Pestszentlőrinc

Pestszentlőrinc Budapest délkeleti részén, a Pesti-síkságon helyezkedik el. Északon Kispest és Kőbánya-Újhegy, keleten Rákoshegy, délen Vecsés és Pestszentimre, nyugaton pedig Soroksár határolja.

A település a Pesti-síkság északi részén, a Duna által a legutóbbi jégkorszakban kialakított ún. „teraszokon” fekszik. A teraszok a Duna mindenkori vízhozamának megfelelően alakultak ki a Duna folyami hordalékából: homokból, kavicsból és agyagból. Ha a kisebb vízhozam miatt a folyó lerakta hordalékát, akkor épültek, ha a nagyobb vízhozam bevágódott a hordalékba, akkor pusztultak a felszíni képződmények. A hordalékok között kisebb-nagyobb kiterjedésű „kavicsszigetek” is találhatóak, mint pl. a Szarvascsárda tér és a Petőfi utca-Gilice tér mentén húzódó területen, melynek kavicsbányáiban a jégkori felszínformálás, így a fagyékek és kavics-zsákok nyomai is fellelhetőek.

A kerület mai felszíne hullámos, többnyire kelet felé emelkedik. Legmagasabb pontja a mai Álmos utcában, a X. és a XVII., valamint a XVIII. kerület határán található (149 m), legmélyebb pontja pedig a mai Méta utca-Nagykőrösi út találkozásánál és a Lajosmizsei sorompó környékén fekszik (116 m).

A legtöbb felszíni víz a Gyáli-patak 7-es ágába folyik. A Lakatos-út Margó Tivadar utca-Baross utca-Kolozsvár utca vonalában épült ki a Sósmocsár-árok, mely ezen szakaszokon a felszín alatt, majd a Közdülő utca mentén nyílt árokban halad a Duna felé.^[2] A Duna egykori medrének mélyebb területein a jégkorszak után is fennmaradtak a mocsaras-lápos területek, melyek lecsapolását a 19-20. században végezték el (pl. a mai Havanna-lakótelep vagy a Kispesti Erőmű területén). A felszín alatti agyagréteg mélysége is változó, ezért a talajvíz a lecsapolás után is veszélyeztet bizonyos városrészeket. A talajvíz hozta létre Pestszentlőrinc tavait is: a Balázs-féle téglagyár gödreit 1930-ban az állandó vízbetörések miatt kellett felhagyni, strandként majd horgásztóként hasznosították (Balázs-tó).^[3] Egykori bányagödör vízelöntésével keletkezett a Nefelejcs utcai Büdös-tó is.^[4]

Városrészei (a kialakulás évével): Nyaralótelep (Villatelep, 1875-, ma: Lónyaytelep), Ezerháztelep (1887-, ma Bókaytelep része), Bókaytelep (1898–), Rendessytelep, Újmajor (ma Miklóstelep része), Kavicsbánya (ma Lőrinci temető, Miklóstelep része), Erzsébettelep (1902–), Ó-Szemeretelep, Liptáktelep (1910–), Állami lakótelep (1921–), Új-Szemeretelep (1928–), Szent Imre-kertváros (1929–), Rokkanttelep (ma: Miklóstelep), Tulipántelep (ma Miklóstelep része), Ferihegy, Halmierdő, Madártelep (ma Gloriett-telep része), Gloriett-kertváros (ma Gloriett-telep része)

Később hozzácsatolt településrészek: Bélatelep (1920-as évek eleje, 1948-ig Rákoskeresztúrhoz tartozott), Ganztelep (vagy Csákyliget, 1929-, 1945-ig Vecséshez tartozott), Ganzkertváros (1930-as évek elejétől, 1945-ig Vecséshez tartozott),

Pestszentlőrinc népessége az 1800-as évek utolsó évtizedeiben, a parcellázások beindulásával évente több mint 1%-kal növekedett. A növekedés üteme a 20. század első évtizedeiben 0,9% körül mozgott, csak az 1930-as években csökken a még mindig kiemelkedő 0,6%-os értékre. A növekedést a magas természetes szaporodás mellett mindvégig a településre történő új beköltözések magas száma növelte a leginkább.

