[go: up one dir, main page]

Ugrás a tartalomhoz

Szánkó (település)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szánkó (Snakov)
Szánkó címere
Szánkó címere
Szánkó zászlaja
Szánkó zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásBártfai
Rangközség
Első írásos említés1543
PolgármesterJán Bijalko
Irányítószám086 06
Körzethívószám054
Forgalmi rendszámBJ
Népesség
Teljes népesség675 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség54 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság459 m
Terület12,14 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 19′ 30″, k. h. 21° 02′ 50″49.325000°N 21.047222°EKoordináták: é. sz. 49° 19′ 30″, k. h. 21° 02′ 50″49.325000°N 21.047222°E
Szánkó weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szánkó témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Szánkó (1899-ig Sznakó, szlovákul: Snakov) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Bártfai járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Bártfától 20 km-re északnyugatra, a lengyel határ mellett fekszik.

Története

[szerkesztés]

Közvetett írásos bizonyítékok alapján megállapítható, hogy a falu már a 15. században létezett. Valószínűleg a német jog alapján alapították és a falu első embere a soltész volt. Birtokosai a 15. század végén korotnoki nemesek, később a polyánfalvi Bornemissza család volt. 1524-ben Bárány Péternek volt itt birtoka és udvarháza. Első írásos említése csak 1543-ban történt. A 16. század végére már a nagyobb falvak közé számított. A 16. század végén a Thökölyeknek is volt itt birtoka. 1600-ban már több mint 30 jobbágyháza létezett. Többségben ruszinok lakták, akik állattartással, mezőgazdasággal, favágással foglalkoztak. 1785-ben 306 lakost számláltak a községben.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SZNAKO. Tót falu Sáros Várm. földes Urai Petróczy, és más Uraságok, lakosai katolikusok, és másfélék, fekszik Bártfához 1 1/4 mértföldnyire; határja hegyes, és néhol sovány.[2]

1834-ben nagy tűzvész pusztított a községben, melyben 33 ház égett le gazdasági épületekkel együtt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Sznakó, orosz falu, Sáros vármegyében, Lénártó fiókja: 29 r., 556 g. kath., 23 zsidó lak. Gör. paroch. templom. Hegyes, és sovány határ. F. u. többen. Ut. p. Bártfa.[3]

A faluban 1870-től szeszfőzde is működött. Még két nagyobb tűzvész volt 1877-ben és 1885-ben. A 19. században birtokosa a Dessewffy család, akiktől 1887-ben a birtokot a Lorbert család vásárolta meg. Új birtokosai kocsmát nyitottak a településen. Nem csoda tehát, hogy a faluban elterjedt volt az alkoholizmus még a nők körében is. A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Bártfai járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1880-ban 504, főként ruszin lakos élt itt.

1910-ben 520, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.

2001-ben 642 lakosából 531 szlovák és 91 cigány volt.

2011-ben 652 lakosából 373 szlovák, 199 cigány és 67 ruszin.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Görögkatolikus temploma 1843-ban épült a Szeplőtelen Szűz tiszteletére.
  • Szűz Mária tiszteletére szentelt kápolnája 1895-ben épült.

Külső hivatkozások

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]