Banglades

A "Banglades" név (বাংলাদেশ ) "bengáliak országát" jelenti. A bengáliak az ország lakosságának körülbelül 98%-át teszik ki.^[12]

I n d i a India   Csittagong   Cox’s Bazar   Dakka   Khulna   Mongla   Rádzssahi   Rangpur   Szilhet Bengáli-öböl Brahmaputra Gangesz Padma Dzsamuna Meghna Meghna Szundarbansz ... Khászi-hegység térkép szerkesztése

A Bengáli-öböl partvidékén fekvő ország nevének jelentése „bengáli ország”. Területének túlnyomó részét a Gangesz a Brahmaputra és a Meghna folyók hatalmas deltája alkotja.

A Bengáli-öböl partvidékén fekvő ország területének túlnyomó részét a termékeny Bengáli-alföld foglalja el, amely a Gangesz, a Brahmaputra és a Meghna folyók hatalmas deltája. Az ország területének kb. fele víz alá kerülne, ha a tengerszint 1 métert emelkedne. Banglades területének 9/10-e csak pár méterrel emelkedik a tengerszint fölé.^[13] Az alföldet északról a Khászi-hegység lealacsonyodó pereme szegélyezi.

Legmagasabb pontja a Keokradong az ország délkeleti végében, ami egyes adatok szerint 986 méter^[14] más adatok alapján 1230 méter^[15] tszf. magasságú.

Legfőbb folyók: Gangesz (helyi neve Padma), Brahmaputra (fő ágának helyi neve Dzsamuna) és a Meghna. Mindezeknek számos mellékága van. Az ország határát 58 helyen keresztezi folyó.

Számos folyóág a torkolattól számítva 80–100 km távolságig tengerjáró hajókkal is hajózható.^[16]

 

Éghajlata trópusi monszun. Az enyhe, tavaszias tél decembertől februárig tart. A legforróbb hónapok – a monszun beállta előtt – április és május. Az esős monszun-évszak májustól októberig tart, ekkor esik a legtöbb eső az országban.

Majd' minden évben történik valamilyen természeti katasztrófa: árvíz, trópusi vihar, tornádó, cunami. A gyakori árvizek következtében számos település elpusztul és évente százezrek válnak földönfutóvá. Májusban, júniusban és októberben gyakoriak a Bengáli-öböl felől érkező, pusztító erejű ciklonok is.^[13]

1970-ben egy hurrikán és egy szökőár együtt mintegy 300 000 embert ölt meg. 1991-ben egy hasonló másik 140 000 főt. A kormány ezt követően időjárásjelző rendszert létesített, hogy a lakosság időben elmenekülhessen. 1997 májusában 500 000 embert telepítettek ki lakóhelyéről egy hatalmas ciklon miatt.^[17] Az 1998. szeptemberi árvíz idején az ország 2/3-a került víz alá, és 30 millió ember vált hajléktalanná.^[18]

Bangladesnek meglehetősen súlyos problémái vannak a szennyezettségi szintjével, olyannyira, hogy 2020 táján sok téren a világ legszennyezettebb országai közül dobogós helyet foglal el.^[19][20][21] Főbb problémák: víz- és levegőszennyezés, talajromlás és erózió; a vizes élőhelyek elpusztítása; hiányzó és nem megfelelő hulladékkezelés, súlyos túlnépesedés.^[15]

A levegőminőséget tekintve 2021-ben a legszennyezettebb volt a világon.^[21] Vízminőségben Ázsia és a csendes-óceáni 48 ország közül Banglades folyói a legszennyezettebbek.^[22]

A rengeteg jármű környezetszennyezése az egyik probléma.^[6] 2020 táján körülbelül egymillió autóriksa üzemelt az országban,^[19] emellett temérdek motorkerékpár, busz, teher- és személyautó. Ugyanakkor a levegőszennyezés nagy részéért a tégla- ^[19] és a ruhagyárak a felelősek.^[6]

