Valyr nyelvek

Valyr nyelv
Alkotó	David J. Peterson, George R. R. Martin
Első kiadás dátuma	2012-től
Beszélik	Kitalált nyelv, nem beszélik
Színhelye és használata	A tűz és jég dala regények (1996— ) Trónok harca tv-sorozat (2011— )
Nyelvcsalád	Mesterséges nyelvek    Művészi nyelvek
Forrásai	A priori nyelv

A valyr nyelvek egy nyelvcsalád George R. R. Martin A tűz és jég dala című regényciklusában és annak televíziós adaptációjában, a Trónok harcában.

A regényekben a nemes valyr nyelvet és annak módosult változatait gyakran megemlítik, de ezek néhány szó kivételével nincsenek kifejlesztve – ellentétben pl. a sindarin nyelvvel A Gyűrűk Ura-kötetekben. A tv-sorozathoz a nyelvész David J. Peterson alkotta meg a valyr nyelvet a regényben található töredékekre alapozva.^[1]

A tűz és jég dala világában a nemes valyr szerepe némiképp a latin nyelv középkori helyzetére hasonlít.^[3] A regények szerint a nyelvet nem használják többé a mindennapi kommunikáció részeként, de Essos és Westeros nemesi köreiben – főként az oktatás és művészet nyelveként, így például dalokban – továbbra is fennmaradt.

A televíziós sorozatban beszélt dothraki és valyr nyelv létrehozására az HBO a nyelvész David J. Petersont választotta. A producerek szabad kezet adtak Petersonnak, s Peterson szerint maga George R. R. Martin sem mutatott nagy érdeklődést munkáinak nyelvészeti vonatkozásai iránt.^[3] Az ezidáig megjelent regények mindössze néhány nemes valyr szót tartalmaznak – valar morghulis ("minden férfinak meg kell halnia"), valar dohaeris ("minden férfinak szolgálnia kell") illetve dracarys ("sárkánytűz"). A következő regényhez (The Winds of Winter) Peterson további valyr fordításokkal látta el Martint.^[3]

Peterson szerint a dracarys szó választása nem szerencsés, mert – valószínűleg szándékosan – a latin draco (sárkány) szóra emlékeztet. Mivel a latin nyelv A tűz és jég dala világának kontextusában nem létezik, Peterson ezt a hasonlóságot véletlenként kezelte és a dracarys szónak önálló tövet hozott létre.^[4] A nemes valyr szó a sárkányra zaldrīzes. A valar morghulis és valar dohaeris szerkezetek viszont a nyelv ragozási rendszerének alapjaivá váltak.^[3] Egy másik szó – trēsy, azaz fiú(gyermek) – Peterson 3000. Twitter-követőjének tiszteletére jött létre.^[5]

Peterson nem hozott létre nemes valyr írásrendszert, de azt nyilatkozta, hogy "az egyiptomi hieroglifákhoz – nem feltétlenül stílusban, hanem használatukban – hasonló rendszerben gondolkodott. Az egyiptomiaknak volt egyfajta abc-jük, fonetikus és logografikus rendszereik."^[6] A harmadik évad egyik részében Talisa egy valyr nyelvű levelet ír latin betűkkel, mert, Peterson szerint, "nem érte volna meg létrehozni egy egész írásrendszert egy nem túl lényeges jelenetért".^[7]

2013 júniusának elejére 667 nemes valyr szó létezett, ez a szám napról-napra növekszik.^[8]

A mássalhangzók rendszere^[9][10]

	Ajakhang	Koronális	Palatális	Veláris	Uvuláris	Glottális
Zárhang	p [p], b [b]	t [t], d [d]	j [d͡ʒ, j, ʒ],a lj [ʎ]	k [k], g [g]	q [q]
Réshang	v [v, w]a	s [s], z [z] (th [θ])b		gh [ɣ, ʁ̝]c (kh [x, ɣ, h])b		h [h]
Közelítőhang		r [r], rh [r̥], l [l]
Orrhang	m [m]	n [n, ŋ, ɴ]d	ñ [ɲ]	n [n, ŋ, ɴ]d

