Dakar
Dakar Szenegál fővárosa, a Dakari főegyházmegye érseki székvárosa.
Dakar | |||
Dakar repülőről | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szenegál | ||
Polgármester | Khalifa Sall (2009) | ||
Testvérvárosok | |||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1 438 725 fő (2021)[1] | ||
– elővárosokkal | 2 452 656 fő | ||
Népsűrűség | 12,510 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 10 m | ||
Terület | 82,38 km² km² | ||
Időzóna | Nyugat-európai idő (UTC+0) | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 14° 43′ 55″, ny. h. 17° 27′ 26″14.731944°N 17.457222°WKoordináták: é. sz. 14° 43′ 55″, ny. h. 17° 27′ 26″14.731944°N 17.457222°W | |||
Dakar weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Dakar témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Földrajzi helyzete
szerkesztésAz afrikai kontinens (tehát a Zöld-fok legnyugatibb pontján, az Európából Dél-Afrikába és Dél-Amerikába vezető tengeri útvonal elágazásánál épült.
Éghajlata
szerkesztésA város félszáraz (semi-arid) klímával rendelkezik, melyet egy rövid esős évszak, és egy hosszú száraz évszak jellemez. Az esős évszak júliustól októberig tart, az éves csapadék mennyisége 495 mm. Dakar december és május között általában kellemesen meleg, a nappali átlaghőmérséklet 24-27 °C körül, éjszaka 17-20 °C a jellemző. Május és november között melegebbre fordul a nappali hőmérséklet, ekkor 29-31 °C a jellemző, éjszaka pedig 23-24 °C.
Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 25,0 | 24,6 | 25,0 | 25,3 | 26,3 | 28,9 | 30,0 | 30,1 | 30,4 | 30,4 | 29,7 | 26,5 | 27,7 |
Átlagos min. hőmérséklet (°C) | 17,4 | 17,0 | 17,4 | 18,4 | 20,2 | 23,1 | 24,5 | 24,6 | 24,4 | 24,3 | 22,5 | 19,6 | 21,1 |
Átl. csapadékmennyiség (mm) | 2 | 1 | 0 | 0 | 0 | 10 | 83 | 184 | 156 | 51 | 3 | 3 | 493 |
Havi napsütéses órák száma | 244 | 245 | 276 | 278 | 291 | 252 | 232 | 223 | 219 | 257 | 249 | 238 | 3004 |
Forrás: Weltwetter Spiegel Online |
Történelme
szerkesztésHelyén a 19. század közepéig a lebu törzs kis halászfaluja állt. 1857-ben alapították 1885-ben megépült a Saint Louis-Dakar vasútvonal, ami megkönnyítette a francia áruk behatolását Nyugat-Afrikába. Az 1902-ben Dakar Francia Nyugat-Afrika közigazgatási központja lett. A franciák kiépítették kereskedelmi kikötőjét, és haditengerészeti támaszpontot is létesítettek. Hamarosan Szenegál, Szudán és Mauritánia gazdasági életének központja és tengerr nyíló kapuja lett. Ez a pozíciója 1923-ban a Bamako-Dakar vasútvonal megnyitása után még jobban megerősödött. Itt létesítették nyugat-afrikai fiókjaikat a nagy kereskedelmi vállalatok és pénzintézetek, a város iskoláiban képezték ki a többi francia gyarmat közigazgatási tisztviselőit is.
1924 és 1946 között Gorée szigetével és a félsziget tövénél épült Rufisque várossal együtt 150 km²-es autonóm terület volt, amit egy 1946. május 17-én kelt dekrétum egyesített újra Szenegállal. 1958 óta az ország fővárosa.
1940-ben, Franciaország katonai összeomlása után a nyugat-afrikai francia gyarmatok a Vichy-kormány fennhatósága alá kerültek. 1940. július 10-én a Richelieu csatahajót a britek megrongálták Dakar kikötőjében. 1940. szeptember 23-án de Gaulle brit hajók támogatásával szabad francia haderőt vezetett Dakar elfoglalására abban a reményben, hogy a gyarmat kormányzója megadja magát. Ő azonban ellenállt, a helyőrséget nem sikerült átcsábítani a felkelők oldalára, a brit hajók pedig nem tudták semlegesíteni a várost védő francia flottát. A próbálkozás kudarcot vallott; Szenegál (és Dakar) csak a Fáklya hadművelet sikere után (1942 végén) állt át szabad francia oldalra.[2]
2008-ig itt volt a Párizs–Dakar-rali hivatalos végállomása; a verseny nevét is a szenegáli fővárosról tartotta. 2008-ban a verseny biztonsági okokból elmaradt,[3] majd (nevét megtartva) áthelyezték Dél-Amerikába.
Az ezredforduló táján népessége rohamosan nő, a 2020-as évek közepére elővárosaival együtt mintegy 2,5 millió.
Oktatása
szerkesztésGazdasága
szerkesztésSzenegál vezető iparvárosa
- Hazai termékeket dolgoznak fel:
- az olajütők,
- a szappangyárak és
- a konzervgyárak.
Importárukra alapoz:
- a malomipar,
- a pamutipar és
- a kőolajfinomító ipar.
A kikötőhöz csatlakozó szabadkereskedelmi zónában egyebek közt:
- műtrágyagyár,
- félvezetőgyár,
- kerámiákat és
- közszükségleti cikkeket
gyártó üzemek épültek.
Közlekedése
szerkesztésElsősorban korszerű kikötőjének köszönhetően Nyugat-Afrika legfontosabb közlekedési csomópontja.
Vasúti személypályaudvara az afrikai kontinens legnyugatibb vasúti állomása.
Testvérvárosai
szerkesztésJegyzetek
szerkesztés- ↑ https://www.ansd.sn/ressources/publications/Rapport_projection_version_12fev06.pdf, 2021. január 3.
- ↑ Második világháború: Nyugat-afrikai hadműveletek, 1940
- ↑ Az ASO a terroristaveszély miatt fújta le a 2008-as Dakar-ralit. nemzetisport.hu, 2008. január 4. (Hozzáférés: 2011. január 1.)
- ↑ Twin cities. www.azerbaijans.com. (Hozzáférés: 2013. szeptember 18.)
- ↑ DC Sister City Relationships. Office of the Secretary of the District of Columbia. [2013. május 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 18.)
- ↑ Città Gemellate. Comune di Milano. [2014. október 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 18.)
Források
szerkesztés- Simon Pál: Dakar, Szudán kapuja, Búvár (1935-1944), 1941. (7. évf.) 9. sz. 425-427. old.
- Magyar nagylexikon VI. (Csen–Ec). Főszerk. Berényi Gábor. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1998. 268. o. ISBN 963-85773-2-0