Bledi vár

Szlovéniában, a fővárostól, Ljubljanától északnyugatra, a Triglavi Nemzeti Park szélén található, a Júliai-Alpok kapujában, a Bledi-tó partján magasodó, több mint száz méter magas sziklák tetején,^[10][11] Bled városa mellett.^[12][13]

A vár építésének hiteles időpontja nem ismert.^[14] Régészeti leletek bizonysága szerint már a kereszténység előtt is volt a Bled-tó fölötti sziklán település, és az is biztos, hogy 1004-ben már vár is állt ott.^[15] A lovagvárat a Windischgrätz hercegek építtették egy római korból származó őrtorony helyén.^[16][10]

A legkorábbi írásos említés egy 1011-es adománylevélben van, melyben II. Henrik német-római császár a brixeni püspökségnek adományozta a bledi uradalmat.^[17] Az adománylevélben a király átengedte az akkor még Veldes néven ismert vár tulajdonjogát Albuin püspöknek, az ortodox papság iránti hálája jeléül, akik segítettek megerősíteni a német uralmat ezen területek fölött. Ebben az időben még csupán egy római stílusú torony állt a szikla tetején. Ezen a helyen épült meg később a középkori kastély.^[18][19] A brixeni hercegpüspökök uralták a kastélyt több mint 200 éven át, de sosem laktak a kastély falai közt és látogatni is ritkán látogatták azt. A 300 km-es út Brixenből a kastélyhoz körülbelül 6 napot vett igénybe, ezalatt négyszer kellett lovakat cserélni, az út völgyeken át vezetett, ahol sok veszély leselkedett az utazókra. A vár ezért nem tartalmaz díszesebb szobákat, mindig a védelmi rendszer kiépítése volt a fő cél. A középkori szokásokhoz hűen a brixeni püspökök átengedték a kastélyt a helyi várnagyoknak, akiket a helyi nemesség köréből neveztek ki.

1278 augusztusában Carniola történelmi tartomány (amelyhez Bled is tartozott) I. Rudolf, a Habsburg-ház alapítójának uralma alá került. A Habsburgok egészen a 20. század elejéig birtokolták a várat, egyetlen rövid periódust leszámítva a napóleoni háborúk során, amikor Carniolát az újonnan alapított Illír Királyságba olvasztották be. A Habsburgok uralma idején a kastély bérbeadásának hagyománya folytatódott, leginkább a földek használata miatt, vagy a helyi nemesség érdekei szerint.

A vár első bérlője Konrad von Kraig volt. Ő és családja közel 200 éven át volt az építmény birtokosa. A Kraig család (valamint rokonaik, a Thurnok) után Herbard Auersperg kapta a várat. Auersperg uralma alatt Bled protestáns erőd volt, ahová 1561 júniusában érkezett Primož Trubar reformer, az első szlovén nyelven nyomtatott könyv szerzője, valamint a szlovén protestáns mozgalom vezetője.^[14]

A késő középkorban további tornyokat építettek, árkokkal (befedték, ma már nem látható), lánchíddal látták el az erődítményt,^[4] és tovább erősítették a védelmi rendszert, mely mindig is a fő cél volt a vár életében.^[20]

A várra kettős struktúra jellemző. A központi megerősített rész volt a földesuraké, a külső rész az épületekkel és a várfallal pedig a szolgáké.^[21][22]

A 18. században nemesek uralták a kastélyt, később azonban a tulajdonosok között középosztálybelieket és burzsoákat is találunk. 1803-ban, a francia hatalomátvételt követően a kastélyt államosították és az Illír Királysághoz került, ahonnét egészen 1838-ig nem is került vissza előző tulajdonosaihoz, Brixen püspökeihez.^[6] A gyakori tulajdonosváltás miatt, amely eddig az időszakig jellemző volt, gyakorlatilag semmi nem maradt a nagy történelmi értéket képviselő berendezésből, bútorzatból. Ezen felül a robot (feudális ingyenmunka) törvényben kimondott eltörlése után az erőd fenntartása lehetetlenné vált, ezért 1848-ben eladták azt egy kohászati üzem vezetőjének, Victor Ruard-nak, a jesenicei vasmű tulajdonosának, aki pár évtized múlva túl is adott rajta. 1882-ben a vár és a környező földek ismét gazdát cseréltek. Adolf Muhr, egy gazdag kereskedő lett a tulajdonosa.