Megjegyzések:^[9]

1. A v és a j közelítőhang vagy réshang is lehet a beszélőtől és a környezettől függően.
2. A th és a kh nem részei a nemes valyr nyelvnek, de néhány idegen eredetű szóban felbukkannak, pl. a dothraki arakh szóban.
3. A gh egyeseknél erősen veláris, másoknál uvuláris lehet – a különbség írásban nem jelölt.
4. Az n hang hasonul az őt követő veláris vagy uvuláris mássalhangzóhoz, de nincs különálló veláris vagy uvuláris nazális másshalhangzó.

A magánhangzók rendszere^[9]

	Elöl	Középen	Hátul
Zárt (felső)	ī, i [iː, i] ȳ, y [yː, y]		ū, u [uː, u]
Középső	ē, e [eː, e]		ō, o [oː, o]
Nyílt (alsó)		ā, a [aː, a]

A felülvonással jelölt magánhangzók (ī, ȳ, ū, ē, ō és ā) hosszúak – kétszer olyan hosszan ejtendőek, mint a rövidek. Ennek bizonyos esetben jelentésmegkülönböztető szerepe van. Az ajakkerekítéses magánhangzók (y és ȳ) a modern nemes valyrban nem használatosak, s a leszármazott nyelvekből is kivesztek. Így például Daenerys Targaryen keresztnevét – a sorozatban is – [dǝ.ˈnɜ.rɪs]-ként ejtik, eredetileg azonban inkább [ˈdae.ne.ɾys] volt, diftongussal az első magánhangzónál és ajakkerekítéses magánhangzóval az utolsónál. Néhány nyelvváltozatból a hosszú magánhangzók is eltűntek – a sorozatban astapori valyrt is hallhatunk, amelyben a hosszú magánhangzók már nem találhatók meg.^[9]

A nemes valyr nyelvben kétféle kettőshangzó (diftongus) fordul elő: ereszkedő és emelkedő.
Ereszkedő diftongusok a következők: ae, āe, ao, āo.
Emelkedő diftongusok: ia, iā, io, iō, ie, iē, ua, uā, uo, uō, ue, uē.

A nemes valyr szótagok lehetnek rövidek vagy hosszúak. A szótagok hossza határozza meg a szavak hangsúlyozását.

Egy szótag rövid, ha

• rövid magánhangzóra végződik (pl. va-). Ide értendőek a rövid magánhangzóra végződő emelkedő diftongusok is.

A szótag hosszú, ha

• hosszú magánhangzóra végződik;
• ereszkedő diftongust tartalmaz;
• mássalhangzóra végződik. Amennyiben egy magánhangzót több mássalhangzó is követ, az első mássalhangzó számít a magánhangzó szótagjának utolsó hangjának, tehát a szótag hosszú. Ebben az esetben azonban:
  • az rh, gh, lj egy mássalhangzónak számít;
  • ha egy zárhangot (p, t, k, b, d, g) folyékony hang (r, l, rh) követ, az egy mássalhangzónak számít;
  • a kettős mássalhangzók (rr, ss stb.) két mássalhangzónak számítanak.

Minden felszólító módú igének az utolsó szótagja a hangsúlyos, függetlenül a szó felépítésétől. A többi szónál a második illetve harmadik legutolsó szótag hossza dönt.

• Ha a második és harmadik legutolsó szótag is rövid, akkor a második legutolsó a hangsúlyos. Pl.: valaro.
• Ha a második legutolsó szótag hosszú, akkor az a hangsúlyos. Pl.: valarra.
• Ha a második legutolsó szótag rövid, a harmadik legutolsó pedig hosszú, akkor a harmadik legutolsó a hangsúlyos, pl.: valzyro.

A más nyelvekből származó szavak esetén a hangsúly általában megmarad az eredeti nyelv hangsúlyozásának megfelelően, még akkor is, ha esetleg újabb szótag kerül a szóhoz. Pl.: buzdari – szolga, az astapori valyr buzdar szóból.

