Erdővágás
| Erdővágás (Richvald) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Eperjesi | ||
| Járás | Bártfai | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1355 | ||
| Polgármester | Zuzana Germanová | ||
| Irányítószám | 085 01 (pošta Bardejov 1) | ||
| Körzethívószám | 054 | ||
| Forgalmi rendszám | BJ | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 996 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 45 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 373 m | ||
| Terület | 21,84 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 16′ 35″, k. h. 21° 11′ 40″49.276389°N 21.194444°EKoordináták: é. sz. 49° 16′ 35″, k. h. 21° 11′ 40″49.276389°N 21.194444°E | |||
| Erdővágás weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Erdővágás témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Erdővágás (1899-ig Richwald, szlovákul: Richvald) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Bártfai járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Bártfától 8 km-re délnyugatra, a Tapoly felső folyása alatt fekszik.
Története
[szerkesztés]A község területén már az újkőkorban is éltek emberek, ezt bizonyítja az a kőbalta, amit az eperjesi múzeumban őriznek. Kerültek elő még az i. e. 2500-1800-as évekből származó fésűs motívumú cseréptöredékek is.
A mai település a tatárjárást követő években keletkezett akkor, amikor németeket telepítettek erre a vidékre. Neve is a német Reichwald kifejezésből származik. Írásos dokumentumban azonban csak 1355-ben említik először abban az oklevélben, melyben más falvakkal együtt Perényi Miklós birtokaként szerepel. Ekkor már a falunak kőből épített temploma és vízimalma is volt. 1426-ban György nevű plébánosát is említik. 1427-ben 52 háztartást számláltak a faluban. 1529 és 1848 között Bártfa szabad királyi város fennhatósága alá tartozott. A 16. században lakói reformátusok lettek és a későbbiekben is megmaradt a református többség. 1700-ban tiszta luteránus falu volt, 1703-ban mindössze 23 katolikust számláltak. 1749-ben 245 evangélikus és 37 római katolikus, 1771-ben 372 evangélikus, 96 római katolikus és 19 görögkatolikus, valamint 20 zsidó vallású lakosa volt. 1785-ben 103 ház állt a faluban, melyekben 691 lakos élt. 1797-ben pestis pusztította a falu lakosait.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „RICHVALD. Tót falu Sáros Várm. földes Ura Bártfa Városa, lakosai katolikusok, fekszik Bártfához fél mértföldnyire; határja hegyes, és sovány, fája, réttye, legelője van, lakosai fuvarozással is keresik élelmeket.”[2]
1818-ban ismét pestis ritkította a falu lakosait. 1828-ban 110 házában 813-an laktak. 1831-ben kolerajárvány pusztított. 1847-ben 1056 lakosa volt, közülük 611 evangélikus, 391 római katolikus, 12 görögkatolikus és 42 zsidó vallású.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Richvald, tót falu, Sáros vármegyében, Bártfához dél-nyugotra 1 órányira: 503 kath., 428 evang., 36 zsidó lak. Kath. paroch. templom. F. u. Bártfa városa.”[3]
A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Bártfai járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 850, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 1004 lakosából 1000 szlovák volt.
2011-ben 974 lakosából 922 szlovák.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent Bertalan tiszteletére szentelt, római katolikus temploma a 14. század második felében épült gótikus stílusban, a 18. században barokk stílusban építették át. Legértékesebb emléke egy 1380 körül fából készített Madonna-szobor.
- Evangélikus temploma 1969-ben épült.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
További információk
[szerkesztés]A Bártfai járás települései | ||
|---|---|---|
Bártfa (Bardejov) | ||
Ábrahámfalva (Abrahámovce) · Alsófricske (Fričkovce) · Alsópagony (Nižná Polianka) · Alsószabados (Nižná Voľa) · Alsótaróc (Nižný Tvarožec) · Aranypataka (Zlaté) · Bartosfalva (Bartošovce) · Bélavézse (Beloveža) · Bércalja (Janovce) · Biharó (Becherov) · Boglárka (Bogliarka) · Berezóka (Brezovka) · Borókás (Jedlinka) · Bucló (Buclovany) · Cigelka (Cigeľka) · Csarnó (Šarišské Čierne) · Endrevágása (Andrejová) · Erdővágás (Richvald) · Esztebnek (Stebník) · Esztebnekhuta (Stebnícka Huta) · Felsőfricske (Frička) · Felsőkomaróc (Komárov) · Felsőköcsény (Kučín) · Felsőpagony (Vyšná Polianka) · Felsőszabados (Vyšná Voľa) · Felsőtaróc (Vyšný Tvarožec) · Ferzsó (Sveržov) · Galbatő (Gaboltov) · Geréb (Hrabské) · Gerla (Gerlachov) · Hankvágása (Hankovce) · Hazslin (Hažlín) · Herhely (Harhaj) · Hertnek (Hertník) · Hervartó (Hervartov) · Hutás (Hutka) · Iványos (Vaniškovce) · Kavicsos (Livov) · Kiskereszt (Kríže) · Kiskohány (Kochanovce) · Kislankás (Lukavica) · Kolossó (Kľušov) · Komlóspatak (Chmeľová) · Kozsány (Kožany) · Kőtelep (Kružlov) · Krucsó (Vyšný Kručov) · Kurima · Kuró (Kurov) · Lapos (Lopúchov) · Lászó (Lascov) · Lénártó (Lenartov) · Livóhuta (Livovská Huta) · Lófalu (Kobyly) · Lukó (Lukov) · Magyarkapronca (Koprivnica) · Malcó (Malcov) · Margonya (Marhaň) · Miklósvölgye (Mikulášová) · Nyírjes (Brezov) · Ondavafő (Ondavka) · Orsós (Oľšavce) · Ortutó (Ortuťová) · Oszikó (Osikov) · Rabóc (Hrabovec) · Raszlavica (Raslavice) · Regettő (Regetovka) · Réső (Rešov) · Rokitó (Rokytov) · Sárosgörbény (Krivé) · Sasó (Šašová) · Szánkó (Snakov) · Szekcsőalja (Šiba) · Szemelnye (Smilno) · Tapolylengyel (Poliakovce) · Tapolylippó (Lipová) · Tapolynémetfalu (Nemcovce) · Tapolyortovány (Porúbka) · Tapolysárpatak (Mokroluh) · Tapolytarnó (Tarnov) · Tölgyed (Dubinné) · Trocsány (Tročany) · Váradka (Varadka) · Varjúfalva (Stuľany) · Végpetri (Petrová) · Zboró (Zborov) |  | |