1918-ban Ivan Kenda, egy helyi hotel tulajdonosa vásárolta meg a várat (ekkor került először szlovén tulajdonba),^[15] valamint a szigetet a közeli tavon, hogy hotelt alakítson ki. Sajnos a tervei nem váltak valóra, adósságai miatt 1937-ben az Egyesült Gazdasági Bank elkobozta a bledi kastélyt, amelyet új tulajdonosnak adott el.^[14] A második világháborúban a vár a megszálló nácik katonai főhadiszállása volt,^[15] a világháború befejeződése után pedig állami tulajdonba került.^[23]

Az 1511-es földrengés, valamint az 1515-ös parasztfelkelés alkalmával a lovagbérlők adói és az igazságszolgáltatásban alkalmazott módszereik ellen fellázadó parasztok rongálásai során keletkezett károkat Herbard Auersperg várbérlő fizette ki, akinek szándékában állt családja számára megvásárolni a várat.^[14][16]

1947-ben tűz ütött ki a várban, amely elpusztította a tetőt majdnem teljesen és a felső szinten lévő szobák egy részét. Néhány évvel később, 1951-ben felújítási munkálatok kezdődtek a Szlovén Nemzeti Múzeum irányításával, Tone Bitenc építészetmérnök (Jože Plečnik híres szlovén építész tanítványa) vezetésével,^[14][24] mely 10 évig, 1961-ig tartott. Renoválták és újraépítették a megrongálódott épületrészeket, a vár modernebb lett,^[5] valamint régészeti feltárásokat is végeztek ekkor.^[23]

2008-ban a Bledi Kulturális Intézet felújította a történelmi belső részt, valamint a kastély azon részét, ahol a múzeum található.^[6][14]

Ljubljana központjától autóval körülbelül 45 perc alatt, a repülőtértől 30 perc alatt, vonattal két óra alatt lehet elérni a Bledi-tavat. Rendszeresen közlekednek autóbuszok is, melyekkel körülbelül egy óra a menetidő. A várba autóval, vagy taxival néhány perc alatt fel lehet jutni (a parkolót ingyenesen igénybe lehet venni, turistabuszok is használhatják), de a szép kilátás miatt érdemes az 1 km hosszú emelkedőt gyalog megtenni.^[14]

Az egykor a törökök elleni védelemként épült objektum ma már turista zarándokhely, melyet közel kétszázezren látogatnak évente.^[16][25]

A tótól erdei sétaösvény vezet fel a várba,^[26] majd a lőréses, címeres várkapu macskaköves útján érkezik a látogató a belső részbe.^[16]

Sok bérlőjének és tulajdonosának, kalandos történetének köszönhetően a vár mára kialakult formája elég változatos. A többszöri bővítése, hozzáépítése miatt kicsit talán kaotikusnak tűnik, de sokak szerint éppen ez adja különleges hangulatát.^[5][9] A késő középkorban további tornyokat építettek a várhoz, a védelmi rendszert is tovább bővítették.^[12] A vár körül piros cseréptetős, hengeres és négyzet alaprajzú tornyokkal tűzdelt kötőgát fut, mely a 16. században épült. Fa felvonóhídon lehet a kétszintes udvarra jutni, amelynek alsó részén szökőkút, felső részén gótikus kápolna található. A felső részen lévő lakóépületek a 18. századból származnak. A vár védőövének kúp alakú cseréptetővel fedett díszes tornyai kőből épültek. A kötőgátakon még ma is láthatóak a védekezést szolgáló nyílások és a fedett gyilokjárók.^[15] Piros-sárga mintás spalettás ablakai vannak, falai román stílusúak, fehér színűek, de az épület egésze inkább reneszánsz jegyeket hordoz. A vár kétszintes, két belső udvarral rendelkezik, melyeket lépcsőház köt össze.^[5][9]

 

 

