Csik Ferenc (úszó)

Ez a szócikk az úszóról szól. Hasonló címmel lásd még: Csík Ferenc (egyértelműsítő lap).

Csik Ferenc
Személyes adatok
Születési dátum	1913. december 12.
Születési hely	Kaposvár, Magyarország
Halálozási dátum	1945. március 29. (31 évesen)
Halálozási hely	Sopron, Magyarország
Versenyzői adatok
Versenyszám	gyors
Klub	Keszthelyi Törekvés (1930–1931) BEAC (1931–1938)
Edző	Bárány István Vértesy József
A Wikimédia Commons tartalmaz Csik Ferenc témájú médiaállományokat.

Szerzett érmek

Magyarország színeiben Úszás Olimpiai játékok arany 1936, Berlin 100 m gyors bronz 1936, Berlin 4 × 200 m gyors Európa-bajnokság arany 1934, Magdeburg 100 m gyors arany 1934, Magdeburg 4 × 200 m gyors Főiskolai úszó világbajnokság ezüst 1933, Torino 100 m gyors bronz 1933, Torino 50 m gyors arany 1935, Budapest 100 m gyors arany 1935, Budapest 4 × 200 m gyors arany 1935, Budapest 3 × 100 m vegyes arany 1937, Párizs 100 m gyors arany 1937, Párizs 200 m mell arany 1937, Párizs 4 × 200 m gyors arany 1937, Párizs 3 × 100 m vegyes Magyar bajnokság arany 1933 100 m gyors arany 1934 100 m gyors arany 1934 200 m gyors arany 1934 4 × 200 m gyors bronz 1934 vegyes váltó arany 1935 100 m gyors arany 1935 200 m gyors arany 1935 100 m mell arany 1935 200 m mell arany 1935 4 × 200 m gyors arany 1936 100 m gyors arany 1936 200 m gyors arany 1936 100 m mell arany 1936 4 × 200 m gyors arany 1937 100 m gyors arany 1937 300 m vegyes arany 1937 4 × 200 m gyors arany 1937 vegyes váltó ezüst 1937 200 m gyors arany 1938 100 m gyors ezüst 1938 4 × 200 m gyors arany 1939 4 × 200 m gyors ezüst 1939 vegyes váltó ezüst 1942 100 m gyors ezüst 1942 vegyes váltó bronz 1942 4 × 100 m gyors

Csik Ferenc, Lengvári Ferenc (Kaposvár, 1913. december 12. – Sopron, 1945. március 29.) olimpiai bajnok magyar úszó, orvos, lapszerkesztő.

Édesapja, Lengvári Ferenc jegyző volt, aki az első világháborúban Szerbiában hunyt el. Csik Ferencet anyai nagybátyja, Csík László MÁV főorvos fogadta örökbe. Ekkor változott a neve Lengváriról Csikra. Édesanyja 1924-ben Keszthelyen nyitott dohányboltot. Így került Csik Ferenc is a városba, ahonnan a premontrei gimnáziumban (a mai Keszthelyi Vajda János Gimnáziumban) szerzett érettségije^[1] után elköltözött. Az úszást is itt szerethette meg igazán: testvérével együtt gyakran úszott a Balatonban. 1931-ben a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen kezdte meg orvostudományi tanulmányait,^[2] 1937-ben végzett orvosként. Ezután az egyetem belklinikáján és a MÁV Betegbiztosítónál dolgozott. Házasságából két gyermek született, Ferenc és Katalin.^[2] 1943-ban a Testnevelési Főiskolán anatómiát tanított, valamint az Orvosi Közlemények kiadója lett.