A nemes valyrban négy nyelvtani szám van: egyes szám, többes szám, paukális és kollektív. Például: vala – "férfi" (egyes szám); vali – "férfiak" (többes szám); valun – "néhány férfi" (paukális); valar – "minden férfi" (kollektív).^[11] A kollektív főnév gyakran új, egyes számú főnévvé válhat, és ebben az esetben újra többes számba tehető. Például: azantys – "lovag, katona" (egyes szám); azantyr – "hadsereg" (kollektív); azantyri – "hadseregek" (többes szám).^[12]

A főneveknek nyolc esetük van: alanyeset, tárgyeset, birtokos eset, részes eset, lokatívusz, eszközhatározós eset, társhatározós eset és megszólító eset. Az eszköz- és társhatározós eset nem mindig különül el,^[13] ahogy a lokatívusz és a részes eset sem mindig különböző többes számban.

Négy nyelvtani nem van a valyr nyelvben, de ezek nem igazodnak a biológiai nemhez.^[14] A négy nem valyr neve:

hūrenkor qogror – "lunáris (hold) osztály"

vēzenkor qogror – "szoláris (nap) osztály"

tegōñor qogror – "terresztriális (föld) osztály"

embōñor qogror – "akvatikus (víz) osztály"

Az élőlényeket jelölő főnevek általában a hold vagy nap osztályba tartoznak, a többi jellemzően a víz vagy föld kategóriába. Az osztályok nevei a megfelelő főnevekből származnak, s ezek a főnevek az adott osztályok prototipikus elemei.^[15] Peterson elmondása szerint a valyr nemek a szavak fonológiájából könnyebben kiszámíthatók, mint például a francia nyelvben; s bizonyos tekintetben a bantu nyelvek főneveinek osztályozására emlékeztetnek. A fonologikus kiszámíthatóság eredményeképp az embereket jelölő szavak (melyek gyakran -a-ra vagy -ys-re végződnek) jelentős része hold vagy nap osztályú; az ételeket vagy növényeket jelölők (melyek gyakran -on-ra végződnek) pedig általában föld osztályúak.^[16]

A főneveket a nyelvtani szám és eset szerint ragozzuk. A nemes valyr nyelvben hat főnévragozási osztályt különböztetünk meg, melyek főként a különböző esetek összemosódásával illetve az oda tartozó főnevek végződésével jellemezhetők.^[17]

Peterson szerint "a nemes valyr főnévragozási osztályokat meghatározó szabályszerűségeket úgy lehet megsejteni, ha jobban megvizsgáljuk az egyes és többes számot," és észrevesszük, hogy "az esetek hol vannak átfedésben, és hol nem."^[18]

Az első ragozási osztályba tartozó főnevek tövének utolsó magánhangzója a. Ennek fajtái:^[17]

• A tővég -a, ezek többnyire lunáris főnevek (pl. vala – "férfi").
• A tővég -ar, ezek többnyire akvatikus főnevek (pl. embar – "víz").

ELSŐ RAGOZÁS	Lunáris					Akvatikus				ELSŐ RAGOZÁS
	vala – "férfi"					embar – "óceán"
	Egyes szám	Többes szám	Paukális	Kollektív		Egyes szám	Többes szám	Paukális	Kollektív
Alanyeset	vala	vali	valun	valar		embar	embri	embrun	embrar	Alanyeset
Tárgyeset	vale	valī	valuni	valari		embri	embrī	embruni	embrari	Tárgyeset
Birtokos eset	valo	valoti	valuno	valaro		embro	embroti	embruno	embraro	Birtokos eset
Részes eset	valot		valunta	valarta		embrot		embrunta	embrarta	Részes eset
Lokatívusz	valā		valunna	valarra		embār		embrunna	embrarra	Lokatívusz
Eszközhatározós eset	valosa	valossi	valussa	valarza		embrosa	embrossi	embrussa	embrarza	Eszközhatározós eset
Társhatározós eset	valoma	valommi	valumma	valarma		embroma	embrommi	embrumma	embrarma	Társhatározós eset
Megszólító eset	valus	valis	valussa	valarza		embus	embis	embrussa	embrarza	Megszólító eset
ELSŐ RAGOZÁS	Egyes szám	Többes szám	Paukális	Kollektív		Egyes szám	Többes szám	Paukális	Kollektív	ELSŐ RAGOZÁS

Az első ragozásban a többes számú birtokos eset, részes eset és lokatívusz összeolvad – ahogy a legtöbb más esetben is.

