Prizren

Prizren
Prizren címere Prizren zászlaja
Közigazgatás
Ország	Koszovó
Körzet	Prizren körzet
Község	Prizren község
Jogállás	körzet székhelye
Irányítószám	20000
Testvérvárosok	Lista Selçuk Tirana Durrës Vlora Zágráb Eszék Ulcinj Mamusha Edirne Shkodra Kyjov (2014. március – ) Kuşadası Amasya
Népesség
Teljes népesség	186 986 fő (1996)[1]
Tszf. magasság	450 m
Terület	854 km²
Elhelyezkedése
é. sz. 42° 13′ 48″, k. h. 20° 44′ 24″42.23, 20.7442.230000°N 20.740000°EKoordináták: é. sz. 42° 13′ 48″, k. h. 20° 44′ 24″42.23, 20.7442.230000°N 20.740000°E
Prizren weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Prizren témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Prizren (albánul: Prizreni vagy Prizrend, szerbül: Призрен/Prizren, törökül: Prizren, Pürzeyn vagy Perzerrin) történelmi város Koszovó délnyugati részén. Az ország második legnépesebb városa, az azonos nevű község és körzet székhelye.

A város minaretjeivel, templomaival és oszmán-kori építészeti örökségével Koszovó legszebb városa. Leghíresebb temploma világörökségnek számít, Koszovó középkori műemlékei részeként, 2006 óta veszélyeztetett státusszal.^[2][3]

A várost már Klaudiosz Ptolemaiosz is említette a 2. században Theranda néven.^[4] A mai neve feltehetően a szlávból származik.

A középkor során a várost számos balkáni államalakulat birtokolta. A bizánci uralom után a bolgár, majd a szerb birodalom része lett. IV. István Uroš szerb cár Prizrent országa fővárosává tette.^[5] Prizrent az Oszmán Birodalom 1455-ben foglalta el. A török uralom alatt a városban számos vallás (iszlám, ortodox, katolikus) és nép (szerb, albán, török) élt egymás mellett.

Prizren a 19. században az albán nemzeti mozgalom központjává vált. Itt kötötték meg 1878-ban a Prizreni vagy Albán Ligát, melynek célja egy autonóm Albánia megteremtése volt az Oszmán Birodalmon belül.^[6] A várost ennek ellenére az első Balkán-háborúban Szerbia foglalta el és nem vált az 1912-ben megalakuló Albánia részévé. A külföldi haditudósítók szerint a szerb hadsereg több ezer albánt mészárolt le a városban.^[7] Prizren 1918-tól a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, illetve Jugoszlávia része lett.

A második világháború alatt a város az olasz függésben lévő Nagy-Albánia része volt. A szocialista Jugoszlávia 1946-ban autonómiát adott Koszovónak, amit az évtizedek során fokozatosan bővített. Prizren továbbra is albán többségű város maradt, népessége gyorsan növekedett.

A városban a koszovói háború alatt nem folytak komolyabb harcok, az albán lakosság jelentős része azonban elmenekült. Koszovó NATO-megszállását követően viszont a szerb és roma kisebbség kényszerült a város elhagyására. A 2004-es koszovói zavargások során az albánok több szerb műemléket is megrongáltak Prizrenben, köztük az UNESCO világörökség részét képező Ljeviš-katedrálist.^[8] Az utóbbi években Prizren egyre jelentősebb turistacélponttá vált. A 2013-ban átadott R7 (Ibrahim Rugova) autópálya gyorsabb összeköttetést biztosít a város számára Albániával és Pristinával.

Prizren lakossága a 2011-es népszámlálás szerint 177 781 fő volt.^[9] A városban az albán többség mellett élnek még bosnyákok, törökök, cigányok, goránok és kis számban szerbek is.

A lakosság nemzetiségi megoszlása a 2011-es népszámlálás szerint:

A városban nagyrészt kis- és középvállalkozások, illetve az állami szektor biztosítja a munkahelyeket. A mezőgazdaság és kereskedelem mellett a szolgáltatások a meghatározóak. A város infrastruktúrája kedvezőbb a koszovói átlagnál.^[10]

• Szinán pasa mecset
• Prizreni erőd
• Ljeviš-katedrális
• Prizreni kőhíd a Bisztrica folyón

• Prizren- A Blago Alapítvány fénykép gyűjteménye
• Prizren község honlapja, (albán, angol, török, szerb)

Ez a Koszovóról szóló vagy Koszovóval kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!