Dioszkuroszok

A dioszkuroszok (dioszkuruszok) spártai királyfiak, Tündareósz király és Léda két ikerfia, Kasztór és Polüdeukész (Κάστωρ, Πολυδεύκης). Nevük azt jelenti, hogy Zeusz-fiak, mert nővéreikhez, Helenéhez és Klütaimnésztrához hasonlóan egyiküket (ez volt Polüdeukész) Zeusz nemzette, aki ezért halhatatlan lett, míg a másik, Tündareósz fia, Kasztór halandónak született.

Dioszkuroszok
Sírhelye	Tomb of Castor in Sparta[1]
A Wikimédia Commons tartalmaz Dioszkuroszok témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Polüdeukész (Pollux) roppant erejével és ökölvívó tudományával tűnt ki, Kasztór (Castor) pedig felülmúlhatatlan volt kocsihajtásban és vadlovak megfékezésében. A két hős példás testvéri szeretettel ragaszkodott egymáshoz. Együtt vettek részt egy sor hősi vállalkozásban, az argonauták útján, a kalüdóni vadkanvadászaton (lásd Meleagrosz) s Héraklész harcostársaiként az amazonok elleni háborúban; együtt szerezték vissza húgukat, Helenét, amikor Thészeusz elrabolta. Unokafivéreikkel, Lünkeusszal és Idasszal (Aphareusz fiaival) együtt raboltak marhákat, és mivel az osztozáson azok becsapták őket, bosszúból elragadták cinkosaik jegyeseit, Leukipposz lányait. Az ezt követő csetepatéban Kasztór életét vesztette; Polüdeukész ekkor le akart mondani a halhatatlanságról, amely örökre elválasztotta volna szeretett fivérétől. Zeusz végül úgy döntött, hogy a két ikertestvér együtt maradhat, ha megosztoznak a halhatatlanságon, és egyik nap az égben, a másik nap az alvilágban élnek. (Euripidész szerint fél évig az égben, fél évig az alvilágban)