A második ragozási osztályba tartozó főnevek tövének utolsó magánhangzója y. Ennek fajtái:^[17]

• A tővég -y, ezek többnyire lunáris főnevek (pl. trēsy – "fiú[gyermek]").
• A tővég -ys, ezek többnyire szoláris főnevek (pl. loktys – "hajós").

MÁSODIK RAGOZÁS	Lunáris					Szoláris				MÁSODIK RAGOZÁS
	trēsy – "fiú(gyermek)"					loktys – "hajós"
	Egyes szám	Többes szám	Paukális	Kollektív		Egyes szám	Többes szám	Paukális	Kollektív
Alanyeset	trēsy	trēsi	trēsyn	trēsyr		loktys	loktyssy	loktyn	loktyr	Alanyeset
Tárgyeset	trēsi	trēsī	trēsyni	trēsyri		lokti	loktī	loktyni	loktyri	Tárgyeset
Birtokos eset	trēso	trēsoti	trēsyno	trēsyro		lokto	loktoti	loktyno	loktyro	Birtokos eset
Részes eset	trēsot		trēsynty	trēsyrty		loktot		loktynty	loktyrty	Részes eset
Lokatívusz	trēsȳ	trēsī	trēsynny	trēsyrry		loktȳ	loktī	loktynny	loktyrry	Lokatívusz
Eszközhatározós eset	trēsomy	trēsommi	trēsyssy	trēsyrzy		loktomy	loktommi	loktyssy	loktyrzy	Eszközhatározós eset
Társhatározós eset			trēsymmy	trēsyrmy				loktymmy	loktyrmy	Társhatározós eset
Megszólító eset	trēsys	trēsys	trēsyssy	trēsyrzy		loktys	loktyssys	loktyssy	loktyrzy	Megszólító eset
MÁSODIK RAGOZÁS	Egyes szám	Többes szám	Paukális	Kollektív		Egyes szám	Többes szám	Paukális	Kollektív	MÁSODIK RAGOZÁS

Ebben az osztályban nincsenek terresztriális vagy akvatikus főnevek, ezért az -yn illetve -yr végű szavakról biztosan állíthatjuk, hogy paukális illetve kollektív alakokból létrehozott új főnevek. A második ragozásban összeolvad az egyes számú eszköz- és társhatározós eset; a többes számú eszköz- és társhatározós eset valamint a többes számú birtokos és részes eset. Ez az egyetlen osztály azonban, ahol a többes számú lokatívusz különbözik a birtokos és részes esettől.

A harmadik ragozási osztályba tartozó főnevek tövének utolsó magánhangzója o. Ebben az osztályban mind a négy nem felbukkan:^[17]

• A tővég -io, ezek általában lunáris főnevek (pl. āeksio – "mester").
• A tővég -os, ezek általában szoláris főnevek (pl. ēngos – "nyelv").
• A tővég -on, ezek általában terresztriálisak (pl. belmon – "lánc").
• A tővég -or, ezek általában akvatikus főnevek (pl. lentor – "ház").

