Hetednapi Adventista Egyház

• Az „adventista” szó a latin adventus szóból származik, ami „megérkezést”, „eljövetelt”, „adventet” jelent,^[12] utalva arra, hogy Jézus Krisztus közeli visszatérésében hisznek.
• A „hetednapi” szó a bibliai hetedik napot, a szombatot hangsúlyozza, amelyet az istentiszteleti és nyugalomnapként tartanak.

 

2023 nyarán a világszéles taglétszámuk (megkereszteltek) mintegy 22,4 millió fő.^[1] A legtöbb hetednapi adventista az USA-ban, Latin-Amerikában, Fekete-Afrikában, a Fülöp-szigeteken és Dél-Koreában él. Jelentős a számuk és továbbra is gyorsan növekszik Indiában is. A harmadik világban az egyik leggyorsabban növekvő vallási felekezet.^[13] Több országban, főleg a muszlim világban viszont egyáltalán nincsenek híveik.^[14]

 

 

Híveinek növekedése világszerte:

• 1901-ben 75 ezer fő^[15]
• 1930-ban 314 ezer fő^[16]
• 1945-ben 576 ezer fő^[17]
• 1960-ban 1,2 millió^[18]
• 1987-ben 5 millió fő^[19][20]
• 2023-ban 22,4 millió fő^[21]

A 2010-es évek végén a tagok megoszlása: ^[22]

• 35%-a Latin-Amerikában + 9,5% Észak-Amerikában,
• 30%-a Fekete-Afrikában,
• 15%-a Ázsiában + 3% Kínában és a szovjet utódállamokban
• 4%-a Ausztráliában és Óceániában,
• 3%-a Európában él.

Európában Romániában van a legnagyobb taglétszámuk, 2021 végén 61 750 fő.^[23] A hívők száma azonban a század elejétől folyamatosan csökkent.^[24]

2017-es adat alapján Monaconak és Jersey szigetének egyáltalán nincsenek adventista hívői.^[25]

Európában a taglétszámuk az utóbbi évtizedekben számos országban csak gyenge növekedést, illetve egyes területeken stagnálást vagy visszaesést mutat.^[26] Sok nyugati országban a növekedést a külföldről, főleg a harmadik világból bevándoroltak befolyásolták.

A megkeresztelt hívők száma, változása európai országokban és területeken

Ország v. terület / Év	1950	1962	1985	2000	2010	2022
Ausztria [27]	2500	2650	2760	3600	3870	4330
Románia [28]	30 000	35 600	54 800	73 500	67 600	61 700
Csehország és   Szlovákia[29]	5500	8500	7700	10000	9650	9500
Lengyelország[30]	2860	3800	4450	5640	5740	5800
Franciaország és   Belgium [31]	3450	5750	9650	11 300	14 500	19 750
Olaszország [32]	?	?	4860	5900	9070	9300
Egyesült Királyság [33]	6 500	10 300	15 950	20 100	30 500	40 400
Dél-Németország [34] (Bajoro., Baden-Würt., Rajna-vidék)	11 300	12 950	13 100	14 700	15 300	15 570

A közösség létszáma 1953-ban tetőzött, kb. 7460 megkeresztelt hívővel.^[35] Utána visszaesést mutatott. A szakadások az '50–es és 60–as években, majd az 1970-es évek második felében is hozzájárultak az akkori csökkenéshez, illetve a rendszerváltás után és 2015-ben a Keresztény Advent Közösségből való csatlakozók az átmeneti növekedéshez.

Az országban 2024 márciusában 5028 megkeresztelt hívő él.^[36] Bár 2015-ben a KERAK-ból áttértek növelték a taglétszámot, 2016 óta a gyülekezetek és a hívők száma is csökkent.^[37] 2022-ben az országban a népességhez viszonyított arányuk kb. 1:1900. ^[2]

Miután a 19. századi millerita mozgalom szétesett, a Krisztus-váró csoportok egyike Joseph Bates, James és Ellen White, valamint Hiram Edson vezetésével 1863-ban egyházzá szerveződött, és felvette a „hetednapi adventisták” nevet.

