Ugrás a tartalomhoz

kehely

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Magyar

Kiejtés

IPA: [ ˈkɛhɛj]

Főnév

kehely

(konyha) Ivóedény, serleg, kupa.
Fordított kúp alakú, üreges forma.
(növénytan)

Etimológia

A német Kelch szóból, ami a görög eredetű latin calix szó korai átvétele.

Fordítások

Tartalom

angol: chalice (en)
belarusz: чаша (be) nn (čaša)
bolgár: потир (bg) hn (potir)
cigány: taxtaj (rom)
dán: kalk (da) kn
feröeri: kalikur (fo) hn, steyp (fo) sn
finn: kalkki (fi), malja (fi), pikari (fi)
francia: calice (fr) hn
nyugati fríz: tsjelk (fy) sn
grúz: ბარძიმი (ka) (barʒimi)
héber: גביע‎ (he) hn (gavia')
holland: kelk (nl) hn
ido: kupeto (io), kalico (io)
izlandi: kaleikur (is) hn
katalán: calze (ca) hn

A lap eredeti címe: „https://hu.wiktionary.org/w/index.php?title=kehely&oldid=2828899”