HARMADIK RAGOZÁS	Lunáris					Szoláris				HARMADIK RAGOZÁS
	āeksio – "mester"					ēngos – "nyelv"
	Egyes szám	Többes szám	Paukális	Kollektív		Egyes szám	Többes szám	Paukális	Kollektív
Alanyeset	āeksio	āeksia		āeksior		ēngos	ēngossa	ēngun		Alanyeset
Tárgyeset										Tárgyeset
Birtokos eset		āeksȳti				ēngo				Birtokos eset
Részes eset	āeksiot									Részes eset
Lokatívusz										Lokatívusz
Eszközhatározós eset										Eszközhatározós eset
Társhatározós eset		āeksyssi								Társhatározós eset
Megszólító eset	āeksios									Megszólító eset
HARMADIK RAGOZÁS	Egyes szám	Többes szám	Paukális	Kollektív		Egyes szám	Többes szám	Paukális	Kollektív	HARMADIK RAGOZÁS
	Terresztriális					Akvatikus
	belmon – "lánc"					lentor – "ház"
Alanyeset	belmon	belma		belmor		lentor lenton	lentra			Alanyeset
Tárgyeset										Tárgyeset
Birtokos eset	belmo	belmoti		belmondo		lentro	lentroti			Birtokos eset
Részes eset	belmot					lentrot				Részes eset
Lokatívusz										Lokatívusz
Eszközhatározós eset						lentroso				Eszközhatározós eset
Társhatározós eset										Társhatározós eset
Megszólító eset						lentos				Megszólító eset
HARMADIK RAGOZÁS	Egyes szám	Többes szám	Paukális	Kollektív		Egyes szám	Többes szám	Paukális	Kollektív	HARMADIK RAGOZÁS

A harmadik ragozásban összeolvad az egyes számú alany- és tárgyeset; az egyes számú részes eset és lokatívusz; az egyes számú eszköz- és társhatározós eset; a többes számú alany- és tárgyeset illetve a többes számú birtokos eset, részes eset és lokatívusz.

A negyedik ragozási osztályba tartozó főnevek tövének utolsó magánhangzója e. Esetei:

• A tővég -e, ezek általában lunáris főnevek (pl. gelte – "sisak').
• A tővég -es, ezek általában szoláris főnevek (pl. zaldrīzes – "sárkány").
• A tővég -en, ezek többnyire terresztriálisak (az egyetlen ismert példa: Targārien – a "Targaryen" családnév).

NEGYEDIK RAGOZÁS	Szoláris					Terresztriális				NEGYEDIK RAGOZÁS
	zaldrīzes – "sárkány"					Targārien – a "Targaryen" családnév
	Egyes szám	Többes szám	Paukális	Kollektív		Egyes szám	Többes szám	Paukális	Kollektív
Alanyeset	zaldrīzes	zaldrīzesse	zaldrīzin	zaldrīzer		Targārien	Targārī			Alanyeset
Tárgyeset	zaldrīzī	zaldrīzī								Tárgyeset
Birtokos eset	zaldrīzo	zaldrizoti				Targārio				Birtokos eset
Részes eset	zaldrīzot									Részes eset
Lokatívusz	zaldrīzē									Lokatívusz
Eszközhatározós eset	zaldrīzose									Eszközhatározós eset
Társhatározós eset										Társhatározós eset
Megszólító eset	zaldrīzys									Megszólító eset
NEGYEDIK RAGOZÁS	Egyes szám	Többes szám	Paukális	Kollektív		Egyes szám	Többes szám	Paukális	Kollektív	NEGYEDIK RAGOZÁS

NEGYEDIK RAGOZÁS	Lunáris
	gelte – "sisak"
Alanyeset	gelte geltī	gelti geltī	geltin
Tárgyeset
Birtokos eset	geltī
Részes eset
Lokatívusz
Eszközhatározós eset		geltossi
Társhatározós eset
Megszólító eset
NEGYEDIK RAGOZÁS	Egyes szám	Többes szám	Paukális	Kollektív

A többes számú birtokos eset, részes eset és lokatívusz itt is megegyezik.

Az ötödik ragozási osztály főnevei tövének utolsó magánhangzója i:

• A tővég -i, ezek általában lunáris főnevek (pl. brōzi – "név").
• A tővég -is, ezek általában szoláris főnevek (pl. tubis – "nap [időegység]").
• A tővég -ir, ezek általában akvatikusak (pl. rōbir – "füge").