Az első Magyarországon dolgozó adventista misszionárius a lengyel Michał Belina-Czechowski volt, aki 1869-1870-ben tevékenykedett Pesten és Erdélyben. Munkájának eredményéről viszont nincsenek pontosabb információk. Ludwig R. Conradi az adventisták európai misszió-területének igazgatója 1890-ben érkezett Kolozsvárra.^[39] A század végén az ő, majd John F. Huenergardt német adventista lelkészek erdélyi missziója után Fogarason alakult meg az első adventista gyülekezet, illetve Kolozsvár környékén, majd Brassóban, Segesváron, illetve a 20. század hajnalától a mai Magyarország területén is gyülekezetek szerveződtek.^[40]

A felekezet nemzetközi története során számos olyan csoport volt, amely kiszakadt az egyházból és megalakította a saját mozgalmát. Az I. világháborút követően megalakult a Hetednap Adventista Reformmozgalom néven ismert csoport, amely tiltakozott a fegyverfogás és az egyház háborúban való részvétele miatt. A Szovjetunióban ugyanezek a problémák hoztak létre az Igaz és Szabad Hetednapi Adventisták néven ismert csoportot,^[41] amely a SZU volt köztársaságaiban a 21. században is aktív.

A magyarországi egyház története során is több szakadás történt.

Bővebben: A hetednapi adventisták története

Az egyház alapsejtjei a gyülekezetek, ezek kerületté, a kerületek egyházterületté szerveződnek. A területeket többnyire a nemzeti unió fogja össze, az uniókat pedig a divízió. A magyarországi egyház (unió) a londoni székhelyű, Transzeurópai Divízióhoz (TED) tartozik.^[42]

Az adventista világegyház szervezetileg 13 divizóra és két misszióterületre oszlik, élén pedig a Generál Konferencia (főtanács) áll, amelynek adminisztrációja az Egyesült Államokban székel.^[43]

Szervezetük képviseleti renden alapul, amely demokratizmust mutat. A különféle vezetői pozíciók nem állandóak és időnként felülvizsgálják ezeket. A szervezeti egységeket bizottságok irányítják. A helyi gyülekezetek élén a „presbiter” áll, aki adventista szabályok szerint történt felszentelés után keresztelhet és vezetheti az úrvacsora szertartását. Minden megkeresztelt adventista egy helyi gyülekezet tagja és az egyházon belül szavazati joggal élhet.

Az egyház sok közösségi aktivitást támogat az egyenlő jogok, igazságszolgáltatás, a nyomor felszámolása, a képzés érdekében, és világméretű hálózatot tart fenn az oktatás és a közvetlen egészségügyi szolgálatok biztosítására.

 

Az adventisták péntek este és (a többi keresztény egyháztól eltérően) szombati napokon jönnek össze közös Biblia-tanulmányozásra és istentiszteletre.

Az úrvacsora szertartását kovásztalan kenyérrel és szőlőlével mutatják be, és úgy tekintik, mint Krisztus haláláról és feltámadásáról való megemlékezést, bűneik bocsánatára. Az úrvacsorához – az utolsó vacsorához híven – szertartásszerűen lábmosás is kapcsolódik. A lábmosást sok keresztény nem érti és nem ismeri. Mindenesetre a Bibliában Jézus Krisztus egyértelműen beszél ennek megtartásáról és mikéntjéről, illetve, hogy miért is rendelte el mindezt.^[44] A bornak fordított szó pedig a Bibliában véleményük szerint egyértelműen alkoholmentes mustot jelent ebben az esetben.