Az alsó udvarban a személyzet lakásai és a gazdasági épületek, a felső, megerősített részben a földesuraknak fenntartott helyiségek voltak. Az alsóvárban, az egykori őrség épületében található egy kőzetbe faragott, 12 méter mély kút. A méhészet a szlovén kultúra része, ezért Kastélykaptár üzlet is található, ahol szlovén mézet, méztermékeket, méhészeti ajándéktárgyakat lehet vásárolni.^[4][19]

Egy Johann Augustin Pucher- (az üveglapra fotózás feltalálója) és Arnold Rikli-emlékszoba is megtekinthető. Dr. Arnold Rikli svájci orvosnak köszönhetően Bled híres egészségügyi központtá vált. Az orvos a bledi gyógyvíz hatására maga is meggyógyult, 1852-ben megszerezte a bledi fürdő bérleti jogát, ezt követően fel is újította azt. Vendégházakat is építtetett a régiek mellé, ezzel létrehozta a mai Bled és a település turizmusának alapjait. 1856-ban természetgyógyászati intézményeket nyitott, melyeket 50 évig vezetett is. Kiállítási tárgyként megtekinthető az a fürdőkád is, amiben az orvos a betegeit kezelte.

A 10 éves felújítás alatt létrejött egy nyomda is, melyben egy fából készült Gutenberg korabeli nyomdagép másolata látható működés közben is, valamint egy ősi borospince, ahol szlovén borok kóstolhatóak és vásárolhatóak meg. A várban van füvészkert és gyógynövény-galéria is.^{[4][14][26][19]}

Étterem és kávézó is működik. Az étterem minden nap délelőtt 11 és este 10 között van nyitva, de előzetes foglalás szükséges a nagy látogatottság miatt. Étlapján a szezonális ételeken kívül a hagyományos felső-krajnai ételek is megtalálhatóak. A kávézó reggel 8 és este 8 között van nyitva. Borkülönlegességek is kaphatóak itt, valamint az idelátogatók megkóstolhatják a város híres, különleges édességét, a bledi krémest is. A teraszról gyönyörű kilátás nyílik a Bledi-tóra, a közepén lévő kis szigetre (mely Szlovénia egyetlen szigete),^[9] a szigeten lévő templomra, a környező hegyekre és növényvilágra.^[5][16]

A felső udvarban lévő múzeumban, ami szervezetileg Szlovénia Nemzeti Múzeumának a részét képezi, Bled történelmét ismerhetik meg a látogatók és a felújítások eredményeit is nyomon követhetik.^[4] Itt található a vár legszebbnek tartott része, a 16. században épült kis késő gótikus stílusú kápolna, melyet Szent Albuin és Szent Ingenium püspöknek szenteltek. Az 1690-es földrengés után kicsit kibővítették, felújították, korai barokk oltárokkal és barokk művészi festményekkel látták el. Az oltár melletti freskók II. Henrik adományozót és feleségét, Kunigundát ábrázolják.^[5][10][12]

A felsővárból tiszta időben a Triglav csúcsa is látható.^[17]

A várban sok részből álló interaktív kiállítás látogatható, valamint számos kulturális rendezvénynek is otthont ad. 16–18. századi fegyvergyűjtemény, lovagi páncélok, ékszerek is láthatóak, vetítésen pedig a Bledi-tó kialakulása és a Bécs–Trieszt vasútvonal építése. Ez utóbbi azért jelentős, mert így már nem csak szekérrel vagy hintóval lehetett eljutni a gyógyfürdő helyre, hanem vasúton is. A szobákban a régen fűtésre használt cserépkályhák, korabeli bútorok, használati tárgyak, bábukon a régi öltözékek, ékszerek, régészeti leletek láthatóak. A több mint 400 kiállított tárgy egy része nem eredeti, de szemléltetik az adott kor életmódját és szokásait.^{[21][27][28][29]}

Nyáron sokféle programmal várják az idelátogató turistákat, íjászversenyekkel, klasszikus zenei koncertekkel, az esküvőket színtársulati tagok tartják korhű jelmezekben.^[12][15][16]

• Elérhetőségek, nyitvatartás, jegyárak Archiválva 2020. március 25-i dátummal a Wayback Machine-ben