1944 októberében kapott katonai behívót. Tartalékos orvos-őrmesterként szolgált Szolnokon, Keszthelyen és Sopronban. A szolnoki kórházat a szovjet csapatok közeledtével vonatra pakolták és így mentek nyugat felé, végül Sopronig jutottak. Márciusban feleségét és két gyermekét Svájcba menekítette, de ő a hivatásának megfelelően maradt a helyén. Március 29-én a bombázás alkalmával kint mentette a sebesülteket és amikor nem jött vissza az óvóhelyre a többiek azt hitték, hogy ő is a családja után ment. Csak később találták meg iratait és holttestét. Orvosi hivatásának teljesítése közben Sopronban egy bombatámadás során vesztette életét. Halála után a légitámadás áldozatait közös sírba temették el Sopronban. 1947-ben exhumálták, és a Keszthely által felajánlott díszsírhelyen a Szent Miklós temetőben örök nyugalomra helyezték (Mauzóleumkert, díszsírhely, bal oldal, 2. sor, 2. sírhely).^[3][4]

1930-ban a Keszthelyi Törekvés úszója volt. 1931-ben orvostanhallgatóként Budapestre költözött és a BEAC sportolója lett. Edzői kezdetben Bárány István majd Vértesy József voltak. 1932-ben főiskolai bajnok lett. 1933-tól lett a válogatott tagja. Ebben az évben tudta először egy percen belül teljesíteni a 100 méteres gyorsúszást. Az 1934-es Európa-bajnokságon 100 méteres gyorsúszásban és a 4 × 200 méteres gyorsváltóban (Jung, Zábrák, Lengyel, Csik) sikerült nyernie. 1935-ben egy versenyen legyőzte a világrekorder Peter Ficket. 1935-ben 100 méteres gyorsúszásban 57,8 másodperces idővel, 1936-ban a 4 × 200 méteres gyorsváltóban ért el Európa-rekordot.

Az 1936. évi nyári olimpiai játékokon a 100 méteres gyorsúszásban nem őt tartották a legesélyesebbnek, hanem japán és amerikai úszókat, ám mégis ő szerezte meg az olimpiai bajnoki címet.^[5] A győzelem után a következőket mondta: „A világ legboldogabb embere vagyok”. A 4 × 200 méteres váltóval bronzérmes lett, teljesítményét az olimpia után a hazai sajtó is kiemelte, sőt, a hazatérő magyar csapat zászlóvivőjének és szóvivőjének is kinevezték a fogadóünnepség alkalmára.^[2] 1937-ben és 1938-ban is tagja volt a világrekordot^[6] úszó – Zólyomi Gyula, Kőrösi István, Gróf Ödön, Csik Ferenc összeállítású – magyar gyorsváltónak. Pályafutása során összesen tizennyolc magyar bajnoki címet nyert. Az aktív sportolástól 1938-ban vonult vissza.

1939-től részt vett a Bárány István alapította Képes Sport szerkesztésében. 1939 áprilisában Bárány István után rövid időre a magyar úszóválogatott szakvezetője lett. 1940-ben a BEAC főtitkára, 1942-ben a Magyar Úszó Szövetség elnökségi tagja lett.

• olimpiai bajnok (1936: 100 m gyors)
• olimpiai 3. helyezett (1936: 4 × 200 m gyorsváltó)
• kétszeres Európa-bajnok (1934: 100 m gyors, 4 × 200 m gyorsváltó)
• hétszeres főiskolai világbajnok (1935: 100 m gyors, 4 × 200 m gyorsváltó, 3 × 100 m vegyes váltó; 1937: 100 m gyors, 200 m mell, 4 × 200 m gyorsváltó, 3 × 100 m vegyes váltó)
• főiskolai világbajnoki 2. helyezett (1933: 100 m gyors)
• főiskolai világbajnoki 3. helyezett (1933: 50 m gyors)
• a párizsi Grand Prix győztese (1934: 100 m gyors)
• tizennyolcszoros magyar bajnok

• 57,8 (1935. augusztus 20., Budapest) Európa-csúcs
• 57,0 (1936. május 2., Budapest) országos csúcs (33 m)

• 2:14,6 (1935. december 12., Budapest) országos csúcs (33 m)
• 2:13,4 (1936. május 10., Budapest) országos csúcs (33 m)

