Meleagrosz

Mikor Althaia Meleagroszt világra hozta, ágya elé léptek a Moirák, és megjósolták a gyermek jövendő sorsát. Klóthó erényt és nemességet, Lakheszisz erőt és bátorságot jósolt neki, Atroposz pedig kijelentette, hogy a most született gyermek addig fog élni, míg a tüzön égő hasáb egészen el nem hamvad. E jóslat hallatára Althaia rögtön kiugrott ágyából, a tűzhöz rohant és kiragadta belőle az égő fadarabot, eloltotta, és erős zár alatt szekrényébe rejtette.

Bővebben: Kalüdóni vadkanvadászat

Amikor apja kultikus mulasztása miatt Artemisz egy iszonyú vadkant szabadított az országra, meghívta egykori bajtársait, Hellász legjobb daliáit, hogy egyesült erővel elejtsék a fenevadat. Eljött a szép szűz Atalanté is, és Meleagrosz tüstént beleszeretett. A vadászatot kilencnapos lakoma vezette be. A vadászat viszontagságosan indult; eleinte néhányan kijelentették, hogy nem vesznek részt rajta egy nővel együtt; ezt az ellenkezést Meleagrosznak sikerült leszerelnie. A vadászat során az állat többeket leterített, Péleusz dárdája pedig véletlenül találta halálosan Eurütiónt. Magát a vadkant többen megsebesítették, de végül Atalanté nyila és Meleagrosz dárdája terítette le. Meleagrosz lovagiasan Atalantének ítélte a trófeát, a vadkan bőrét, de ezen anyai nagybátyjai, Toxeusz és Pléxipposz felháborodtak, és a lányra támadtak, mire Meleagrosz megölte őket.

Midikor Althaia megkapta a hírt, testvéreinek halála pillanatnyi haraggal tölté el, felindulásában kiragadta a szekrényből és tűzbe dobta a féltve őrzött hasábfát, és míg ez a tüzön elhamvadt, Meleagrosz iszonyú kínok között meghalt. Althaia késő bánata nem adhatta vissza életét, és a kétségbeesett anya saját kezével végezte ki magát, és Meleagrosz felesége, Kleopátra is követte a halálba.

A monda egy másik, talán ősibb változata szerint, amelyet Homérosz Iliászából ismerünk, Artemisz háborút idézett elő Kalüdón és Pleurón lakói között; ennek során ölte meg Meleagrosz két anyai nagybátyját, mire anyja átkot mondott rá. Meleagrosz sértetten visszavonult a harctól, s az ellenség igen szorongatta szülővárosát. Végül felesége kérlelésére újra harcba szállt és győzött, de az anyai átok beteljesedett, és ő is elesett a küzdelemben.

• Csiky Gergely (szerk.): Görög-római mythologia Budapest, 1911 (MEK)
• Tótfalusi István: Ki kicsoda az antik mítoszokban? Budapest: Móra. 1993. ISBN 963-11-7067-5  
• Meleagrosz arcanum.hu (Ki kicsoda az antik mítoszokban)
• Ernst Kuhnert: Meleagros. In: Wilhelm Heinrich Roscher (Hrsg.): Ausführliches Lexikon der griechischen und römischen Mythologie. Band 2,2, Leipzig 1897, Sp. 2591–2622 (Digitalisat).