[go: up one dir, main page]

Bled

város Szlovéniában
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. október 3.

Bled (IPA: [bleːt], németül Veldes, IPA: [ˈfeldəs]) város és az azonos nevű község központja Északnyugat-Szlovéniában, a Felső-Krajna régióban. A Júliai-Alpokban található, kedvelt turistaközpont.

Bled
Bled címere
Bled címere
Közigazgatás
Ország Szlovénia
Statisztikai régióGorenjska
KözségBled
Rangváros
Alapítás éve1004
PolgármesterJanez Fajfar
Irányítószám5252
Körzethívószám05
Rendszám területkódKR
Népesség
Teljes népesség4969 fő (2020. jan. 1.)[1]
Népsűrűség57,82 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság507,7 m
Terület188,5 km²
IdőzónaUTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 22′, k. h. 14° 07′46.366667°N 14.116667°EKoordináták: é. sz. 46° 22′, k. h. 14° 07′46.366667°N 14.116667°E
Bled község elhelyezkedése
Bled község elhelyezkedése
Bled weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bled témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A község települései

szerkesztés

Bled, Bodešče, Bohinjska Bela, Koritno, Kupljenik, Obrne, Ribno, Selo pri Bledu, Slamniki és Zasip.

Története

szerkesztés

A település területe már a kőkorszak óta lakott. A bledi vár első említése II. Henrik 1004. április 10-re datált adományozólevelében található, mikor Uelden néven I. Albuin brixeni püspöknek adományozta a vidéket. Az 1278-as dürnkruti csata után Habsburg Rudolfhoz került, mikor legyőzte II. Ottokár cseh királyt. 1364-től Bled a középkori Krajnai Hercegség része volt, majd 1809 és 1816 között a Napóleon által létrehozott Illír tartományokhoz tartozott. 1813-ban Ausztria visszafoglalta, 1816-tól az Illír Királyság, 1849-től a Krajnai Hercegség osztrák koronatartomány része lett 1918-ig.

Az Osztrák–Magyar Monarchia széthullása után a területet 1918-ban a Jugoszláv Királysághoz kapcsolták, Bled Karađorđević kormányzó nyári rezidenciája lett. Ezt a hagyományt Josip Broz Tito is folytatta, ő is itt építtette fel nyári lakhelyét (ma ez az épület egy luxusszálloda).

1938-ban itt írták alá a Bledi egyezményt Magyarország és a kisantant államai között.

Bled 1996-ban lett önálló község. 2000-ben ide tette székhelyét a IEDC-Bled School of Management.[2]

Bled legnagyobb turisztikai attrakciója a gleccservájta Bledi-tó. Felette egy szirten pedig az emblematikus Bledi vár látható.

 
Bledi látkép

A 19. század második felében Arnold Rikli (1823–1906) svájci üzletember jelentősen hozzájárult a város turisztikai fejlődéséhez. Az enyhe éghajlat miatt Bledet már számos arisztokrata látogatta akkoriban a világ minden tájáról. Ma fontos kongresszusi és sportközpont (golf, horgászat, lovaglás), valamint hegyi túrák kiindulópontja, melyek egy része a közeli Triglavi Nemzeti Parkba vezet a Vintgar-szurdok felé.

A közepén egy kis szigeten áll a Nagyboldogasszony-templom. A szigetről gyakran hallani harangzengést, mivel az a hiedelem, hogy aki háromszor megrántja a harang kötelét, annak nagy szerencséje lesz. A szigeten már az őskorból való nyomokat is találtak. A templom előtt itt állt Živa, a szláv szerelem- és termékenységistennő szentélye. A szigetre csónakkal, vagy a helyi, Pletna nevű bárkával lehet eljutni.

Érdekességek

szerkesztés
  • Bled Szlovénia-szerte ismert Bledi krémes nevű vaníliakrémeséről (kremna rezina vagy kremšnita – a név eredete a német Cremeschnitte, azaz „krémes szelet” szóra vezethető vissza).
  • A sziget templomához 99 lépcső vezet. Esküvőkkor a hagyomány szerint a vőlegény által vezetett menyasszonynak ez úton csendben kell vonulnia.
  • Itt írták alá 1938-ban a bledi egyezményt és 1954-ben a Balkán-paktum politikai együttműködésről szóló részét.
  • 2002-ben itt volt a 35. Sakkolimpia.

Híres emberek

szerkesztés
  • Blaž Kumerdej, szlovén filológus és tanár, Bled egyik magaslati részén született 1738-ban.
  • Slavko Avsenik, zenész és zeneszerző, Begunjében született Bled közelében, 1929. november 26-án.
  • Tomaz Bernik (1967–) érsebész és főorvos
  • Špela Pretnar, síelő, olimpiai sportoló, született Bledben 1973. március 5-én
  • Sara Isakovič, szabad stílusú úszó, született Bledben 1988. június 9-én
  • Julius von Payer, sarkkutató, született Šanovban, 1841. szeptember 2-án, meghalt 1915. augusztus 19-én Bledben
  • Itt hunyt el balesetben Odörfer Kristóf (1858-1901) főreáliskolai tanár.

Testvérvárosok

szerkesztés
  1. Prebivalstvo - izbrani kazalniki, naselja, Slovenija, letno. Statistical Office of the Republic of Slovenia. (Hozzáférés: 2021. április 28.)
  2. IEDC.si

További információk

szerkesztés
A Wikimédia Commons tartalmaz Bled témájú médiaállományokat.