ÖTÖDIK RAGOZÁS	Lunáris					Szoláris				ÖTÖDIK RAGOZÁS
	brōzi – "név"					tubis – "nap (időegység)"
	Egyes szám	Többes szám	Paukális	Kollektív		Egyes szám	Többes szám	Paukális	Kollektív
Alanyeset	brōzi	brōza				tubis	tubissa			Alanyeset
Tárgyeset										Tárgyeset
Birtokos eset	brōzio									Birtokos eset
Részes eset	brōziot									Részes eset
Lokatívusz	brōzī					tubī				Lokatívusz
Eszközhatározós eset	brōzȳsi									Eszközhatározós eset
Társhatározós eset	brōzȳmi									Társhatározós eset
Megszólító eset	brōzys									Megszólító eset
ÖTÖDIK RAGOZÁS	Egyes szám	Többes szám	Paukális	Kollektív		Egyes szám	Többes szám	Paukális	Kollektív	ÖTÖDIK RAGOZÁS

ÖTÖDIK RAGOZÁS	Akvatikus
	rōbir – "füge"
Alanyeset	rōbir	rōbra	rōbrin	rōbrir
Tárgyeset			rōbrini	rōbriri
Birtokos eset	rōbrio	rōbrȳti	rōbrino	rōbriro
Részes eset	rōbriot		rōbrinti	rōbrirti
Lokatívusz	rōbīr		rōbrinni	rōbrirri
Eszközhatározós eset	rōbrȳsi	rōbrȳssi	rōbrissi	rōbrirzi
Társhatározós eset	rōbrȳmi	rōbrȳmmi	rōbrimmi	rōbrirmi
Megszólító eset	rōbys	rōbas	rōbrissi	rōbrirzi
ÖTÖDIK RAGOZÁS	Egyes szám	Többes szám	Paukális	Kollektív

Az ötödik ragozásban megegyezik az egyes számú alany- és tárgyeset; a többes számú alany- és tárgyeset; a többes számú részes eset, birtokos eset, lokatívusz.

A hatodik ragozási osztályba három kategória főnevei tartoznak:^[17]

• Más nyelvekből átvett szavak (pl. buzdari – "rabszolga", astapori valyr szóval). Az ilyen szavak (egyes számú alanyesetének) végén opcionális -i található, ez elhagyható. Összeolvad az egyes számú tárgyeset a többes számú alanyesettel – és opcionálisan az egyes számú alanyesettel is, az -i végződés használatakor. A többes számú birtokos eset, részes eset és lokatívusz itt is megegyezik.
• Kollektív alakú főnevek (azantyr – "hadsereg", eredetileg az azantys – "katona" kollektív alakja). Ezek a szavak megtartják az eredeti főnév nemét, tehát bármilyen neműek lehetnek.
• Paukális alakú főnevek (tīkun – "szárny", eredetileg a tīkos – "toll" paukális alakja). Ezek a szavak is megtartják nemüket.

HATODIK RAGOZÁS	Idegen szavak				HATODIK RAGOZÁS
	buzdari – "szolga (astapori)"
	Egyes szám	Többes szám	Paukális	Kollektív
Alanyeset	buzdar(i)	buzdari			Alanyeset
Tárgyeset	buzdari	buzdarī			Tárgyeset
Birtokos eset	buzdaro	buzdaroti			Birtokos eset
Részes eset	buzdarot				Részes eset
Lokatívusz	buzdarī				Lokatívusz
Eszközhatározós eset	buzdarisi	buzdarissi			Eszközhatározós eset
Társhatározós eset	buzdarimi	buzdarimmi			Társhatározós eset
Megszólító eset	buzdaris	buzdarissis			Megszólító eset
HATODIK RAGOZÁS	Egyes szám	Többes szám	Paukális	Kollektív	HATODIK RAGOZÁS

Az idegen szavak, kollektívból és paukálisból kialakult főnevek ragozásai eltérőek.

