Úszás

Ez a szócikk a sporttevékenységről szól. Hasonló címmel lásd még: Úszó (egyértelműsítő lap).

Az úszás a folyadékban történő mozgás összefoglaló neve. Tárgyak és állatok mozgását is szokták így nevezni, ám ez a szócikk kifejezetten az emberek vízben önerőből haladó mozgásával foglalkozik.

Az úszás sporttevékenység, amit versenyszerűen is lehet űzni, de szabadidős tevékenységként, valamint egészségmegőrzési -fenntartási célból is sokan kedvelnek. Az egyik leghatékonyabb mozgásforma, hiszen a legtöbb izomcsoportot egyszerre mozgatja meg. Kicsi a sérülés és a túlterhelés veszélye. Gerinc- és mozgásszervi bántalmakban szenvedőknek, baleseti, ill. keringési rehabilitációban részesülő pácienseknek szokták gyógyászati célból javasolni.

Egy test akkor lebeg a folyadékban, ha tömege és a kiszorított víz tömege megegyezik. Mivel az emberi test nem egyforma sűrűségű mindenütt, ezért bizonyos részei a víz felett, más részek a víz alatt vannak. Mivel az ember mellkasa levegővel van tele, lebegéskor ez a testrész inkább a víz felszínén, a végtagok pedig a víz alatt vannak. Erősebb csontozatú, illetve idősebb személyeknek általában rosszabb a vízfekvésük. A nők és a gyermekek testsűrűsége általában kisebb, mint a férfiaké. Az úszás célja, hogy a vízben az emberre ható különféle hatásokat (súrlódási-, örvény-, közeg- és frontális ellenállás) kiegyenlítse, és a vízben történő előre haladást a legkisebb erőfeszítéssel segítse.

Vízben sokaknak gondot okoz, hogy nem érzik a lábuk alatt a talajt, emiatt begörcsölnek vagy pánikba esnek. Az ebből adódó koordinálatlan kapálózás miatt elsüllyedhetnek, és vízbe fulladhatnak. Ezért nagyon fontos, még gyerekkorban megtanítani mindenkit legalább alap szinten úszni.

Az úszás az egyik leghatékonyabb mozgásforma. A szervezet oxigénfelvétele és felhasználása egyensúlyban van. Ezáltal javul a tüdő-szív-keringési szervrendszerek teljesítőképessége. Vízben könnyebb a hőleadás és kevesebb az izzadás.

A víz ellenállása miatt intenzívebb munka végezhető, mint a szárazföldön. A felhajtóerő csökkenti viszont a testre nehezedő súlyt, így kíméli az ízületeket. Túlsúlyos illetve mozgássérült személyeknek is javasolt, mert a gerincoszlopra és a csontozatra kisebb terhet ró.

Fejleszti a kondicionális- és koordinációs képességeket. A legtöbb izomcsoportot egyszerre és alaposan megmozgatja, erőt, állóképességet és rugalmasságot egyaránt biztosít. Fontos szerepe van a testtartás javításában, ezért nemcsak a rekreáció, hanem a rehabilitáció területén is hasznos a vízben való mozgás. Így a csont-, ízületi bántalmak, szív- és érrendszeri betegségek, gerincdeformitások és balesetek, műtétek utáni terápiára is alkalmas.

Sokan idegnyugtatás céljából úsznak. A lelki nyugalom különösen csendes, természetes álló- illetve folyóvizekben érhető el.

Alkoholos befolyásoltságú, szívbeteg, legyengült szervezetű, vagy felhevült testű személynek nem ajánlott vízbe menni. Ők könnyen görcsöt kaphatnak, és vízbe fulladhatnak.

Külön edzés nélkül veszélyes a 15 °C-osnál hidegebb vízben hosszabb időt eltölteni, mert a szervezet gyors kihűlésével járhat. Ismerünk azonban északi népeket, akik a jeges vízben is kellemesen „lubickolnak”, de a legtöbb embernek ez nem ajánlott.

Az úszás valószínűleg egyidős az emberiséggel. Több ókori lelet is jelzi, hogy régen is kedvelt szabadidős tevékenység volt. Az ókori görögöknél az úszás az emberi műveltség fokmérője volt. Közéleti tevékenységet az nem vállalhatott, aki nem tudott úszni.

Annak ellenére, hogy az újkori olimpiákat nem tudnánk elképzelni úszósport nélkül, az ógörög olimpiákon nem volt ilyen versenyszám.