Az egyház teológiája a protestáns kereszténység teológiájához hasonlít, annak evangélikus, wesley-arminiánus és anabaptista ágából származó elemeket kombinálva. Az adventisták hisznek a Szentírás tévedhetetlenségében és azt tanítják, hogy az üdvösség kegyelemből fakad, a Jézus Krisztusba vetett hit által. Az egyház küldetésének tartja, hogy „Isten szeretetének és kegyelmének fényét magasra emelje és így mutasson utat az embereknek Jézus Krisztushoz, hogy így az Ő tanítványai legyenek és üdvösséget nyerjenek”.^[45]

Egyes doktrínákban a hetednapot ünneplő adventisták megegyeznek más keresztényekkel, más hitalapelvek esetén azonban egészen külön szemléletük van. Azokat a doktrínákat nem fogadják el, amelyek nem az Isten Igéjére épülnek.^[46] Gyakorlatilag minden hitalapelvük megtalálható egyik-másik felekezet hitvallásában. Egyesek csak rájuk jellemzőek. Az adventista hitalapelveket más keresztények hitalapelveivel összevetve a következő címek alatt csoportosíthatjuk:

• 1. Isten a Teremtő Isten, aki a világegyetem Fenntartója és Vezetője, Ő örök, mindentudó, mindent megtehet, bárhol jelen lehet (1 Mózes 1:1, 1 Mózes 17:1, Titus 1:2, Ézsaiás 46:10, Zsoltárok 139:7-10).
• 2. Az Istenség magába foglalja az Atya, a Fiú és a Szentlélek személyeit, mindazonáltal ez a három egy, lényegben, természetben és célban (1 János 5:7, Efézus 4:5).
• 3. A Szentírás Isten ihletett kinyilatkoztatása, amelyet az embernek adott; és a Biblia az egyetlen törvénymutatója a hitnek és a gyakorlatnak (2 Timóteus 3:16-17).
• 4. Jézus Krisztus maga Isten, és az Atyával együtt öröktől fogva létezik (János 10:30, Efézus 3:11).
• 5. A Szentlélek személlyel rendelkező lény, aki ugyanazon tulajdonságokkal bír, mint az Atya meg a Fiú (János 16:7-14, 1 Korintus 2:11).
• 6. Krisztus, Istennek Ígéje csodálatos szűztől való fogantatás által öltött testet; és teljesen bűntelen életet élt itt e földön (Lukács 1:31-32, Zsidó 4:15).
• 7. Jézus helyettesítő, bűnbocsátó halála egyszer és mindenkor elégséges a bűnös, elveszett emberiség megváltásához (János 3:16).
• 8. Jézus Krisztus a szó szoros értelmében testben támadt fel a sírból (1 Korintus 15:1-20).
• 9. Jézus a szó szoros értelmében testben ment fel a mennyekbe (Lukács 24:39-51).
• 10. Jelenleg a hithű keresztények közbenjárójaként szolgál, papként közbenjárva értük az Atya előtt (Zsidó 5:9-10).
• 11. Vissza fog jönni a millennium előtt személyes, immanens módon (1 Tessalonika 4:16-17, Jelenések 20:4).
• 12. Az ember bűntelennek lett teremtve, de utólagos bűnbeesése miatt elidegenedési és elfajulási folyamat vette kezdetét (Prédikátor 7:29, Róma 7:18-20).
• 13. Megváltatni Jézus Krisztus által egyedül csak kegyelem által lehet, azáltal, hogy hiszünk az Ő áldozatában (Efézus 2:8-9).
• 14. Jézus Krisztusban új életet kezdeni csak megújulás, újjászületés útján lehet (2 Korintus 5:16-17).
• 15. Az ember egyedül csak hit által nyilvánítható bűntelennek (Róma 3:21-26).
• 16. Az ember Krisztusnak az őbenne való lakozása által szenteltetik meg, a Szentlélek munkája által (1 Péter 3:15, 1 Tessalonika 5:23, 2 Tessalonika 2:13).
• 17. Az ember megdicsőült lesz a feltámadás, azaz a szentek átváltozásának pillanatában, mikor az Úr visszajön (1 Korintus 15:51-52).
• 18. Lesz egy ítélet, amelyben minden ember részt fog venni (Prédikátor 12:16, Zsidó 9:27).
• 19. Az Evangéliumnak bizonyságként hirdettetnie kell az egész földön (evangelizáció – Máté 24:14, Kolossé 1:5-6).

