Wladár Sándor
Wladár Sándor | |
Fotó: Róth Tamás | |
Személyes adatok | |
Becenév | Zénó |
Születési dátum | 1963. július 19. (61 éves) |
Születési hely | Budapest, Magyarország |
Állampolgárság | magyar |
Versenyzői adatok | |
Versenyszám | hát, vegyes |
Klub | KSI (1972–1980) Újpesti Dózsa (1981–1985) |
Edző | Széchy Tamás |
A Wikimédia Commons tartalmaz Wladár Sándor témájú médiaállományokat. |
Szerzett érmek | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Wladár Sándor (Budapest, 1963. július 19. –) olimpiai bajnok magyar úszó, állatorvos, a Magyar Úszó Szövetség elnöke, Wladár Zoltán (1960) válogatott úszó (szintén állatorvos) öccse.
Sportpályafutása
1978-ban a felnőtt világbajnokságon hatodik volt 200 méter háton. Ugyanitt 100 méter háton nem jutott döntőbe. A firenzei ifjúsági Európa-bajnokságon, 100 és 200 méter háton arany-, 200 méteres vegyesúszásban bronzérmet nyert.
Aranyérmet szerzett az 1980. évi nyári olimpiai játékokon Moszkvában 200 méteres hátúszásban. 100 méter háton ötödik, vegyes váltóban hatodik lett. 1981-ben Európa-bajnok lett 100 és 200 méter hátúszásban, majd 1982-ben a világbajnokságon második 200 méteren, negyedik 100 méteren. Az 1983-as Európa-bajnokságon ezüstérmet szerzett 200 m háton. Ugyanitt 100 méter háton és 400 m vegyesen negyedik, 200 m vegyesen ötödik lett.
Edzője Széchy Tamás volt, Széchy csapatából ő volt az első, aki olimpiai bajnok lett.[1]
Az 1972 és 1980 között KSI versenyzője volt, majd az 1981-1985 időszakban az Újpesti Dózsa színeiben versenyzett. 1985-ben, a Los Angeles-i olimpia bojkottját követően, alig 21 évesen hagyta abba az úszást.[2] 100 méteres magyar csúcsát csak 1991-ben tudták megdönteni.
A nyolcvanas évek elején fölmerült, hogy Wladárt ösztöndíjjal az Egyesült Államokba küldik, de erre végül nem került sor.[2] 1978-tól 1985-ig az úszó-válogatottkeret tagja. 1985-től 1987-ig az Újpesti Dózsa vízilabdajátékosa volt.
Rekordjai
100 m hát
- 56,72 (1981. szeptember 10., Split) országos csúcs
200 m hát
- 2:01,78 (1980) Európa-csúcs
- 2:01,72 (1980) Európa-csúcs
- 2:00,80 (1981. szeptember 12., Split) Európa-csúcs
Sportkarrierje befejeztével
1987-ben az Állatorvosi Egyetem munkatársa lett, ahová kitűnő tanulmányi eredményeiért vették fel. Az 1990-es rendszerváltás után nyitották meg Zoltán bátyjával állatorvosi magánrendelőjüket, amely az elsők között volt az országban.[3] Budán él, a II. kerületi önkormányzat sporttehetségek gondozásával foglalkozó munkatársaként és állatorvosként dolgozik. A Jövő SC elnöke.
2017 szeptemberében a Magyar Úszó Szövetség elnökévé választották.[4]
Díjai, elismerései
- Az év magyar úszója (1979, 1980, 1981, 1982, 1983)
- Az év magyar sportolója (1981)
- Az év európai úszója (Swimming World) (1981)
- Örökös bajnok
- A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1994)[5]
- A magyar úszósport halhatatlanja (2014)[6]
Jegyzetek
- ↑ Meghalt az úszópápa (magyar nyelven). Sulinet, 2004. szeptember 14. [2008. november 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. november 13.)
- ↑ a b Kocsis Tibor: Wladár Sándor (magyar nyelven). Magyar Olimpiai Bizottság, 2005. [2010. augusztus 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. november 13.)
- ↑ Tóth Gábor Ákos: Wladár Sándor: a kései otthonteremtő (magyar nyelven). Stílus és Életmód magazin. [2015. április 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 13.)
- ↑ Úszás: Wladár Sándor lett a szövetség új elnöke. www.nemzetisport.hu (2017. szeptember 24.) (Hozzáférés: 2017. szeptember 24.)
- ↑ http://www.opten.hu/szemelyi-resz-j206321.html
- ↑ Hét fővel bővült a Magyar Úszó Hírességek Csarnoka. mno.hu (2014. november 8.) (Hozzáférés: 2014. november 8.) arch
Források
- Wladár Sándor profilja az Olympedia oldalán (angolul)
- Ki kicsoda a magyar sportéletben?: III. kötet (S–Z). Szekszárd: Babits. 1995. 315. o. ISBN 963-495-014-0
- Adatok