A rómaiak az egész birodalomban hatalmas csőhálózatokat építettek ki, hogy hódolhassanak fürdőszenvedélyüknek. Úszással kapcsolatos utalásokat a Bibliában is találhatunk.

A középkorban Európában a fürdés és az úszás erkölcstelen dolognak számított. Csak a 17. századtól vált ismét elfogadottá. Napóleon császár seregében a kiképzés részévé vált. A katonáknak ruhában, fegyveresen kellett csendben úszniuk.

Az úszás technikáját először egy Nicolaus Winmann nevű nyelvész foglalta könyvbe, 1538-ban (Der Schwimmer oder ein Zwiegespräch über die Schwimmkunst).

A versenyúszás 1800 körül kezdett elterjedni. 1837-ben alapították az első német úszóklubot. Az első újkori olimpiától kezdve vannak úszószámok. 1908-ban alapították meg az úszók nemzetközi szervezetét, a FINA-t (Fédération Internationale de Natation).

Magyarországon a török hódoltság idején vált újra népszerűvé. A török időkben nálunk felfedezett termálvizek híresek voltak, számtalan utazó leírása népszerűsítette a magyar termálfürdőket. (Egy régi mondás szerint, az alföldi ember, ha bárhol is kicsit mélyebben szúrja le botját, termálvizet talál). 1880-ra tehető a sportúszás kezdete, ekkor rendezték az első versenyt Siófok és Balatonfüred között. Az első úszóklub 1893-ban, a Magyar Úszó Szövetség pedig 1907-ben alakult meg.

A korai időkben főképpen a mellúszás volt az elterjedt. Azonban a sportversenyek miatt a technikák folyamatosan fejlődtek. Kialakult például az oldalúszás, melynek során az ember a jobb és bal oldalán váltakozva feküdt a vízen, és húzott egyet-egyet a kezével, lábával pedig oldalirányú ollózást végzett. 1868-ban a Kutya-sziget bennszülötteitől eltanult úszásmódot hozta Európába John Trudgen. Sajátos úszásával Trudgen bajnokságokat is nyert.

1875-ben Matthew Webb 21 óra 45 perc alatt átúszta a Doveri-szorost (La Manche-csatorna), vagyis a Dover és Calais közötti távot, amely 20,6 angol mérföld (33,1 km).

1898-ban a Polinéz-szigetvilág törzseinek úszásmódját kiismerve az ausztrál Alex Wickham a mai gyorsúszáshoz hasonlító stílust dolgozott ki (váltott karmunka, hullámzó mozgású test).

Az ausztrál Arthur Cavill fejlesztette ki a hátúszást, ám az ő változatában a két kar egyszerre, lába pedig békatempóval mozgott. A hátúszást 1912-ben az amerikai Harry Hebner fejlesztette tovább a ma ismert változatra (váltott kar- és ollózó lábmunka), és nyert technikájával olimpiát 100 m-en.

A legfiatalabb úszásnem a pillangóúszás, amelyet a német Erich Rademacher mellúszás közben talált ki, amikor egy szoros célba való benyúlás során kiemelkedett a vízből, és szinte ráugrott a falra. Sokáig mellúszó lábmunkával pillangóztak, csak 1936-ban jelent meg Higgins páros lábú, ún. delfin lábmunkája. A FINA 1952-ben ismerte el negyedik hivatalos úszásnemként a pillangót.

A négy úszásnem tehát a következő:

• gyors
• pillangó
• mell
• hát

I. Vízhez szoktatás

Célja az alapvető vízbiztonság elnyerése, a félelemérzés leküzdése.

Menete: ismerkedés a vízben levés érzésével, lebegés, az arc fokozatos elmerítése (először áll, majd orr, szem, végül már homlokrész is), buborékfújás az orron és szájon keresztül (ha gyermekről van szó, fontos, hogy rájöjjön, a vizet nem szívni, hanem fújni kell), első mozgások- láblógatás és a gyors lábtempó (ollózó mozdulat) gyakorlása a medence partjáról, végigkapaszkodás a medence szélén, majd a medence oldalába való kapaszkodással a törzs és a lábak hátranyújtása, az arc belemerítése és a levegő kifújása a vízben.

II. Úszástechnika oktatása

A legalapvetőbb mozgás a vízben a hason siklás, amit előkészíteni az úszólap (deszka) segítségével lehet. A deszkát először a tetején kell fogni, a lábak kinyújtva végzik az ollózó mozgást, később a végét fogva az arc is belemerülhet a vízbe, ekkor történik a levegővétel-levegőkifújás és a lábtempó összehangolása. Ezzel párhuzamosan gyakorolható a hason siklás, legegyszerűbb, ha a kezek a comb mellett vannak, az elején a fej fenntartása okozhat nehézséget, aminek következtében merül el a has és a láb.