 

• 1. Az ember szabadon dönthet abban, hogy elfogadja, vagy pedig visszautasítja Krisztus megváltó szolgálatának ajánlatát; Isten egyetlen ember számára sem rendelte el előre, hogy megváltott, vagy pedig elveszett lesz-e (János 3:16, Józsué 24:15, 1 Korintus 9:26-27).
• 2. Az Erkölcsi Törvény, a Tízparancsolat, minden ember életének és magatartásának szabványa, törvényadója, életkortól függetlenül; a Tízparancsolat nem lett sem megváltoztatva, sem eltörölve (2 Mózes 20:1-17, Máté 5:17, Lukács 16:17, Róma 3:20, 31:1-4, 7:12, Zsidó 8:10).
• 3. A keresztség egyetlen teljesen víz alá való merítésből áll; nem spriccelésből, a víznek ráöntéséből vagy pedig háromszor víz alá való merítésből (Máté 28:18-19, Márk 1:9-10, Apostolok Cselekedetei 8:35-38).
• 4. Az ember a teremtéskor korlátolt halhatatlansággal lett felruházva; az ember nem halhatatlan önmagában, nincs halhatatlan lelke sem (Zsoltár 146:4, Prédikátor 9:5-6.10, 12:7, Ézsaiás 26:14).
• 5. A rossz bűnhődés által, és teljes megsemmisítés által lesz megbüntetve; nem létezik örök pokol, amelyben a lelkeket örökkön örökké kínoznák (Máté 25:41, 2 Péter 3:7).
• 6. A hét hetedik napja a szombat (Sabbat); a szombat soha nem volt eltörölve, soha nem volt áthelyezve a hét első napjára (1 Mózes 2:2-3, 2 Mózes 20:8-11, Ezékiel 20:20, Máté 12:8).
• 7. A tized elve Isten terve az egyháza fenntartására; a tized elve nem csak a zsidók számára volt elrendelve (1 Mózes 14:20, 3 Mózes 27:30, Malakiás 3:10, Máté 23:23).
• 8. Isten a világot hat 24 órás nap alatt teremtette; a teremtés nem egy evolúciós folyamat útján valósult meg (1 Mózes 1:5-18, 2:2, 2 Mózes 20:11).
• 9. A próféciák értelmezésének leghelyesebb módja a történelmi értelmezésben mutatkozik meg; nem fogadható el a preterista vagy a futurista értelmezés ld. A jelenések könyve (4 Mózes 14:34, Ezékiel 4:6, Dániel 9:23,25,27, Máté 24:15).
• 10. Az államhatalmak különválasztása (az állam és az egyház teljesen különböző rendszer alapján kell működjön); a vallás, vagy az emberek vallásos életének irányítását megpróbálandó, az egyház nem szabad uralja az államot, és az államnak sem szabad uralkodnia az egyház felett (Márk 12:17, Apostolok Cselekedetei 5:29, Róma 13:1-2, 1 Péter 2:13-14).
• 11. A Krisztus által elrendelt szertartás – az Úrvacsora alkalmával egymás lábának megmosása – a mai napig érvényes szertartás; ez a szertartás nem csak egy alkalmazkodás volt az akkori idők szokásaihoz és elvárásaihoz (János 13:14-15, 1 Korintus 11:23-24).
• 12. Önmegtartóztatás azon gyakorlatoktól, amelyek magukba foglalják a dohány vagy az alkohol használatát; ezen dolgok használata által Istent helytelen módon mutatjuk be (Példabeszédek 23:20-21, 31:4-5, 1 Korintus 3:16-17, 6:19-20, 10:31).