Az olyan milliós városok, mint Dakka, híresek nagy mennyiségű téglatermelésükről, és becslések szerint itt évente jóval több mint egymilliárd téglát állítanak elő.^[21] A téglaégető kemencék, amelyeket gyakran kis léptékű, családi vállalkozások üzemeltetnek, olyan anyagok elégetésére támaszkodnak, mint a szén, a fa, de bármely más beszerezhető éghető tárgy szóba jöhet, például a gumiabroncsok vagy szintetikus anyagok, mint pl. műanyag, amely aztán nagy mennyiségben ontják az erősen mérgező fekete kormot.^[21]

A bangladesi export közel 80%-át adó ruhaiparban gyakran elöregedett és nem megfelelően karbantartott gépekkel dolgoznak, amelyek szintén hozzájárulnak a szén-dioxid-kibocsátáshoz. Mivel a ruhaipar nagy része a politikusok tulajdonában van, így többnyire nem lépnek fel ellenük.^[6] A levegőszennyezés közel hét évvel rövidíti le egy helyi átlagos lakos várható élettartamát.^[20]

Egy 2020 környéki jelentés szerint Banglades városi és ipari szennyvizének 80%-a kezelés nélkül kerül a vizekbe.^[22]

A Dakkát és Csittagongot körülvevő folyók, mint például a Buriganga, Turag, Shitalakhya és Karnaphuli folyók erősen szennyezettek kadmiummal (Cd), ólommal (Pb) és krómmal (Cr).^[23] Dakka összes nagyobb folyója annyira szennyezett, hogy még a vizét sem lehet ivásra megtisztítani.^[19]

A városi textiliparban a készruházat mosása és festése a szennyezés egy másik fő forrása. Egy tonna ruha előállításához 200 tonna szennyezőanyag kerül a folyókba.^[22]

Bangladesben a talajvíz arzén szennyezettsége is jelentős közegészségügyi problémává vált.^[23]

A talaj állapota gyorsan romlik, az ipari szennyezés, a kezeletlen szennyvíz és a mezőgazdasági műtrágyák túlzott használata, a termőtalaj téglagyártáshoz való elhordása, az elektronikai és orvosi hulladékok nem megfelelő kezelése stb. miatt.^[19]

Egy elemzés kimutatta, hogy a nagy forgalmú és ipari területek közelében lévő talajok nagy koncentrációban tartalmaznak nehézfémeket és félfémeket.^[23] A mezőgazdasági területek és a zöldségfélék szintén nehézfém- és félfém-szennyezettnek bizonyultak,^[23] a termények gyakran egészségkárosítók.^[24]

A 2010-es évektől megszaporodtak a nehézfém- és félfémmérgezésekről szóló esetjelentések.^[23]

Képek az élővilágról

A délnyugati partvidék legnagyobb része mocsaras dzsungel, angol átírással Szundarbansz. Itt található a föld legkiterjedtebb mangrove-erdője, gazdag élővilággal. Itt él a bengáli tigris. 1997-ben a régiót veszélyeztetettnek nyilvánították.

Lásd még: Kategória:Banglades állatvilága

 

Banglades területének 2%-a védett terület.^[25] Nemzeti parkok:

A Szundarbansz rajta van a veszélyeztetett természeti világörökségek listáján.^[26]

 

Bővebben: Banglades történelme

A nagyobb bengáli régió civilizációinak emlékei négyezer évre mennek vissza, a régióban dravida, tibeti-burmai és ausztro-ázsiai népek laktak. A „bangla” vagy „bengal” név pontos eredete nem ismert, de a Bang nevezetű dravida nyelvű népre vezetik vissza, amelyik i. e. 1000 körül lakott a térségben.

Az indoárják érkezése után, az i. e. 7. században megalakult a Gangaridai Királyság, amely utóbb Bihárral együtt a Magadha, majd a Maurja Birodalomhoz tartozott. Bengália később a 3-6. században a Gupta Birodalomhoz tartozott. Ennek összeomlása után egy Shashanka nevű bengáli alapított egy rövid életű királyságot. Az anarchia időszaka után a buddhista Pála-dinasztia uralkodott a régióban négyszáz éven át, őket követte a hindu Sena-dinasztia rövid uralma. Az iszlám térítés a 12. században kezdődött meg szufita misszionáriusok által, aztán a muszlim hódítás következtében elterjedt az egész régióban. Bakhtiar Khilji, egy török hadvezér, legyőzte a hindu Sena-dinasztiába tartozó Lakshman Sent, és meghódította Bengália nagy részét. A következő néhány évszázadban a régiót szultáni dinasztiák és feudális urak uralták. A 16. században a Mogul Birodalom ellenőrizte Bengáliát, és Dakka a mogul közigazgatás fontos tartományi központja lett.