A nemes valyr nyelvben a mellékneveket, amennyiben jelzős szerkezeteket alkotnak, ragozni kell, akárcsak például a német nyelvben. A melléknév-ragozási rendszer hasonló a főnevek ragozásához – szintén eset és nyelvtani szám szerint ragozzuk őket, tehát ebben a tekintetben illeszkednek a jelzett főnévhez.^[19] Fontos különbség azonban, hogy míg a főnevek ragozásánál mind a négy nyelvtani szám külön szerepel, a melléknevek esetében csak két nyelvtani szám szerint ragozunk: egyes és többes szám szerint. Egyes számú melléknevet használunk egyes számú vagy kollektív főnevek jelzőiként, többes számút pedig többes számú vagy paukális főneveknél (az alany–ige egyeztetésnél is hasonlóképp).

A valyr melléknevek állhatnak a jelzett szó előtt (prepozitív) vagy után (posztpozitív) is. Vannak olyan melléknevek, melyek szinte mindig prepozitívak, de posztpozitív helyzetben is használhatók, ekkor hivatalosabb hangvételt eredményeznek. Az összes melléknév lehet posztpozitív. A pre- és posztpozitív melléknevek ragozása eltérő: a prepozitív rendszert a posztpozitívból elhagyásokkal kapjuk.

A főnevekhez hasonlóan azonban a melléknevek sem követik mind ugyanazt a ragozási rendszert – itt is megkülönböztetünk kategóriákat, melyeket osztályoknak hívunk. A nemes valyr nyelvben a melléknevek három osztályba sorolhatók.

Az alább közölt táblázatokban az eszközhatározós eset -s-, -ss-et tartalmazó ragokkal, a társhatározós eset pedig -m-, -mm- ragokkal szerepel, mintegy hagyományosan. Azonban a főnévragozási paradigmák gyakran nem tesznek különbséget e két eset között, s mindkét esetben az egyik vagy a másik ragrendszert használják (pl. második ragozás szoláris egyes és többes számban eszköz- és társhatározós esetben is az -m- ragokat). Ezekben az esetekben a melléknevek ragozása követi a főnevekét, tehát -m- ragú főnévhez -m- ragú melléknév, -s- ragú főnévhez -s- ragú melléknév kerül.

A valyr nyelvben a mellékneveket nem használhatjuk egyszerűen főnévként, csak akkor, ha előtte megfelelő ragokkal ellátva főnévvé alakítottuk őket. Ezek a ragok a ragozási osztályokra jellemzőek.

Az első ragozási osztályban mind a négy nemre külön paradigmát találunk. Az első osztály mellékneveinek töve gyakorlatilag bármire végződhet; az egyetlen kikötés az, hogy nem lehet olyan tővég, mely az akvatikus esetekben mássalhangzó-torlódáshoz vezetne. A lunáris, szoláris, terresztriális és akvatikus alakok egyes számú alanyesetének ragjai rendre: -a, -ys, -on, -or.

ELSŐ OSZTÁLY, POSZTPOZITÍV	Egyes szám					Többes szám				ELSŐ OSZTÁLY, POSZTPOZITÍV
	kasta, -ys, -on, -or – "kék, zöld"
	Lunáris	Szoláris	Terresztriális	Akvatikus		Lunáris	Szoláris	Terresztriális	Akvatikus
Alanyeset	kasta	kastys	kaston	kastor		kasti	kastyzy	kasta	kastra	Alanyeset
Tárgyeset	kaste	kasti				kastī	kastī			Tárgyeset
Birtokos eset	kasto	kasto	kasto	kastro		kastoti	kastoti	kastoti	kastroti	Birtokos eset
Részes eset	kastot	kastot	kastot	kastrot						Részes eset
Lokatívusz	kastā	kastȳ					kastī			Lokatívusz
Eszközhatározós eset	kastosa	kastosy	kastoso	kastroso		kastossi	kastossi	kastossi	kastrossi	Eszközhatározós eset
Társhatározós eset	kastoma	kastomy	kastomo	kastromo		kastommi	kastommi	kastommi	kastrommi	Társhatározós eset
Megszólító eset	kastus	kastys	kastos	kastos		kastis	kastyzys	kastas	kastas	Megszólító eset
ELSŐ OSZTÁLY, POSZTPOZITÍV	Lunáris	Szoláris	Terresztriális	Akvatikus		Lunáris	Szoláris	Terresztriális	Akvatikus	ELSŐ OSZTÁLY, POSZTPOZITÍV