Ezek után következhet a deszkával történő kivárásos kéztempó, majd a levegő oldalról történő vételének berögzítése, illetve a hátúszás a fej fölé emelt kezekkel, végül lassú kartempóval. A deszka elhagyásával a karokkal történő egyensúlyozás megtanulása fontos lépés, a kartempó és a lábak megállás nélküli összehangolása a szabályos – 3 kéztempó után történő – levegővétellel hosszú munka eredménye.

A mellúszás lábtempójának gyakorlása is az úszólap segítségével történik, szabályos kartempójának elsajátítása az úszásnemek között technikailag a legnehezebb.

A pillangó alapmozdulatai a legkevesebb technikai tudást igénylik, fizikailag viszont annál megterhelőbbek, csak gyakorlottabb úszóknak ajánlatos elsajátítani ezt az úszásnemet, gerincproblémákkal küszködőknek pedig nem ajánlott.

III. Mélyvízhez szoktatás

Az úszástechnika oktatásával párhuzamosan történik, a vízbiztonság elnyerésével és legalább az úszólap biztos használatával a mélyebb víz nem okozhat problémát. Ugrálással fokozható a mélyvíz iránti kedv.

IV. Úszásnemek szabályos elsajátítása

Hátúszás

Lábtempónál a lábak zárt helyzetben legyenek, a térd maradjon a víz vonala alatt, és – hogy a lábunk ne merüljön mélyre – inkább bokával „rúgjunk ki” a víz felszínére.

Ha már az úszólappal biztonságosan boldogulunk, kipróbálhatjuk kizárólag lábtempóval. Kezünk ilyenkor legyen a törzs mellett. A kartempót fokozatosan gyakoroljuk be. Először az egyik kézzel végezzük a comb mellől indítva, szorosan a fül mellett vizet fogva, a víz alatt hajlított karral húzva, egészen a combig. Utána ismételjük meg ezt a másik kézzel is. Ezután megpróbálkozhatunk mindkét karral egyszerre tempózva, csak ellenkező ütemben. Akinek ez fárasztó, kipróbálhatja a páros karú hátúszást is. Nyújtott karral lendítsünk a fej fölé, és a fejhez közel fogjunk vizet.

• nyílt víz (például tenger, tó, folyó)
• fedetlen mesterséges medence a szabadban (például strand)
• uszoda
• házi fedett vagy fedetlen medence

• Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszoda, Budapest
• Császár-Komjádi Béla Sportuszoda, Budapest
• Árpád uszoda, Hajdúszoboszló
• Csitáry Uszoda, Székesfehérvár
• Balaton Uszoda, Balatonfűzfő
• Fabó Éva Sportuszoda, Dunaújváros
• BVSC Sportuszoda, Budapest
• GYÁÉV Uszoda, Győr
• Kecskeméti Sportuszoda
• Soproni Sportuszoda
• Debreceni Sportuszoda
• Budapest Honvéd Sportuszoda
• Bitskey Aladár Uszoda, Eger
• Csík Ferenc Sportuszoda, Kaposvár
• Városi Sportuszoda, Szeged
• Kemény Dénes Városi Sportuszoda, Miskolc
• Aqua Sportközpont, Győr
• Halassy Olivér Városi Uszoda, Budapest

Az utóbbi évtizedekben nyert teret Magyarországon a babaúszás. A legtöbb nagyvárosban – ahol van alkalmas uszoda – megoldották, hogy legyen olyan időszak, amikor a piciket vízbe lehet ereszteni. A gyermek izmainak és csontozatának fejlődésére nagyon kedvező ez a fajta mozgás.

Az újszülöttek, ha az arcukat víz éri, nagyjából 6-7 hónapos korukig ösztönösen zárják el orrnyílásaikat és szájukat, így nem nyelnek vizet és nem fulladnak meg. A babák ezen tulajdonságát hívja a szaknyelv búvárreflexnek. Mivel az anyaméhben is „vízben” voltak, ezért a merülés számukra ismerős élményt jelent, így általában nem zavarja őket a medencevíz.

Néhány szakember szerint először kádban érdemes vízhez szoktatni a gyermeket, és csak ha ez tetszik neki, akkor vinni az uszodába.