Az európai kereskedők a 16. század végén érkeztek a tartományba, és befolyásuk annyira megnőtt, hogy végül a Brit Kelet-indiai Társaság a Plassey-i csata után 1757-ben ellenőrzése alá vonta. Az 1857-es véres szipojlázadás után a korona hatáskörébe került az igazgatás, brit alkirályt neveztek ki. A gyarmati uralom idején az indiai szubkontinensen többször volt éhínség, közte az 1943-as nagy bengáli éhínség, aminek hárommillió ember esett áldozatul.

1905 és 1911 között elvetett javaslat született Bengália tartomány kettéosztására, Dakka lett volna a keleti rész fővárosa. Amikor Indiát 1947-ben felosztották, Bengáliát vallási alapon választották ketté, nyugati része Indiához került, a keleti része Pakisztánnal egyesült, és az úgynevezett Kelet-Bengália (később átnevezték Kelet-Pakisztánra) központja Dakka lett.

 

1950-ben földreformot hajtottak végre Kelet-Bengáliában, és felszámolták a feudális zamindari-rendszert. A keleti rész gazdasági és demográfiai súlya ellenére a pakisztáni kormány és hadsereg vezetésében a nyugati rész felső osztálya volt szinte kizárólagosan képviselve. A bengáli nyelvmozgalom 1952-ben volt az első jele Pakisztán két része közötti szakadásnak. A következő évtizedben folytatódott a bengáliak elégedetlensége a központi kormánnyal, mert az közömbös volt Bengália gazdasági és kulturális ügyei iránt. Végül az Áojámi Liga adott hangot a bengáli nyelvű lakosság politikai szavának. A terület autonómiája mellett agitált az 1960-as években, aztán elnökét, Mudzsibur Rahmán sejket 1966-ban bebörtönözték; ez 1969-ben példátlan népfelkeléshez vezetett, ennek hatására szabadon engedték Mudzsibur Rahmánt.

1970-ben súlyos ciklon okozott károkat Kelet-Pakisztánban, a központi kormány csekély segítséget nyújtott. A bengáli lakosság dühe tovább nőtt, amikor a Mudzsibur Rahmán sejk vezette Áojámi Liga megszerezte a többséget az 1970-es választásokon, de megakadályozták, hogy hivatalba lépjen. A Mudzsiburral folytatott megtévesztő kompromisszumos tárgyalások után Jahja Khan bebörtönözte Mudzsibur Rahmánt 1971. március 25-én éjszaka, és megindította a katonai támadást Kelet-Pakisztán ellen. Jahja hadviselése rendkívül véres volt, és a háború következtében nagyon sok volt a civil halott. Fő célpont az értelmiségiek és a hinduk voltak, tízmillió ember menekült a szomszédos Indiába. A tömeggyilkosságok áldozatainak számát a különböző becslések háromszázezer és hárommillió közé teszik.

Az Áojámi Liga legtöbb vezetője elmenekült, és emigráns kormányt alakított Indiában, Kalkuttában. A bangladesi felszabadító háború kilenc hónapig tartott. A Mukti Bahini gerillákat és a reguláris bengáli erőket 1971. december 4-től az Indira Gandhi vezette India fegyveres erői támogatták. A J. S. Arora altábornagy parancsnoksága alatt álló indiai hadsereg döntő győzelmet aratott Pakisztán felett 1971. december 16-án és kilencvenezer hadifoglyot ejtett.

A függetlenség után Banglades parlamentáris demokrácia lett, Mudzsibur lett a miniszterelnök. Az 1973-as parlamenti választásokon az Áojámi Liga abszolút többséget szerzett. Az 1974-ben országszerte pusztító éhínség nyomán 1975 elején Mudzsibur egypárti szocialista uralmat kezdeményezett az újonnan alapított BAKSAL párttal. 1975. augusztus 15-én Mudzsibur Rahmánt és egész családját meggyilkolták középszintű katonatisztek.

