Csanád vármegye
Csanád vármegye (németül: Komitat Tschanad, latinul: Comitatus Chanadiensis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság alföldi részében. A vármegye területe nagyobbrészt jelenleg is Magyarországhoz, kisebbrészt Romániához tartozik. Központja Makó volt.
Csanád vármegye | |||
Az egykori Megyeháza Makón (ma Városháza) | |||
| |||
Fennállás | 1000-1949 | ||
Ország | Magyar Királyság | ||
Központ | Makó | ||
Főbb települések | Makó Csanádpalota | ||
Népesség | |||
Népesség | ismeretlen | ||
Nemzetiségek | 73,74% magyarok 12,31% szlovákok 9,98% románok 2,84% szerbek 0,84% németek | ||
Vallás | katolikusok, reformátusok | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 1715 km² | ||
Térkép | |||
Csanád vármegye térképe | |||
Csanád vármegye domborzati térképe | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Csanád vármegye témájú médiaállományokat. |
Földrajz
szerkesztésCsanád vármegye egykori területének legnagyobb része síkság, keleten néhol dombok is találhatóak. Legfontosabb folyói: délen a Maros, északon a Száraz-ér (a Holt-Maros egyik ága). Csanád vármegye a Magyar Királyság egyik legtermékenyebb mezőgazdasági területe volt.
Északról Békés vármegye, keletről Arad vármegye, délről Torontál vármegye, nyugatról pedig Csongrád vármegye határolta.
Történelem
szerkesztésCsanád vármegye nevét Csanád vezérről, Ajtony legyőzőjéről kapta. Területe a megalapítás korában a mainál sokkal nagyobb volt, magába foglalta Temes, Torontál, Arad, Krassó, Keve és a későbbi Csanád vármegyéket. A török hódoltság időszakától eltekintve megszakítás nélkül magyar fennhatóság alatt állt, 1918-ban a vármegye egésze román megszállás alá került, és bár a románok az egész vármegyére igényt formáltak, csak Nagylak és környéke került a trianoni békeszerződés következtében Romániához.
Az el nem csatolt rész 1923-ban egyesült Torontál vármegye és Arad vármegye Magyarországon maradt részeivel, így jött létre Csanád, Arad és Torontál k.e.e. vármegye, melynek neve 1945-ben Csanádra egyszerűsödött, majd az 1950-es megyerendezéskor területét felosztották Békés megye és Csongrád megye között. Egy 2017-ben indoklás nélkül hozott országgyűlési határozat alapján 2020. június 4-én Csongrád megye felvette a Csongrád-Csanád megye nevet.[1]
A Romániához csatolt terület ma Arad megye részét képezi.
Lakosság
szerkesztés- A lakosság száma 1857-ben[2] 94 443 volt. Közülük 79 443 magyar (98,50%), 850 német (0,33%),4 120 szlovák (1,11%), 96 görög (1,11%) anyanyelvű volt.
- A lakosság száma1910-ben a vármegyének összesen 140 007 lakosa volt, így Csanád vármegye területe volt az egyik legsűrűbben lakott a Magyar Királyságon belül. Az etnikai összetétel a következő volt:
- 103 242 (73,74%) magyar
- 17 274 (12,31%) szlovák
- 13 982 (9,98%) román
- 3981 (2,84%) szerb
- 1182 (0,84%) német
A magyarok a vármegye minden járásában többségben voltak, kivétel volt a Nagylaki járás, ahol a románok és a szlovákok alkottak többséget. A szerbek a Battonyai járásban éltek, míg a németek elszórtan.
A vármegye lakosságából 71 610 római katolikus, 25 234 kálvinista, 18 384 lutheránus, 4520 görögkatolikus, 16 567 ortodox és 3254 zsidó.
Közigazgatás
szerkesztés1910-ben a vármegye négy járásra volt felosztva:
- Battonyai járás, székhelye Battonya
- Központi járás, székhelye Makó
- Mezőkovácsházi járás, székhelye Mezőkovácsháza
- Nagylaki járás, székhelye Nagylak,
továbbá a megyéhez tartozott még Makó rendezett tanácsú város.