 

• 1. Az ószövetségi templomi szolgálat Jézus Krisztus egész történelmen átívelő üdvözítő, főpapi szolgálatának előképe, ahol Krisztus jelenleg (1844 óta) a Szentek Szentje által jelképezett közbenjárói szolgálatának kétféle fázisában szolgál (Zsidó 2:17, 5:1, 8:1-3, 9, 1 Timóteus 2:5).
• 2. Egy vizsgálati ítéletnek kell végbemennie, amelyben minden ember fölött kegyelmesen és a maga idejében megszületik az ítélet Jézus dicsőséges visszajövetele előtt (Máté 12:36, Zsidó 7:25, 1 János 2:1, 2 Péter 2:9, 3:7).
• 3. A prófétaság lelke, vagy a prófétálás ajándéka egy a Szentlélek ajándékai közül, amit az egyháznak ígért az utolsó időkre, és ez az ajándék a Hetednapot Ünneplő Adventista Egyházban a múltban Ellen White írásai és munkássága által nyilvánult meg, azonban azóta is minden időben érvényes, így ma is épp úgy érvényes és jelenlévő ez az ajándék (Jóel 2:28-29, 1 Korintus 12:11, Efézus 4:11-12, Jelenések 12:17, 19:10).
• 4. Az Isten pecsétje és a fenevad jele, amelyeket a Jelenések Könyve említ, az igaz és a hamis istentisztelet szimbólumai, az isteni és az egyházi hatalomban megnyilvánuló emberi (az isteninek vallásos köntösben ellenszegülő) tekintély a Jézus visszajövetele előtti utolsó nagy összecsapásban éri el csúcspontját ez a nagy küzdelem. (Jelenések 13:16-17, 14:9, 15:2).
• 5. A Jelenések Könyvének 14. fejezetében bemutatott három angyal Istennek a világhoz intézett utolsó üzenetét jelképezi, amely felkészít a Krisztus visszajövetelére (Máté 12:36, 1 János 4:17, 2 Péter 2:9, 3:7, Jelenések 14:6-12).

• A kicsapongó szórakozási formák kerülendők.
• Az alkoholfogyasztás tiltott.
• A dohányzás tiltott. A kávé fogyasztása nem ajánlott. Nagy fontosságot tulajdonítanak az egészséges életmódnak, sokan közülük vegetáriánusok. A test-lélek-szellem egységeként értelmezik az emberi lény egészét, amelyek nem élnek egymástól függetlenül. Ellen G. White az írásaiban részletesen kitért az egészségi alapelvekre.
• A homoszexualitás a bibliában szereplő eredeti isteni tervvel nem egyeztethető össze.
• Az abortusznak erkölcsi következményei vannak, s ezek az ember lelkivilágára vannak elsősorban rossz kihatással. Kivételes esetek, amelyekben mégis megengedhető: a nemi erőszak, vérfertőzés, egyes születési rendellenességek, illetve ha a szülés veszélyezteti az anya életét. Tanácskozás után a végső döntést az asszony hozza meg.

 

Hitelvek

• A tiszta és tisztátalan állatok különválasztása a Mózes III. könyve alapján. A tisztátalannak tartott állatok húsát a Szentírás ószövetségi része alapján nem fogyasztják. (Özönvíz története említi először sok évszázaddal a zsidó nép kialakulása előtt).
• A nemek egyenlősége és a nők jogaiért való küzdelem.
• A házasság állandó, a válás ellen foglalnak állást. Kivételes esetek, amikben mégis megfontolandó: házasságtörés, paráznaság vagy fizikai erőszak. Az újraházasodás kizárólag a házasságtörés esetében fogadható el.
• A fegyveres katonai szolgálat kerülendő.
• Szombaton (péntek és szombat naplemente között) nem dolgoznak (Tízparancsolat 2. Mózes 20:8-11). Ugyanígy – hitük szerint – elvész a szombat-tartás áldása ha a maguk hasznát keresik. Kerülik a köznapi időtöltést (pl. televíziózás, szórakozás, vásárlás – l. Ézsaiás 58. fejezete.)