A következő három hónapban véres puccsok és ellenpuccsok követték egymást, míg végül Ziaur Rahman tábornok került hatalomra, aki helyreállította a többpárti rendszert, és megalapította a Bangladesi Nemzeti Pártot (BNP). Ziaur uralma azzal ért véget, hogy 1981-ben katonák meggyilkolták. Banglades következő jelentős ura Husszain Muhammad Ersad tábornok volt, aki vértelen puccsal került hatalomra 1982-ben és 1990-ig maradt hatalmon, amikor a nyugati hitelezők lemondásra szorították, hiszen véget ért a kommunista veszély és már nem volt szükség az antikommunista diktatúrát fenntartani. Azóta tért vissza Banglades a parlamentáris demokráciához. Ziaur Rahman felesége, Khaleda Zia lett a Bangladesi Nemzeti Párt vezetője, és az 1991-es választásokat megnyerve Banglades első női miniszterelnöke. A következő, 1996-os választásokon az Áojámi Liga nyert, amelynek vezetője Sheikh Hasina volt, Mudzsibur túlélő leányainak egyike. De 2001-ben A Bangladesi Nemzeti Párt visszaszerezte a hatalmat.

2007 januárjában, széles körű zavargások után ügyvezető kormányt neveztek ki a következő általános választások végrehajtására. Az országot kiterjedt korrupció, rendetlenség és politikai erőszak jellemezte addig. Az ügyvezető kormány prioritásának a korrupció gyökeres felszámolását tekinti a kormányzat minden szintjén. Ezért sok fontos politikust és hivatalnokot, továbbá sok kevésbé fontos hivatalnokot és párttagot tartóztattak le korrupciós vádakkal. 2008. decemberében választást tartottak. A Hasina vezette Áojámi Liga (wd) elsöprő győzelmet aratott.

Képek

Banglades egy Westminster-szerű, unitárius parlamentáris köztársaság.

Vegyes jogrendszer, többnyire az angol és az iszlám jog.^[27]

Papíron megtörténik a hatalmi ágak szétválasztása, a gyakorlatban azonban, a törvényhozó, a végrehajtó és az igazságszolgáltatás közötti szétválasztás elmosódott. Az államágak közötti fékek és ellensúlyok, valamint a működő hatalommegosztás gyakorlatilag nem létezik.^[28] Gyenge és nem hatékony ellenzékkel a kormányzó párt abszolút többséget élvez a parlamentben és teljes ellenőrzést a törvényhozás felett. A politikáról és a törvényalkotásról szóló viták helyett a parlament a kormány politikája dicséretének helyévé vált.^[28]

A vitatott tisztaságú 2018-as országos választásokat követően a hatalmon lévő Áojámi Liga (wd) (Awami League - AL) kormánya továbbra is szorosan kézben tartja a hatalmat, és olyan súlyos emberi jogi sértésekhez folyamodott, mint a bíróságon kívüli gyilkosságok, kínzások és emberek eltűnése.^[28] Az Odhikar, egy bangladesi székhelyű emberi jogi szervezet szerint 2008 és 2021 között 2757 törvényen kívüli emberölést követtek el a bűnüldöző szervek. A bíróságon kívüli gyilkosságok száma jellemzően megnövekszik a nemzeti választások előtt.^[28]

Az elnyomó törvények kihasználásával az AL-kormány elhallgattatta a kritikusokat, újságírókat és még a kiskorúakat is, akik hangot mertek adni ellenvéleményüknek.^[28] A 2018-as drákói digitális biztonsági törvény (DSA) felhatalmazást adott a bűnüldöző szerveknek, hogy elfogatóparancs nélkül végezzenek házkutatást és letartóztatást, miközben kriminalizálták az ellenzéki megnyilvánulás különböző formáit.^[28]