A babaúszás indításához az uszodának szigorú egészségügyi szabályokat kell teljesítenie, amit a helyi ÁNTSZ rendszeresen ellenőriz. Ennél a fajta úszásnál, speciálisan képzett oktatók szükségesek. Komoly szerepük van a szülőknek is, tulajdonképpen ők vigyáznak a csecsemőre, és az oktató instrukciói alapján segítik a gyermek mozgását a vízben.

A legtöbb gyermek a vízben felszabadul, de akadnak olyanok is, akiket nem lehet a vízhez szoktatni. Esetükben nem szabad erőltetni az úszást.

Tévhit azonban, hogy aki gyermekkorban babaúszásban vesz részt, az később kitűnő versenyúszó lesz, hisz az sok más összetevőtől is függ. Az viszont igazolt, hogy az ilyen gyermek néhány éves korában gyorsabban tud megtanulni úszni.

Néhány szabály, amit be kell tartani:

• Csak képzett oktató felügyeletével szabad gyermekünket uszodába vinni.
• Feltétlenül szükséges speciális „nadrágot” venni, ami a „kisebb baleseteket” felfogja, így a medence nem szennyeződik be.
• Ha a gyermek nagyon tiltakozik, nem szabad erőltetni ezt a fajta mozgást.
• Babaúszás közben a gyermekeken, oktatókon és a szülőkön kívül más nem lehet a medencében, tilos közben másoknak például ott ugrálni, labdázni!
• Ha a picit a medencéből kivesszük, egyből be kell takarni, és azonnal megszárítani, mert sokkal könnyebben megfázhatnak, mint idősebb társaik.

A manapság használatos légzőkészülékek megjelenésének és elterjedésének köszönhetően merész búvárok kitalálták a búvárúszást. A sportág hazánkban az 1960-as években terjedt el. Több válfaja is létezik, nálunk a következőkben rendeznek versenyeket:

• uszonyos úszás
• búvárúszás
• tájékozódási búvárúszás

Az uszonyos úszás medencében zajlik, az úszó uszonyt visel a lábán és légzőcső segítségével vesz levegőt. A hivatalos versenytávok a felnőtteknél: 50, 100, 200, 400, 800 és 1500 méter. A búvárúszás szintén medencei, azonban a búvár búvárpalackkal úszik, nem jöhet fel a felszínre. A tájékozódási búvárúszás tavakban, tengerben űzhető, a búvárnak a búvárpalackra szerelt tájoló, métermérő és mélységmérő segítségével kell megtalálnia a víz alatt a pályát alkotó bójákat.

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Átlátszatlan vizű strandokon, tavakban szokták általában négyen-hatan a (vízi) fogózást játszani. A játék lényege, hogy van egy fogó, aki főként víz alatt úszva igyekszik megfogni, a főként víz alatt úszva menekülő többi játékosok valamelyikét. A játékban speciális úszásmódok és elrugaszkodás fajták alakultak ki.^[1]

Évente megrendezett úszó tömegsportrendezvények:

• Balaton átúszás (Révfülöp és Balatonboglár között)
• Öböl átúszás (Balatonfüred és Tihany között)
• Bajai lasszó (Baja)
• Daróczi virtus-úszás (Paks – Kalocsa)
• Fertő tó átúszás Archiválva 2008. február 18-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Rába-úszás
• Velencei-tó átúszás (Gárdony és Velence között)

Úszóversenyeket jellemzően 50 méteres, 8 pályás, rövid pályás bajnokságot 25 méteres medencékben rendeznek. Összesen 17 egyéni- és 3 csapatszámban rendeznek 50 méteres versenyeket. Vannak hosszútávúszó versenyek is, azokat általában nyílt vízen rendezik meg.

Egyéni számok:

• gyorsúszás: 50, 100, 200, 400, 800, 1500 m
• hátúszás: 50, 100 és 200 m
• mellúszás: 50, 100 és 200 m
• pillangóúszás: 50, 100 és 200 m
• vegyesúszás: 200 és 400 m

25 méter hosszú medencében a 100 méteres vegyesúszás versenyt is meg szokták rendezni.

Csapatszámok:

• gyorsúszó váltó: 4 × 100 és 4 × 200 m
• vegyesúszó váltó: 4 × 100 m

Hosszútávúszó számok:

• 5 km gyorsúszás
• 10 km gyorsúszás
• 25 km gyorsúszás
• medencés maratoni úszás: 3 és 5 km gyorsúszás

A versenykiírásból derül ki, hogy fenti számok közül melyiket rendezik meg. Nem hivatalos, helyi vagy utánpótlás versenyek ettől eltérő távokon, illetve medencékben is előfordulnak.