• Adventista Teológiai Főiskola [1]
• Advent Kiadó

Folyóiratok:

• AdventInfó
• Adventista Világ
• Boldog Élet
• Mosoly gyermekújság

Könyvek:

• Ellen Gould White tanításai és más adventista személyek iratai

A magyar egyház vezetői (unióelnökök)

^[48]

• Minck Adolf (1926-1932)
• Zeiner Alajos (1932-1935)
• Wentland Mihály (1935-1936),
• Michnay László (1936-1953),
• Pechtol János (1953-1965),
• Szabó Ödön (1965-1971),
• Szakács József (1971-1980),
• Zarka Dénes (1980-1984),
• Szigeti Jenő (1984-1994),
• Szilvási József (1994-1999),
• Mayor Zoltán (1999-2004),
• Szilvási András (2004-2009)
• Ócsai Tamás (2009-től )

 

Amerikai, ill. a világszervezet (Generál Konferencia) vezetői

^[49]

 

• 1863 – 1865 John Byington (wd) (élt: 1798 – 1887) ^{[megj. 1]}
• 1865 – 1867 James White (először) (élt: 1821 – 1881)
• 1867 – 1869 John N. Andrews (1829 – 1883)
• 1869 – 1871 James White (másodszor)
• 1871 – 1874 George I. Butler (először) (1834 – 1918)
• 1874 – 1880 James White (harmadszor)
• 1880 – 1888 George I. Butler (másodszor)
• 1888 – 1897 Ole A. Olsen (1845 – 1915)
• 1897 – 1901 George A. Irwin (1844 – 1913)
• 1901 – 1922 Arthur G. Daniells (1858 – 1935)
• 1922 – 1930 William A. Spicer (wd) (1865 – 1952) ^{[megj. 2]}
• 1930 – 1936 Charles H. Watson (1877 – 1962)
• 1936 – 1950 J. Lamar McElhany (1880 – 1959)
• 1950 – 1954 William H. Branson (1887 – 1961)
• 1954 – 1966 Reuben R. Figuhr (1896 – 1983)
• 1966 – 1979 Robert H. Pierson (1911 – 1989)
• 1979 – 1990 Neal C. Wilson (wd) (1920 – 2010)
• 1990 – 1999 Robert S. Folkenberg (wd) (1941 – 2015) ^{[megj. 3]}
• 1999 – 2010 Jan Paulsen (wd) (szül. 1935) ^{[megj. 4]}
• 2010 – től Ted N.C. Wilson (wd) (szül. 1950) ^{[megj. 5]}

Az adventisták azt tanítják, hogy ők alkotják a "maradék egyházat",^[11] azt egyetlen keresztény közösséget, amely az "igazságot" képviseli az utolsó napokban és amely súlyos megpróbáltatások és nyomorúság elé néz a „vasárnapi törvény” bevezetése után.^[50][51][52] A kritikusok szerint tévelygésekben élnek és üldözési komplexusuk van.

Bővebben: A hetednapi adventisták kritikája

• A hetednapi adventisták története
• Ellen G. White
• Adventizmus
• Keresztény Advent Közösség
• Magyarországon működő egyházak, felekezetek listája
• Hetednapi baptisták
• Keresztény felekezetek összehasonlítása

 

A Wikimédia Commons tartalmaz Hetednapi Adventista Egyház témájú médiaállományokat.

