Ilosva

Ilosva (Іршава)
Ilosva címere Ilosva zászlaja
Közigazgatás
Ország	Ukrajna
Terület	Kárpátalja
Járás	Huszti járás (2020–) Ilosvai járás (–2020)
Község	Ilosva község
Rang	Város
Alapítás éve	1341
Irányítószám	90100
Körzethívószám	+380 3144
Népesség
Teljes népesség	9163 fő (2022. jan. 1.)[1]
Magyar lakosság	200
Népsűrűség	462,78 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	130 m
Terület	19,8 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 19′ 02″, k. h. 23° 02′ 15″48.317222222222, 23.037548.317222°N 23.037500°EKoordináták: é. sz. 48° 19′ 02″, k. h. 23° 02′ 15″48.317222222222, 23.037548.317222°N 23.037500°E
Ilosva Pozíció Kárpátalja térképén
Ilosva weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ilosva témájú médiaállományokat.

Ez a szócikk Ilosváról szól. Hasonló címmel lásd még: Selymesilosva.

Ilosva (ukránul: Іршава [Irsava]) város Ukrajnában, Kárpátalján, a Huszti járásban.

Ilosva Ukrajna nyugati részén, Kárpátalján, Nagyszőlőstől 18 km-re északra, a Borzsa folyó jobb partján, az Ilosva-patak mentén fekszik.

Neve a szláv jelsa (= égerfa) főnévből származik.

Ilosva és környéke már az őskorban lakott hely volt.

Határában a Sztremtura-hegyen honfoglalás előtti földvár nyomai láthatók. A földvár kapcsolatban volt az az ugyanaz időkből származó Bagaszlov és Selesztó Háthegységben levő várakkal. Ilosva Szombati felőli egyik magaslatán állnak Bodoló várának romjai, anyagát nagyrészt az új templom építéséhez használták fel.

Nevét 1341-ben említették először az oklevelekben Makszemháza néven, mint Ilosvai Oláh Tihamér fiának Makszemnek birtokát.

A település az Ilosvay család ősi fészke. Az Árpád-kori eredetű család egyik őse 1200 körül kapott új adományt itteni birtokaira. Öt fia az egymással határos öt helységben: Ilosva, Bilke, Komlós, Dolha, és Lipcse településeken alapította meg az Ilosvay, Bilkey, Komlósy, Dolhay és Lipcsey családokat. A család Mátyás királytól még pallosjogot is nyert.

A 19. században az Ilosvay családnak itt több kastélya is volt, itt székelt a királyi járásbíróság.

A 19. században az Ilosvayakon kívül birtokosok voltak itt a Bessenyei, Komoróczi, Ajtai családok is.

1910-ben 1919 lakosából 969 ruszin és 947 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Bereg vármegye Felvidéki járásához tartozott.

Ma 7200 lakosából csak 200 a magyar.

• Református temploma 1781-ben épült egy korábbi templom helyén, ma elhagyott.
• Görögkatolikus temploma 1839-ben épült egy korábbi fatemplom helyén.

• Németh Adél: Kárpátalja (Panoráma 1991) ISBN 963 243 7241
• Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzékrendi táblákkal: V. kötet [Haagen - Justh]. Pest: Ráth Mór. 1859.  
• A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 ISBN 963 85683 3 X