Egyéni vegyesúszásnál az úszásnemek váltása a következő: pillangó – hát – mell – gyors, vegyesváltónál pedig: hát – mell – pillangó – gyors a sorrend.

Lásd még: Úszás a nyári olimpiai játékokon, Olimpiai érmesek listája úszásban (férfiak) és Olimpiai érmesek listája úszásban (nők)

Az újkori olimpiai játékok alapsportága az úszás. Az első három olimpián nyílt vízben, az első londoni olimpia óta pedig medencében rendezik a versenyeket. Kezdetben csak gyorsúszásban osztottak ki érmeket, majd 1900-tól került a mellúszás is a programba. 1904-től hát-, illetve 4×100 méteres gyorsváltó versenyeket is rendeznek. A pillangóúszás 1956-tól, a vegyesúszás pedig 1964-től olimpiai szám.

A magyar csapat legendásan jól szerepel az olimpiai úszóversenyeken. Szinte nincs is olyan olimpia, amelyiken ne szereztek volna versenyúszóink érmeket. Ez különösen komoly teljesítmény, hisz Magyarország nem rendelkezik sok szabad zárt versenymedencével, és nyílt vízi versenyzésre alkalmas helyszín is kevés található az országban. A csapat az 1950-es években illetve az 1990-es évek elején volt a legeredményesebb. Kiemelkedik az úszók közül az öt olimpiai aranyéremmel büszkélkedő Egerszegi Krisztina, és a négy olimpiai bajnoki címet elérő Darnyi Tamás. Világklasszis versenyzőink még Wladár Sándor, Wladár Zoltán és Hosszú Katinka.

Nemzetközi viszonylatban Michael Phelps pályafutása kiemelkedő, aki 23 olimpiai bajnoki címet szerzett. Őt követi Mark Spitz, aki összesen 9 olimpiai bajnoki címet szerzett. Matt Biondi és Jenny Thompson 8-8, Kristin Otto 6, Amy Van Dyken, Tom Jager, Don Schollander, Johnny Weissmuller pedig 5-5 olimpiai aranyérmet gyűjtött.

Bővebben: Úszó-világbajnokság

Bővebben: Úszóvilágbajnokok listája

Ssz.	Helyszín	Rendező ország	Kezdő dátum	Befejező dátum	Világbajnok magyar úszók
1.	Belgrád	Jugoszlávia	1973. augusztus 31.	1973. szeptember 9.	Hargitay András 400 m vegyes
2.	Cali	Kolumbia	1975. július 19.	1975. július 27.	Verrasztó Zoltán 200 m hát; Hargitay András 200 m vegyes, 400 m vegyes
3.	Berlin	Nyugat-Németország	1978. augusztus 18.	1978. augusztus 23.
4.	Guayaquil	Ecuador	1982. július 29.	1982. augusztus 8.
5.	Madrid	Spanyolország	1986. augusztus 13.	1986. augusztus 23.	Szabó József 200 m mell; Darnyi Tamás 200 m vegyes, 400 m vegyes
6.	Perth	Ausztrália	1991. január 3.	1991. január 13.	Rózsa Norbert 100 m mell; Darnyi Tamás 200 m vegyes, 400 m vegyes; Egerszegi Krisztina 100 m hát, 200 m hát
7.	Róma	Olaszország	1994. szeptember 1.	1994. szeptember 11.	Rózsa Norbert 100 m mell, 200 m mell
8.	Perth	Ausztrália	1998. január 8.	1998. január 17.	Kovács Ágnes 200 m mell
9.	Fukuoka	Japán	2001. július 16.	2001. július 29.	Kovács Ágnes 200 m mell
10.	Barcelona	Spanyolország	2003. július 12.	2003. július 27.
11.	Montréal	Kanada	2005. július 17.	2005. július 30.	Cseh László 400 m vegyes
12.	Melbourne	Ausztrália	2007. március 18.	2007. április 1.
13.	Róma	Olaszország	2009. július 18.	2009. augusztus 2.	Gyurta Dániel 200˙m mell; Hosszú Katinka 400 m vegyes
14.	Sanghaj	Kína	2011. július 16.	2011. július 31.	Gyurta Dániel 200˙m mell
15.	Barcelona	Spanyolország	2013. július 19.	2013. augusztus 4.	Gyurta Dániel 200'm mell; Hosszú Katinka 200 m vegyes, 400 m vegyes
16.	Kazany	Oroszország	2015. július 24.	2015. augusztus 9.	Cseh László 200 m pillangó; Hosszú Katinka 200 m vegyes, 400 m vegyes
17.	Budapest	Magyarország	2017. július 14.	2017. július 30.	Hosszú Katinka 200 m vegyes, 400 m vegyes