• Az Egyház magyarországi honlapja
• Az Adventista Teológiai Főiskola honlapja
• Adventizmus kutatói oldal
• Tanulmányok a hetedik napos adventizmus hitéről, praxisáról

Angol weboldalak:

• Seventh-day Adventist Church – Hivatalos honlap

Kritikai oldalak

• Ellen G. White – Research Project
• SDA Outreach
• exadventizmus Archiválva 2006. április 2-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Exposing Seventh-day Adventist Fables

Válaszok a kritikákra

• Ellen G. White Estate – Bible Research Project
• [2] – Biblical Research Institute

1. ↑ John Byington (1798–1887) a Generál Konferencia első elnöke. Édesapja metodista vándorprédikátor volt, később, 1828-ban pedig a metodista protestáns egyház (Methodist Protestant Church - MPC) egyik alapítója. Fia, John, 1852-ben, amikor elolvasta a Review and Herald (ma Adventist Review) egy példányát, kezdte el szent napként a szombatot megtartani. Három évig szombati összejöveteleket tartottak az otthonában, majd a telkén gyülekezeti épületet emelt. Úgy tartják, ez volt az első hetednapi adventisták által épített templom. James White kérésére 1858-ban a michigani Battle Creekbe költözött. Szorosan együttműködött James White-tal és JN Andrews-szal a növekvő hetednapi adventista mozgalom megszervezésében. 1863-ban a michigani Battle Creek-i Generál Konferencia kezdeti szervezésekor ő lett a felekezet első elnöke; ugyanis James White, akit elsőként választottak meg, visszautasította a pozíciót.
2. ↑ Korunk és a világ sorsa című műve Gyarmati Béla fordításában jelent meg.
3. ↑ 1941-ben született, Latin-Amerikában és Közép-Amerikában szolgáló észak-amerikai (USA) misszionáriusok gyermekeként. Iskolai tanulmányait a 4. osztályig Puerto Ricóban végezte, majd Kubában járt iskolába, majd Kaliforniában és Oregonban járt középiskolába. Felsőfokú képzését adventista iskolákban végezte, így az Atlantic Union Collegeban (Massachusetts), Newbold College (Anglia). 1962-ben diplomázott az ugyancsak adventista Andrews Egyetemen, majd 1963-ban szerezte meg újszövetségi teológiából a mesterfokozatot. 1990-ben választották meg a Generál Konferencia elnökévé. 1998-ban tett intézkedését, hogy az egyház minden divíziójában létrehozta a ""Lelkészi és Teológiai Oktatási Tanács-ot" (Board of Ministerial and Theological Education), erősen bírálták. 1999 elején lemondott a GK elnöki posztjáról. 2015-ben hunyt el Floridában.
4. ↑ Paulsen 1935-ben született Narvikban, Norvégiában, adventista szülők gyermekeként. Teológiát tanult Dániában, majd a michigani Andrews Egyetemen szerzett teológiai alapdiplomát, utána a német Tübingeni Egyetemen doktori fokozatot szerzett. 1953-ban kezdett lelkészként Norvégiában, és dolgozott Ghánában , Nigériában és Nagy -Britanniában is. 1995-ben a GK alelnöke lett, 1999-ben pedig annak vezetőjévé választották.
5. ↑ A korábbi GK elnök, Neal C. Wilson fia, aki 1990-ig töltötte be e pozíciót. Ted N.C. Wilson 1974-ben kezdte egyházi pályafutását Nagy New York lelkészeként, majd az ottani Metropolitan Ministries igazgatóhelyetteseként és igazgatójaként dolgozott (1976–1981). Ezt követően 1990-ig az egyház afrikai-indiai óceáni részlegénél dolgozott (Abidjan, Elefántcsontpart), osztályigazgatóként, majd ügyvezető titkárként. 1992 és 1996 között az egyház Eurázsiai Divizió elnöki posztját töltötte be Moszkvában, Oroszországban. Utána visszatért az Egyesült Államokba és 2000-ben megválasztották a General Konferencia alelnökévé, majd 2010-ben annak elnökévé.

Szelektált művek magyarul: