Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság

Az IEC tagtestületei nem a nemzeti szabványosító szervezetek, hanem a nemzeti elektrotechnikai bizottságok, de több országban ezek a nemzeti szabványosító szervezeten belül működnek. Ezen Tanács (angolul: Council határozza meg az bizottság napi politikáját, valamint hosszú távra szóló stratégiáját és pénzügyi céljait.

Az IEC legfelső szerve a Tanács, amelyben a tagországok nemzeti elektrotechnikai bizottságai képviseltetik magukat. A szabványosítási feladatokat alapvetően három szervezeti egység osztja meg egymás között.

A Szabványosításirányító Testület (angolul: Standardization Management Board, SMB) felel a szervezet szabványosítási munkáinak felügyeletéért, beleértve a műszaki bizottságok létrehozását, megszüntetését, illetve hatáskörének meghatározását. Továbbá deklarálja a szabványok kidolgozási idejét és felügyeli annak betartatását.

A Piaci Stratégia Testület (angolul: Market Strategy Board, MSB) figyeli a piaci igényeket és a technológiai változásokat, meghatározza a prioritásokat. Jelentéseit a Tanácsi Testületnek küldi el.

A Megfelelőségértékelési Testület (angolul: Conformity Assessment Board, CAB) a szervezet termékmegfelelőséghez kötődő tevékenységek irányítása.

Jelentősebb szervei:

• IECEE: A feladata a villamos termékek minőségértékelése.
• IECEx: A feladata a robbanásbiztos berendezések minősítése.
• IECQ: A feladata az elektronikus alkatrészek minősítése.
• IECRE: A feladata a megújuló energia előállításával kapcsolatos berendezések minősítése.

Az IEC szorosan együttműködik a Nemzetközi Szabványügyi Szervezettel (angolul: International Organization for Standardization, ISO) és a Nemzetközi Távközlési Egyesülettel (angolul: International Telecommunication Union, ITU). Ezen kívül kooperál számos jelentős szabványfejlesztő szervezettel, mint az IEEE (angolul: Institute of Electrical and Electronics Engineers), amellyel 2002-ben megállapodást kötött a szabványaik harmonizálásáról, majd ezt a megállapodást 2008-ban kiterjesztették, aminek értelmében a két szervezet együtt és párhuzamosan vesz részt a szabványok kidolgozásában is.^[2] Hasonló megegyezések születettek az Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottsággal (angolul: European Committee for Electrotechnical Standardization, CENELEC), 1991-ben, majd 1996-ban a Drezdai Egyezményben megfogalmazva, végül pedig az együttműködést még szorosabbra fogták az IEC 80. közgyűlése keretein belül megkötött Frankfurti Egyezménnyel.^[3]

Az Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság önállóan fejlesztett szabványait az IEC rövidítés és az azt szóközzel követő szám jelöli. 1997-től az IEC szabványjelölésben annyi változást történt, hogy a számozáshoz hozzáadnak 60 000-et, így a korábban IEC 27 jelölést viselő szabvány az IEC 60027 jelölést kapta (ennek a szabványnak a tárgya az „Elektrotechnikában használt betűjelek”). A szabvány jelöléséhez kötőjellel kapcsolódhat egy szám, amennyiben a téma több részre van osztva. Az IEC 60027-1 például az adott szabvány első része, ami jelen esetben az általános részt foglalja magában. A szabványok módosításakor a jelölés kiegészül egy kettőspontot követő évszámmal, ami a módosítás évét jelöli. Az IEC 60027-2:2009 a szabvány második részének negyedik kiadása,^[4] amely rész címe „Távközlés és elektronika”. Az ISO szervezetnek van egy hasonló témakört felölelő szabványa ISO 31 jelöléssel, a két szervezet pedig közösen készíti el a két külön fejlesztett leírás harmonizációját az ISO 80000 jelű szabványba.

Léteznek olyan szabványjelölések is, mint amilyen az ISO/IEC 27001 „Információbiztonsági szabvány”, amelyet a két szervezet közösen tesz közzé.

• Archivált másolat. www.mszt.hu (Hozzáférés: 2021. október 18.) arch
• A nemzetközi és európai elektrotechnikai szabványosítás, valamint magyar vonatkozásai. www.e-villamos.hu (Hozzáférés: 2021. október 18.)