• 1:14,8 (1935. augusztus 31., Budapest) országos csúcs
• 1:14,0 (1935. december 1., Budapest) országos csúcs (33 m)
• 1:11,8 (1936. május 16., Budapest) országos csúcs (33 m)

• 2:52 (1935. december 20., Budapest) országos csúcs (33 m)
• 2:47,5 (1937. április 11., Budapest) országos csúcs (33 m)

• Signum Laudis (1935)
• Toldi Miklós Érdemérem arany fokozat (1936)
• A Nemzeti Sport karácsonyi nagydíja (1936)^[7]
• Pro patria scientia et sanitate (A hazaért, a tudományért és az egészségért) plakett
• Az Úszó Hírességek Csarnokának tagja (1983)
• Magyar Örökség díj (2005)
• A magyar úszósport halhatatlanja (2017)^[8]

• Csik Ferenc vándordíj (1948)
• Csik Ferenc sétány Kaposváron
• Csik Ferenc emlékverseny
• Szobor (Kaposvár, 1936, Lányi Dezső alkotása, ez alapján készült keszthelyi síremléke is)^[2]
• Csik Ferenc sétány Keszthelyen (1980)
• Csik Ferenc tornaterem Keszthelyen
• Csik Ferenc Uszoda Sopron (1977–2019)
• Csik Ferenc utca Sopronban
• Emléktábla (Sopron, Budapest: SOTE, Hajós Alfréd sportuszoda, Olimpikonok parkja)
• Csik Ferenc tanterem a budapesti Csanádi Árpád iskolában
• Csik Ferenc általános iskola és gimnázium Budapesten.^[9]
• Csik Ferenc-díj
• 2015-ben nagyméretű arcképe felkerült az egyik kaposvári buszra^[10]
• Csik Ferenc Tanuszoda Keszthelyen

• Bakó Jenő: Az úszás története – ISBN 963-253-450-6
• Lukács László – Szepesi György: 112. A magyar olimpiai aranyérmek története – Budapest, 1980 – ISBN 963-253-553-7
• Havas László: A magyar sport aranykönyve – Budapest, 1982 – ISBN 963-253-572-3
• Kahlich Endre – Gy. Papp László – Subert Zoltán: Olimpiai játékok 1896–1976 – Budapest, 1977 – ISBN 963-253-526-X
• Révai új lexikona IV. (Bűn–Cyt). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1999. ISBN 963-901-593-8  
• Keresztényi József: Kis olimpiatörténet – Budapest, 1988 – ISBN 963-282-024-X
• Csik Katalin: A test és lélek harmóniájában. Csik Ferenc emlékezete; szerzői, Bp., 2003 ISBN 963-430-259-9 (A könyv ismertetője: http://gribedli.hu/csik/konyvismertet.html)
• Csik Katalin: Édesapám emléke, 100 éves lenne Csik Ferenc – Keszthely, 2013 –
• Csik Ferenc emlékoldala. gribedli.hu, 2009. szeptember 19. (Hozzáférés: 2010. augusztus 29.)
• (1965) Az országos felnőtt csúcsok fejlődése. Úszósport 4 (5), 10-21. o. (Hozzáférés: 2013. február 10.) 
• (1980. december) Csik Ferenc sétány. Úszósport 19 (12), 20-21. o. (Hozzáférés: 2013. szeptember 20.) 

• Csik Ferenc a Magyar Olimpiai Bizottság honlapján (magyar nyelven). mob.hu. (Hozzáférés: 2013. szeptember 21.)
• Csik Ferenc emlékezetére 2003-ban megjelent könyv kivont (magyar nyelven). gribedli.hu. (Hozzáférés: 2013. szeptember 21.)
• Csik Ferenc az Úszó Hírességek Csarnoka honlapján (angol nyelven). ishof.org. [2011. május 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 21.)
• Csik Ferenc (magyar nyelven). mvkkvar.hu. (Hozzáférés: 2013. szeptember 21.)
• Csik Ferenc profilja az Olympedia oldalán (angolul)