Speyer

A Rajna bal partján, a Rajna és a Speyerbach összefolyásánál található.

 

 

 

 

 

 

Speyer nevét az 5. században említették először Spira formában. A település a rómaiak idején a Civitas Nemetum nevet viselte. A 4. századtól kezdve a kereszténység egyik központja, 348-ban pedig már püspökségi székhely volt, ami később a pogány barbárok betörései következtében megszűnt és csak 610-ben éledt új életre. A 14. század elejétől a 18. század végéig szabad birodalmi város története évszázadokon át összefüggött a Német Császárság történetével. A városban több mint ötven birodalmi gyűlést tartottak. A híres 1529 évi gyűlésen az evangélikus hercegek és rendek tiltakozást nyújtottak be, vagyis protestáltak a többség reformációellenes határozatai ellen, innen származik a protestáns elnevezés. Az első német császárok gyakran laktak a városban. 1527-től 1689-ig, némi megszakításokkal, a német birodalmi kamara-törvényszéknek volt székhelye. 1689-ben Monclar francia generális feldúlta. 10 év múlva a város romjaiból felépült ugyan, de korábbi jólétét vissza nem szerezhette. A spanyol, osztrák örökösödési, a hétéves és a francia forradalmi háborúkban is gyakran tettek a franciák benne kárt. 1801 és 1814 között Donnersberg francia départementhoz tartozott. Napóleon bukása után Speyer Bajorországhoz került az 1945-ös új tartományi felosztásig. A történelmi városközpont sértetlenül vészelte át a második világháborút; az a néhány bomba, amely a településre hullott, csupán a vasúti közlekedésben okozott kárt.

• A speyeri dóm 1981 óta az UNESCO világörökség része. A dóm építését II. Konrád császár 1030-ban kezdette meg és IV. Henrik uralma alatt, 1061-ben fejezték be. A dómot a német császárok temetkező helyéül szánták; itt nyugosznak II. Konrád, III., IV. és V. Henrik, Sváb Fülöp, Habsburgi Rudolf, Nassaui Adolf, Osztrák Albert és több császárné. A dóm 1450. leégett, 1689-ben és később, 1794-ben a franciák égették fel; ezután magtárul szolgált. Csak 1822. Miksa József bajor király közreműködése folytán adatott ismét vissza eredeti rendeltetésének és restauráltatott egészen. A templom bazilika-épület 1 keleti kereszthajóval, nyugati előcsarnokkal, két kupolával és 4 toronnyal, amelyek közül a nyugatiak 73 méter magasak. A templom 134, a kereszthajó 73 méter hosszú; a középhajó 15 méter széles és 33 méter hosszú; egész területe 4470 m². Az előcsarnokba (császárcsarnok) három hatalmas portále vezet; benne láthatók az itt eltemetett császárok homokkőszobrai; a királykórus 12 lépcsővel magasabb, mint a középhajó és ennél egy pár lépcsővel magasabb a püspöki kórus, amelyben Habsburgi Rudolf emléke látható Schwanthalertől és Nassaui Adolfé Ohnmachttól. A dóm legkiválóbb díszei a Schrandolph-féle freskók (1845-53), amelyek I. Lajos bajor király és II. Miksa művészetszeretetének köszönhetik keletkezésüket.
• 2021 óta a zsidóudvar(wd) a Speyer, Worms és Mainz zsidó öröksége(wd) világörökségi helyszín része.^[2]

• Kunstverein Speyer
• Künstlerbund Speyer
• Speyeri városi galéria
• Pfalz történelmi múzeuma

• Repülőgépgyártás
• Villamosipar
• Gépipar
• Vegyipar
• Szigetelőanyagok gyártása
• Nyomdászat
• Turizmus

• 1832 – Joseph von Stichaner, miniszterelnök
• 1837 – Carl Albert Leopold Freiherr von Stengel, Pfalz miniszterelnöke
• 1841 – Carl Theodor Fürst von Wrede, Pfalz miniszterelnöke
• 1842 – Georg von Jäger, pedagógus
• 1853 – Johann von Schraudolph, művész
• 1853 – Joseph Schwarzmann, művész
• 1864 – Anton Nickel, jogász
• 1871 – Jakob Freiherr von Hartmann, tábornok
• 1871 – Sigmund Heinrich Freiherr von Pfeufer, Pfalz miniszterelnöke
• 1895 – Otto von Bismarck, birodalmi kancellár
• 1895 – Heinrich Hilgard, mecénás
• 1909 – Adolf Ritter von Neuffer, Pfalz miniszterelnöke
• 1909 – Dr. Ludwig Freiherr von Welser, Pfalz miniszterelnöke
• 1909 – Dr.-Ing. Gabriel von Seidl, építész
• 1923 – Dr. William Scharsmith, amerikai orvos
• 1933 – Adolf Hitler (törölve 1946-ban)
• 1933 – Paul von Hindenburg, vezértábornagy, birodalmi elnök
• 1933 – Georg Ludwig Siebert (törölve 1946-ban)
• 1947 – Prof. Dr. med. Friedrich Voelcker, orvos
• 1950 – Hans Marsilius Purrmann, művész
• 2002 – Dr. Bernhard Vogel, Rajna-Pfalz és Türingia miniszterelnöke
• 2003 – Luise Herklotz, politikus (SPD)

• 1808, szeptember 14., Georg Friedrich Kolb, † München, 1884. május 15., német publicista és politikus, a frankfurti parlament tagja
• 1809 – Georg Friedrich Blaul, lelkész és költő
• 1829 – Anselm Feuerbach, festő
• 1879 – Karl Becker, tábornok
• 1880 – Hans Purrmann, festő
• 1895 – Heinrich Hilgard, mecénás
• 1918, augusztus 20., Luise Herklotz, német politikus, SPD
• 1953 – Eberhard Bosslet, képzőművész
• 1954 – Dieter Mack, zeneszerző
• 1977 – Ralf Schmitt, profi labdarúgó
• 1984 – Matthias Langkamp, labdarúgó a VfL Wolfsburg csapatban

•   Kurszk, Oroszország,
•   Spalding, Nagy-Britannia,
•   Chartres, Franciaország,
•   Ravenna, Olaszország,
•   Gniezno, Lengyelország,
•   Yavne, Izrael

 

A Wikimédia Commons tartalmaz Speyer témájú médiaállományokat.

• Speyer.de – Das Internet-Portal für Speyer
• Historisches Museum der Pfalz in Speyer
• Dommusik rund um den Speyerer Dom
• Landeskunde online: Dom zu Speyer
• Landesamt für Denkmalpflege Speyer
• Künstlerhaus und Künstlerbund Speyer
• Mozartchor Speyer
• Städtische Galerie
• Nachtwächter von Speyer