Joseph Bates

1722-ben született a massachusettsi Rochesterben. Tengerész lett, majd végül saját hajójának kapitánya és tulajdonosa,^[6] (ezért később is megmaradt rajta a Bates kapitány név)^[7][8]

Az 1812-es háború alatt a britek fogságába esett és csak 1815-ben térhetett haza.^[8] 1818-ban nősült.^[8] Az 1820-as évek elején megtért és csatlakozott a felesége Keresztény Egyházához (Fairhaven Christian Church).^[6]

Miután kisebb vagyonra tett szert, 1828-ban visszavonult a tengeri élettől,^[9][8] és elhatározta, hogy élete hátralévő részét családjának és közösségének szenteli.^[8] A rabszolgaság eltörlésének erős támogatója volt. 1839-ben egy előadáson hallott Krisztus visszatéréséről, amely nemsokára bekövetkezik és a millerita mozgalomhoz csatlakozott.^[10] Eladta az ingóságának nagy részét, – és egy forrás alapján – köztük a házát is (1843)^[6] és a mozgalom egyik elkötelezett prédikátora lett, aki a saját pénzén bérelt előadói termeket.^[11] Egyben az egészségügyi reform egyik követője lett, aki tartózkodott minden alkoholtól, kávétól, dohánytól, zsíros ételtől, sőt vegetáriánussá lett.^[12][6][13]

Az 1844-es „nagy csalódás” után keresték a magyarázatot, de továbbra is bízott Krisztus visszatérésében. Megismerte a „szombattartókat”, akik hittek abban, hogy vasárnap helyett a szombatot kell megszentelni, és 1845-ben maga is elfogadta ezt a hitet.^[8] 1846 nyarán egy 48 oldalas könyvecskét írt „A hetednapi szombat, az örök jel” címmel, amelyet ki is nyomtattak.^[12] Egy példányát megszerezte James és Ellen White is. Ellen White később azt mondta, hogy Istentől kapott látomása megerősítette Bates szombattal kapcsolatos üzenetét.^[12] Bates felesége ugyanakkor 1850-ig nem fogadta el a hetednapi szombatot.^[8]

A szombattartó adventista mozgalom egyik fő alakja lett. 1847-ben jelent meg a White házaspárral közösen kiadott műve: “Egy szó a kicsiny nyájhoz” (A Word to the Little Flock), amely a mozgalom híveinek szólt.^[14][6]

1858-ban a michigani Battle Creek környékére költözött, amely a gyorsan növekvő hetednapi adventista mozgalom központja lett. 1860 szeptemberében itt tartottak konferenciát, amelynek ő volt az elnöke.^[8] 1863-ban itt szervezték meg hivatalosan az egyházat.^[12]

1872 tavaszán hunyt el Battle Creekben. Családi házát (Main St. 191. Fairhaven) az egyház megvásárolta és emlékházként állították helyre.^[15]

Két fia és három lánya született. Két gyermeke már gyermekkorában meghalt; egyik fia bálnavadász lett és 35 évesen odaveszett a tengeren.^[16]

Felesége 52 év házasság után, két évvel az ő halála előtt, 1870-ben hunyt el.^[16]

• A kapitány. Joseph Bates élete; szerk. James White, ford. Kassai János; BIK, Budapest, 2022