Az etnikai kisebbségek és az őslakosok állampolgári jogai a vizsgált időszakban többször is sérültek. A rohingya menekülteket megfosztották jogaiktól, mivel a kormány szigorúan korlátozta a menekültek táborokon belüli mobilitását.^[28]

Több támadás is történt a kisebbségi hindu közösség ellen, többnyire befolyásos helyi politikai vezetők részéről.^[28]

2022 decemberében a rendőrség és a kormánypárti aktivisták véletlenszerűen ellenőrizték a mobiltelefonokat, hogy azonosítsák az ellenzéki aktivistákat, és megakadályozzák az ellenzék által szervezett gyűléseket.^[28]

Az ország a demokratikus visszaeséstől és a fokozódó tekintélyuralmi tendenciáktól szenvedett, 2022 közepén az ellenzék nagyszabású gyűlésekkel és tiltakozásokkal újjáéledt a politikai színtéren.^[28] Az ellenzéki aktivisták elleni kormányzati fellépés ellenére ezek a tiltakozások jelentős embert vonzottak.Sok fejlődő országhoz hasonlóan Bangladesben is aggodalomra ad okot az intézményi korrupció. 2023-ban 180 ország közül a 149. helyen állt a Transparency International korrupcióészlelési indexén.^[29] A Transparency Int. felmérése alapján a háztartások többsége tapasztalt korrupciót a közszolgáltatások igénybevétele közben. A felmérés szerint a rendvédelmi szervek a legkorruptabbak, ezt követi az Útlevélkiadó Iroda és a Közúti Közlekedési Hatóság.^[28]

Politikai pártok és vezetőik (2017-ben):

• Áojámi Liga (wd) vagy AL (Sheikh HASINA)
• Bangladesh Nationalist Front vagy BNF [Abdul Kalam AZADI]
• Bangladesh Nationalist Party vagy BNP [Khaleda ZIA]
• Bangladesh Tariqat Federation vagy BTF [Syed Nozibul Bashar MAIZBHANDARI]
• Jatiya Party vagy JP [Hussain Mohammad ERSHAD]
• Jatiya Party vagy JP [Anwar Hossain MANJU]
• Liberal Democratic Party vagy LDP [Oli AHMED]
• National Socialist Party vagy JSD [KHALEQUZZAMAN]
• Workers Party vagy WP [Rashed Khan MENON]

 

Az ország 2015-től nyolc fő közigazgatási egységre van felosztva. Mymensingh területe 2015 szeptemberében a Dhaka nevű közigazgatási terület északi részén jött létre.

Bővebben: Banglades hadereje

Képek

 

Az ország népessége a legutóbbi népszámlálás szerint közel 160 millió, 2020-ban a becslések szerint 164-165 millió fő.^[31][32] A Föld nyolcadik legnépesebb országa, ami méreténél fogva (Magyarország másfélszerese) óriási népsűrűséget jelent (közel 1270 fő/km²), ezzel – a mini- és városállamokat nem számítva – a legsűrűbben lakott ország.

• A népesség kb. 34%-a él városokban (2015-ben^[33]).
• A születéskor várható élettartam (2017) a férfiaknál 71 év, a nőknél 75,5 év.^[33]
• A népességnövekedés továbbra is gyors, 1,6%-os (2015-ös adat^[33]).
• 2016-ban a lakosság közel 27%-a írástudatlan.^[33]

Bangladest intenzív népességnövekedés jellemezte a 20. század folyamán, növekedése azonban a sikeres kormányzati programoknak köszönhetően a 21. században csökkent.

Legnagyobb városai a 2011-es adatok alapján: Dakka 8,9 millió, Csittagong 2,6 millió fő.^[34][35]

Bővebben: Banglades városai

Az országban a hivatalos nyelv a bengáli (vagy másképp a bánglá). Beszélt nyelv még az angol.

A lakosság etnikailag szinte homogénnek tekinthető: 98%-a indoárja eredetű bengáli.^[36] 1%-a bihári, 1%-a pedig egyéb népcsoporthoz tartozik.

