[go: up one dir, main page]
Ugrás a tartalomhoz

Raszlavica

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Raszlavica (Raslavice)
Raszlavica zászlaja
Raszlavica zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásBártfai
Rangközség
Első írásos említés1261
PolgármesterMarek Rakoš
Irányítószám086 41
Körzethívószám054
Forgalmi rendszámBJ
Népesség
Teljes népesség2792 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség163 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság306 m
Terület16,46 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 09′, k. h. 21° 19′49.150000°N 21.316667°EKoordináták: é. sz. 49° 09′, k. h. 21° 19′49.150000°N 21.316667°E
raslavice.e-obce.sk Raszlavica weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Raszlavica témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Raszlavica (szlovákul: Raslavice) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Bártfai járásában. Magyar- és Tótraszlavica egyesítésével jött létre.

Fekvése

[szerkesztés]

Bártfától 20 km-re délre, a Szekcső-patak partján fekszik.

Története

[szerkesztés]

Raszlavica a Szekcső-patak felső folyásának legősibb települése, ahol már a Nagymorva Birodalom korából is tártak fel sírokat.

A 12. században erre vezetett át a Bártfán keresztül Lengyelországba menő kereskedelmi út, melyet II. István király itt talált pénze is bizonyít. A települést 1261-ben István ifjabb király adománylevelében említik először. A 13. században „Razlo”, „Razlauch”, „Razlofolde”, „Razlofalua” alakban szerepel az oklevelekben.

A község két részből: Alsó- (vagy Magyar-) és Felső- (vagy Tót-) Raszlavicából állt, melyeket a Szekcső patak választott el egymástól.

A trianoni diktátum előtt mindkét település Sáros vármegye Bártfai járásához tartozott.

1971-ben egyesítették Magyarraszlavicát Tótraszlavicával.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben Magyarraszlavica 366 lakosából 243 szlovák, 44 magyar anyanyelvű volt, jelentős cigány kisebbséggel. Tótraszlavica 644 lakosából 537 szlovák, 62 magyar anyanyelvű volt, jelentős cigány kisebbséggel.

2001-ben 2484 lakosából 2385 szlovák és 82 cigány volt.

2011-ben 2688 lakosából 2464 szlovák és 148 cigány.

2021-ben 2792 lakosából 2726 (+10) szlovák, 40 (+90) cigány, 2 (+10) ruszin, 13 (+6) egyéb és 11 ismeretlen nemzetiségű volt.[2]

Neves személyek

[szerkesztés]
  • Magyarraszlavicán született 1863-ban Kohányi Tihamér magyar hírlapíró, lapszerkesztő, a clevelandi magyar nyelvű Szabadság című lap alapítója és főszerkesztője több mint húsz éven át.
  • Itt hunyt el 1879-ben Hollán Viktor országgyűlési képviselő.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Az alsóraszlavicai falurészen álló egykori plébániatemplom a 13. század közepéből származik, ma evangélikus templom.
  • Szent József tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 18. században épült, nagy park övezi.
  • Másik római katolikus temploma Szűz Mária tiszteletére van szentelve, 1990-ben kezdték el építeni.
  • A felső kastély a 17. század közepén épült, jelenleg Szent József kolostorként működik, amely az Isteni Megváltóról Nevezett Nővérek rendje kezelésében van.
  • Az alsó kastély a 19. század közepén épült klasszicista stílusban, eleinte a Hedry családé volt, majd annak férfi ágon történő kihalása után a Czehy családé lett.
  • Zsinagóga.
  • A falu gazdag népművészeti hagyományokkal rendelkezik.
  • A népművészeti tárgyakat kiállítás mutatja be.

Külső hivatkozások

[szerkesztés]

Lásd még

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ ma7.sk
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Raszlavica&oldid=27006019”