Ssz.	Helyszín	Rendező ország	Kezdő dátum	Befejező dátum	Világbajnok magyar úszók
1.	Palma de Mallorca	Spanyolország	1993. december 2.	1993. december 5.
2.	Rio de Janeiro	Brazília	1995. november 30.	1995. december 3.
3.	Göteborg	Svédország	1997. április 17.	1997. április 20.
4.	Hongkong	Kína	1999. április 1.	1999. április 4.
5.	Athén	Görögország	2000. március 16.	2000. március 19.	Szabados Béla 200 gyors
6.	Moszkva	Oroszország	2002. április 3.	2002. április 7.
7.	Indianapolis	Egyesült Államok	2004. október 7.	2004. október 11.
8.	Sanghaj	Kína	2006. április 5.	2006. április 9.
9.	Manchester	Nagy-Britannia	2008. április 9.	2008. április 14.
10.	Dubaj	Egyesült Arab Emírségek	2010. december 15.	2010. december 19.
11.	Isztambul	Törökország	2012. december 12.	2012. december 16.	Hosszú Katinka női 200 m pillangó és női 100 m vegyes; Gyurta Dániel férfi 200 m mell

Bővebben: Úszó-Európa-bajnokság

Bővebben: Rövid pályás úszó-Európa-bajnokság

Az Európai Úszószövetség évente 25, kétévente pedig 50 méteres medencében Európa-bajnokságot rendez. Utóbbival egy időben zajlik a szinkronúszó- és a műugró-Eb is. A legelső Eb-t Budapesten rendezték.

A Csendes-óceáni úszóbajnokságot 1985 óta rendezik meg, 50 m-es medencében. A versenyeket két évente, 2002 óta négy évente augusztusban rendezik meg. A bajnokságokon kezdetben csak négy ország versenyzői vettek részt: Kanada, Egyesült Államok, Ausztrália és Japán. Később további Európán kívüli országok versenyzőit is meghívták, mint például Kína, Új-Zéland és Brazília.

Ssz.	Helyszín	Rendező ország	Kezdő dátum	Befejező dátum
1.	Tokió	Japán	1985. augusztus 15.	1985. augusztus 18.
2.	Brisbane	Ausztrália	1987. augusztus 13.	1987. augusztus 16.
3.	Tokió	Japán	1989. augusztus 17.	1989. augusztus 20.
4.	Edmonton	Kanada	1991. augusztus 22.	1991. augusztus 25.
5.	Kóbe	Japán	1993. augusztus 12.	1993. augusztus 15.
6.	Atlanta	Egyesült Államok	1995. augusztus 10.	1995. augusztus 13.
7.	Fukuoka	Japán	1997. augusztus 10.	1997. augusztus 13.
8.	Sydney	Ausztrália	1999. augusztus 22.	1999. augusztus 29.
9.	Jokohama	Japán	2002. augusztus 24.	2002. augusztus 29.
10.	Victoria	Kanada	2006. augusztus 17.	2006. augusztus 20.
11.	Irvine	Egyesült Államok	2010. augusztus 12.	2010. augusztus 22.

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

A mozgássérültek részt vehetnek a paralimpián. Paralimpiát több sportágból is indítanak, így úszásból is.

• Búvárúszás
• Műúszás (szinkronúszás, vízi balett)
• Műugrás és toronyugrás
• Öttusa
• Triatlon
• Vízihoki
• Vízilabda (vízipóló)

• Giehrl, Josef – Hahn, Michael: Úszás – Fitten & egészségesen ISBN 963-7418-26-1
• Bakó Jenő: Az úszás története, 1986 ISBN 963-253-450-6
• FINA – Nemzetközi Úszó Szövetség
• LEN – Európai Úszó Szövetség
• Magyar Úszó Szövetség
• Kataca úszással foglalkozó oldalai
• Úszás.lap
• Nemzetközi úszóversenyek érmesei
• Úszóvilág

• Magyar úszók listája
• Olimpiai bajnok úszók listája
• Olimpiai bajnok szinkronúszók listája
• Úszóvilágbajnokok listája

Bakó Jenő: Az úszás története; Sport, Bp., 1986