A népesség 87-89%-a muszlim, 10-12%-a hindu, az elenyésző maradék buddhista, keresztény, egyéb.^[37][38]

A kisebbségi felekezetek időnként vallási türelmetlenséggel szembesülnek. 2019-ben 153 támadást hajtottak végre kisebbségi imahelyek ellen, 2020-ban pedig 62 ember megsebesült, 58 templomot és kolostort pedig megtámadtak.^[6] A muszlim eredetű ahmadijják szintén ellenségeskedéssel szembesültek.^[6]

Lásd még: Buddhizmus Bangladesben

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Képek

Agrárország. A Föld egyik legszegényebb állama. Az ország egész területét kisebb-nagyobb folyók hálózzák be, a termékeny iszap és a nedves trópusi éghajlat kétszeri, illetve háromszori betakarítást is lehetővé tesz. A nagy fokú túlnépesedés és az évről évre visszatérő árvizek és egyéb természeti csapások kiszámíthatatlanná teszik a termés beérését, ezért szinte kilátástalanná teszik az ország számára a szegénység felszámolását. Teljes falvak tűnhetnek el egyetlen éjszakán, ha a Brahmaputra kilép a medréből.^[39]

A fővárosban a megélhetést kereső szegények tömegei zsúfolódnak össze. Sokan elhagyják az országot. ^[39] A szegénység előfordulása általában a mezőgazdaságban és a halászatban dolgozók körében magasabb, és még magasabb az írástudatlanok és földnélküliek körében. A szegénység gyakran arra kényszeríti az embereket, hogy elfogadják a nem biztonságos munkakörülményeket is, egész napon át dolgozva.^[6]

A hivatalnokok alkotta sereg túl nagy ahhoz, hogy az valóban hatékonyan működjön. Az ország jövője függvénye annak is, hogy a mezőgazdaság milyen irányban fejlődik tovább és hogy sikerül-e jelentős mértékben csökkenteni a népszaporulatot.^[39]

2010-ben a lakosság 47%-a a mezőgazdaságból, 13%-a az iparból, 40%-a pedig a szolgáltatásokból él.^[40] A munkaerő nagy része munkanélküli.

A gyorsan fejlődő gazdaságában a textilipar és a ruhaipar a növekedés egyik fő forrása. A 21. század elejére a textil- és ruházati cikkek exportja az ország teljes áruexportjának 77%-át tette ki.^[41]

A mezőgazdaság egyik fő ága a jutatermesztés – az ország Indiával osztozik a világpiacon. Ezen kívül a fő mezőgazdasági terményei a rizs, búza, gyapot, cukornád, tea, fűszerek.

A jutát általában kis gazdaságokban termesztik, s ugyanott a rizst is, a család saját szükségletére. A rizsföldek megművelése szigorúan a férfiak és fiúk feladata.^[39] A delta vidékén a szántók 3/4-ét a rizs foglalja el. Évente két termést takarítanak be. Az elsőt a nyár közepén, július–augusztusban, a másodikat november–decemberben. Banglades a Föld egyik legnagyobb rizstermelője, de ennek ellenére még importra is szorul belőle.^[42]

Az asszonyok többnyire gyümölcsöt, tököt, fűszereket (kurkuma, fokhagyma, csili stb.) termesztenek. ^[39] A táplálkozásban mindenhol elterjedt gumósok (burgonyafélék) és olajosnövények (földimogyoró, szezám, len) kiegészítő szerepet játszanak.

Az állattenyésztés (szarvasmarha, bivaly, baromfi) a kevés legelő miatt alárendelt jelentőségű.

Ásványkincsekben szegény, csak földgázkészletei jelentősek.

Iparágai közül fejlettségével leginkább a textilipar emelkedik ki (juta- és pamutfeldolgozás). Nő a vegyipar (műtrágyagyártás), a cementgyártás és az élelmiszeripar jelentősége. Jelentősebb még a papír- és bőripar.