 

(A külön nem hivatkozott adatok lelőhelye: Dr. Téglás Tivadar Pestszentlőrinc krónikája, Bp. 1996)

Az 1930-as években a lakosság legnagyobb részét a nagyipari munkásság adta. Az országos átlagnál nagyobb volt a polgárság (állami- és közalkalmazottak, magántisztviselők, önálló iparosok, kereskedők) aránya is. A lakosság kb 62%-a a római katolikus, 22%-a a református, 9%-a az evangélikus és 3%-a a zsidó felekezethez tartozott. Ezek mellett jelentős volt az unitárius vallás Erdélyből áttelepült híveinek száma is.^[5]

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Lásd még: Kategória:Pestszentlőrinciek

• 1917 Kincses Mihály válogatott labdarúgó, csatár, jobbszélső
• 1906 Legányi Béla Norbert bencés rendi főapát, pedagógus
• 1931 Szarka István 1954-ben a Tőzsdepalotában részt vett az első magyar televízió-stúdió elkészítésében
• 1932 Szommerauer János a Hammond Manufacturing Guelph-i (Kanada) Transzformátorgyár tervező mérnöke
• 1932 Tóth Kálmán magyar kémikus, a kémiai tudományok kandidátusa
• 1920 Zala Tibor Munkácsy Mihály-díjas grafikusművész
• 1926 Horányi Mátyás irodalomtörténész
• 1928 Szentessy Zoltán magyar színész

 

• Balogh Géza főjegyző, az első polgármester (1936–1944)
• Bánky Vilma szülei
• dr. Bókay Árpád egyetemi tanár, az MTA levelező tagja
• Borics Pál szobrász
• Csepregi Éva énekesnő, a Neoton Família tagja
• Deák Ferenc (Bamba) a Szentlőrinci AC labdarúgója, az 1945–1946 idényben 34 mérkőzésen 66 gólt rúgott ami máig világrekord
• dr. Domsitz Béla orvos
• báró Eötvös Loránd vallás- és közoktatásügyi miniszter
• Fedák Sári színésznő, A Nemzeti Egység Pártja helyi szervezete női csoportjának elnöke, képviselő
• dr. Finszter Géza kriminológus
• Györffy László, író, színész és dramaturg
• Hartai Sándor a Karinthy Frigyes Gimnázium igazgatója
• Havass Imre főügyészhelyettes
• Hofherr Albert a Hofherr és Schrantz Gépgyár vezetője, a „Kispesti általános Ipartestület” díszelnöke
• Kertész Ede pedagógus, igazgató Vörösmarty Mihály Ének-zenei Nyelvi Általános Iskola és Gimnázium (1957–1967)
• Kincses Mihály válogatott labdarúgó, csatár, jobbszélső
• Klados Gusztáv metróguru a csalagút egyik főépítésvezetője
• Komlós Juci A Nemzet Színésze
• Komlós Vilmos színész
• Kondor Béla festőművész
• dr. Krepuska Géza fülész, egyetemi tanár, szőlőnemesítő
• Legányi Béla Norbert bencés rendi főapát, pedagógus
• Lónyay Menyhért miniszterelnök, az MTA elnöke
• Mayerffy Xavér Ferenc szőlőtermesztő, Ferihegy névadója
• dr. Margó Tivadar egyetemi tanár, MTA-tag
• dr. Mester László polgármester, országgyűlési képviselő
• dr. Nemcsics Antal a színdinamika megteremtője
• Puskás Tivadar a telefonhírmondó feltalálója
• Sas József színész, rendező, író, a Mikroszkóp Színpad volt igazgatója
• Somogyi László plébános
• Szarka István 1954-ben a Tőzsdepalotában részt vett az első magyar televízió-stúdió elkészítésében
• Szemere Miklós kamarás, lótenyésztő, követségi munkatárs
• Szommerauer János a Hammond Manufacturing Guelph-i (Kanada) Transzformátorgyár tervező mérnöke
• dr. Téglás Tivadar pedagógus, helytörténész
• Tóth Nándor matematikatanár
• Tapasztó János színművész, bábszínész oktató, az Állami Déryné Színház egyik alapító tagja
• Tunyogi István színművész, a Lőrinci Színpad alapítója
• Vadon János műsorvezető
• Zala Tibor Munkácsy Mihály-díjas grafikusművész
• dr. Zsebők Zoltán radiológus, Kossuth-díjas

• Dr. Téglás Tivadar (szerk.): Pestszentlőrinc krónikája, Budapest, 1996 ISBN 963 03 4015 1
• XVIII. kerületi Pedagógiai és Helytörténeti Gyűjtemény