügedi Farkastól a Gutkeled nemzetségbeli Apoy fia Apoy ispán és fia Ekch vásárolta meg, akik 1287-ben zálogba adták Szalók nemzetségbeli Szalóki Péternek 120 M-ért. Szegénységük miatt azonban kiváltani már nem tudták, így 1290-ben végleg eladták a Szalókiaknak.
Az 1300-as években a Szalóki család birtoka volt.
1404-ben Zsigmond király hűtlenség miatt a Szalókiaktól elkobozta, és a Guti családnak adományozta.
A 15. században a Kerecsényiek és a Guti család tagjai osztoztak meg rajta.
A 16. században a Batthyány család és a pálosok birtoka volt egy ideig, majd Büdi Mihály beregi főispán lett birtokosa.
1600-ban a Büdi család kihaltával részüket Melith Péter , a birtok másik részét Lónyai Farkas szerezte meg.
A Jobbágyfelszabadítás előtti időkben több birtokos is osztozott rajta, így birtokos volt itt gróf Dégenfeld, Ilosvay, és a Gyulay család is.
A település határába esett Galgó, mára már elpusztult település is:
Galgó
[szerkesztés]Galgó Árpád-kori település volt, a mai Tiszaadony mellett.
Nevét az oklevelek 1290-ben említették először Golgoua néven.
Fügedy (de Fyged) Farkas birtoka volt Adonnyal együtt, 1260 körül azonban eladta Gutkeled-Nemzetségbeli Apoynak és fiának, Ecknek, akik 1290-ben 120 M-ért Adonnyal együtt eladták a Szalók nemzetséghez tartozó Szalóki Mihály fiának, Péternek.
1298-ban Szalóki Péter birtoka volt, de Eszenyi Tamás fiai és azok csapi jobbágyai lerombolták a falut.
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]- 1990–1994: Balogh Sándor (független)[3]
- 1994–1998: Balogh Sándor (MSZP-Agrárszövetség)[4]
- 1998–2002: Lakatos József (független)[5]
- 2002–2006: Lakatos József (független)[6]
- 2006–2010: Lakatos József (független)[7]
- 2010–2014: Lakatos József (független)[8]
- 2014–2019: Lakatos József (független)[9]
- 2019–2024: Lakatos József (független)[10]
- 2024– : Lakatos József (független)[1]
Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
Lakosok száma | 664 | 652 | 655 | 658 | 586 | 583 | 584 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a település lakosságának 87%-a magyar, 13%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[11]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,5%-a magyarnak, 5% cigánynak, 0,3% németnek, 0,2% ukránnak mondta magát (10,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 8,4%, református 58%, görögkatolikus 15%, felekezeten kívüli 3,6% (14,7% nem válaszolt).[12]
2022-ben a lakosság 94,5%-a vallotta magát magyarnak, 5,6% cigánynak, 0,7% ukránnak, 0,7% németnek, 0,2% bolgárnak, 0,2% ruszinnak, 0,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 3,8% volt római katolikus, 44,2% református, 11,4% görög katolikus, 5,5% felekezeten kívüli (35% nem válaszolt).[13]
Nevezetességei
[szerkesztés]- Református templom.
Források
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Tiszaadony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 28.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Tiszaadony települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Tiszaadony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
- ↑ Tiszaadony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 4.)
- ↑ Tiszaadony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 4.)
- ↑ Tiszaadony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 4.)
- ↑ Tiszaadony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
- ↑ Tiszaadony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 10.)
- ↑ Tiszaadony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 14.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Tiszaadony Helységnévtár
- ↑ Tiszaadony Helységnévtár