Az élelmiszer- és energiahiány, a gépgyártás fejletlensége, másfelől a jutaipar kiemelkedő szerepe erősen ráutalja Bangladest a világpiaci kapcsolatokra. ^[42]

• Exporttermékek: nyers juta és feldolgozott jutatermék, ruházat, kötöttáru, mezőgazdasági termékek, fagyasztott élelmiszerek (halak és a tenger gyümölcsei), bőr
• Importtermékek: műszaki berendezések, gépek, vas és acél, gyapot, élelmiszer, nyersolaj, olajtermékek, vegyi anyagok
• Főbb külkereskedelmi partnerek 2016-ban:^[43]
  • Export:   USA – 13,1%,   Németország – 12,7%,   Egyesült Királyság – 8,6%, Franciaország – 5,1%, Spanyolország 5%
  • Import:   Kína – 24,3%,   India – 13,4%, Szingapúr – 5,1%, Japán – 4,5%, – Malajzia.

Halászata jelentős.

Képek

Bővebben: Banglades közlekedése

Bővebben: Banglades vasúti közlekedése

Kevés faluba vezet országút vagy vasútvonal, a belföldi kereskedelem és közlekedés nagy részét a csaknem 120 000 km hosszú folyó- és csatornarendszeren bonyolítják le.

A vasúthálózat hossza 2706 km, a közúthálózaté 207 486 km. A kikötők száma 4, a repülőtereké 15. A fő árukikötők Csittagong és Mongla.

Hagyományos ruha férfiaknál a lungi (bokáig érő szoknyához hasonlító ruha) és a kurta, nőknél a szári. A fehér ruha a férfiaknál a foglalkozást szimbolizálhatja, hogy nem fizikai munkából élnek, ugyanígy az arany ékszerek a magasabb társadalmi szinten álló nőket jelzik. A motorkerékpár szintén státuszszimbólum, autót viszont nagyon kevés ember engedhet meg magának.

A fiatalok házassága leginkább elrendezett házasság, ami a szülők és leginkább a családfők megegyezése alapján történik. Sokszor újsághirdetés, ügynökség, rokonság útján keresnek párt a gyermekeknek. A műveltebb rétegeknél a hozomány gyakorlata (nagy összegű pénz vagy hasonló értékű ajándékok a vőlegény családjának) már nem jellemző. A muszlimoknak megengedett a többnejűség is, de a gyakorlatban ez igen ritka. Örökségnél minden gyermek részesedik a vagyonból, de a fiúk kétszer annyit kapnak, mint a lányok.^[44]

Személyes kapcsolatoknál – muzulmánoknál – a leggyakoribb köszönés: Asszalam Alejkum (jelentése: „béke legyen veled”), amelyhez a válasz: Alejkum Asszalam („és veled”).

Képek a kultúráról

Bangladesben a gyerekek az általános iskolával kezdik meg a tanulmányaikat. Itt megtanulnak írni, olvasni és számolni, illetve a Koránt tanulmányozzák. A gyerekek mintegy 75%-a jár általános iskolába.

Ezt követően középiskolákban folytatják a gyerekek a tanulást. Utolsó tanév végén a tanulóknak vizsgát kell tenniük bengáli nyelvből, angol nyelvből, matematikából és két szabadon választott tantárgyból. Ezekre a tantárgyakra külön-külön százalékot kapnak. Majd a rész-százalékokat összevonják és egyetlen százalék-eredmény jön ki, amire minősítést kapnak. Ezt követően választhatnak, hogy szakmát tanulnak vagy egyetemre mennek. Minél magasabb egy család gazdasági helyzete, annál valószínűbb, hogy a fiatalok be tudják fejezni a képzéseket. A lányok leginkább hamarabb befejezik az iskolát, mint a fiúk.^[44]

• Bagerhat (bengáli: বাগেরহাট সদর) történelmi mecsetegyüttese
• Szomapura Maháviára (সোমপুর মহাবিহার) buddhista kolostorromjai Paharpur mellett

Bővebben: Banglades világörökségi helyszínei

Nemzeti szimbólumok (hivatalos)
Nemzeti állat
Nemzeti madár
Nemzeti fa
Nemzeti virág
Nemzeti vízi emlős
Nemzeti gyümölcs
Nemzeti mecset
Nemzeti templom

• Nymphaea nouchali (tündérrózsa) a nemzeti virág
• A jákafa gyümölcse, a nemzeti gyümölcs
• Mangó (Mangifera indica) a nemzeti fa
• Bengáli tigris az ország nemzeti állata
• Tenualosa ilisha (heringféle) a nemzeti hal
• Dayal-rigó a nemzeti madár
• Gangeszi folyamidelfin, a nemzeti vízi emlős
• A nemzeti emlékművek:
  • Shaheed Minar (শহীদ মিনার) Dakkában
  • Jatiyo Sriti Shoudho (জাতীয় স্মৃতি সৌধ) Dakka közelében
  • Martyred Intellectuals Memorial (বুদ্ধিজীবি স্মৃতি সৌধ)
• A nemzeti mecset: Baitul Mukarram (বায়তুল মোকাররম) Dakkában
• A nemzeti templom: Dhakeshwari hindu templom (ঢাকেশ্বরী জাতীয় মন্দির) Dakkában
• A nemzeti játék a kabaddi (কাবাডি) amely egyfajta indiai eredetű csapatjáték, a birkózás és fogócska keveréke
• A nemzeti viselet nőknél a szári, férfiaknál a kurta
• A nemzet atyja: Sheikh Mujibur Rahman (শেখ মুজিবুর রহমান, 1920 – 1975)

 

Banglades ételei változatosak. Ételeik jellemzően fűszeresek, csípősek, színesek. Sok ételük megtalálható az indiai konyhában is, illetve az indiai konyha is náluk.

Mivel a lakosság többsége muszlim, így kiemelt szerepet kap, hogy az étel „halal” legyen.

Az ételek gyakran tartalmaznak tojást, burgonyát, paradicsomot, padlizsánt, és a legkülönfélébb fűszerekkel vannak ízesítve. A legnépszerűbb étel a rizs és a porota (paratha, lapos kenyérféle), melynek számos fajtája létezik. Húsféléknél a tandori csirke, a bárány és a halfélék népszerűek. A tandori egy hagyományos dél-ázsiai főzési módszer.

Az emberek jellemzően kézzel esznek, evőeszközök nélkül.

Képek

• Dakka, Bagerhat
• Szundarbansz, Lawachara Nemzeti Park (Sreemangal), Bisnakandi^[45]
• Az ország kultúrája

Javasolt oltások Bangladesbe utazóknak:

• Hastífusz ( magas a fertőzésveszély)
• Hepatitis A (magas a fertőzésveszély)
• Hepatitis B (közepes a fertőzésveszély)

Malária ellen gyógyszer van. (Bangladesben nagy a kockázata a betegségnek).

Javasolt oltás bizonyos területekre utazóknak:

• Veszettség

Kötelező oltás, ha fertőzött országból érkezik/országon át utazik valaki:

• Sárgaláz

 

 

A legnépszerűbb sportok közé tartozik a krikett, a labdarúgás és a kabaddi (wd), de kedvelt még a gyeplabda, a tollaslabda, a kézilabda, a kosárlabda, a röplabda, a tenisz, a sakk és a sporthorgászat is.

Krikettben a bangladesi válogatott 2000 óta tesztmérkőzések játszására is jogosult, vagyis a világ legjobbjai közé tartozik.^[46]

2020-ban Banglades nyerte meg az U19-es krikett-világbajnokságot.^[47]

Eddig egyetlenegy bangladesi sportoló sem nyert még érmet az olimpiai játékokon.

• Bővebben: Banglades az olimpiai játékokon

A Bangladesi labdarúgó-válogatott még nem ért el kimagasló eredményeket.

• Bővebben: Bangladesi labdarúgó-válogatott

• Topográf Térképészeti Kft.: Midi világatlasz, Nyír Karta & Topográf, Nyíregyháza, 2004. ISBN 963-9516-63-5
• Reader's Digest: Világjárók lexikona, 1995.
• Magyar Nagylexikon: Országok lexikona, 2007.
• Ázsia földrajza, ELTE, 1998
• CIA World Factbook

• Gasztronómia: Ez a szócikk részben vagy egészben a Bangladeshi cuisine című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

 

A Wikimédia Commons tartalmaz Banglades témájú médiaállományokat.

• 4bakancs – talpalatnyi Föld
• Lap.hu linkgyűjtemény

• Muhámmád Junusz