A prepozitív ragozást a következő módosításokkal kapjuk a posztpozitívból:

• Ha a rag többszótagú, akkor az utolsó szótagot elhagyjuk (pl. az eszközhatározós esetekben a -si, a társhatározós esetben a -mi szótagot).
• Ha a rag többszótagú, de magánhangzó–mássalhangzó–magánhangzó alakú, akkor csak a szóvégi magánhangzót hagyjuk el.
• A szóvégi -z -s-szé hasonul, ha a következő szó magánhangzóval vagy zöngétlen mássalhangzóval kezdődik.
• A szóvégi -t eltűnik, kivéve, ha a következő szó magánhangzóval kezdődik.
• Az -m végződés ajakhangok és magánhangzók előtt megmarad, máshol n-né alakul.^[20]

Ebből kialakul a prepozitív ragozás táblázata:

ELSŐ OSZTÁLY, PREPOZITÍV	Egyes szám					Többes szám				ELSŐ OSZTÁLY, PREPOZITÍV
	kasta, -ys, -on, -or – "kék, zöld"
	Lunáris	Szoláris	Terresztriális	Akvatikus		Lunáris	Szoláris	Terresztriális	Akvatikus
Alanyeset	kasta	kastys	kaston	kastor		kasti	kastys, -yz	kasta	kastra	Alanyeset
Tárgyeset	kaste	kasti				kastī	kastī	kasta	kastra	Tárgyeset
Birtokos eset	kasto	kasto	kasto	kastro		kasto(t)	kasto(t)	kasto(t)	kastro(t)	Birtokos eset
Részes eset	kasto(t)	kasto(t)	kasto(t)	kastro(t)						Részes eset
Lokatívusz	kastā	kastȳ					kastī			Lokatívusz
Eszközhatározós eset	kastos	kastos	kastos	kastros		kastos	kastos	kastos	kastros	Eszközhatározós eset
Társhatározós eset	kaston, -om	kaston, -om	kaston, -om	kastron, -rom		kaston, -om	kaston, -om	kaston, -om	kastron, -rom	Társhatározós eset
Megszólító eset	kastus	kastys	kastos	kastos		kastis	kastys, -yz	kastas	kastas	Megszólító eset
ELSŐ OSZTÁLY, PREPOZITÍV	Lunáris	Szoláris	Terresztriális	Akvatikus		Lunáris	Szoláris	Terresztriális	Akvatikus	ELSŐ OSZTÁLY, PREPOZITÍV

Ha az első ragozási osztály egy mellékneve jelzett szó nélkül áll, mintegy "főnévként használva", akkor:

• élőlényre vonatkozóan -y ragot kap, és második ragozási osztályú lunáris főnévvé válik;
• élettelen dologra vonatkozóan -ir ragot kap, és ötödik ragozású akvatikus főnév lesz belőle.

A második ragozási osztályban a négy nem nem különül el – a lunáris és szoláris alakok megegyeznek, akárcsak a terresztriális és akvatikus alakok. Az ide tartozó melléknevek tővéghangzója túlnyomórészt -j, -l, -n, -ñ vagy -r. A lunáris-szoláris és terresztriális-akvatikus egyes szám alanyeset ragjai rendre -e, -ior. Ha azonban a tővéghangzó -ñ, a terresztriális-akvatikus rag -or-ra egyszerűsödik.

MÁSODIK OSZTÁLY, POSZTPOZITÍV	kirine, -ior – "boldog"				MÁSODIK OSZTÁLY, POSZTPOZITÍV
	Egyes szám		Többes szám
	Lunáris-szoláris	Terresztriális-akvatikus	Lunáris-szoláris	Terresztriális-akvatikus
Alanyeset	kirine	kirinior	kirini	kiriniar	Alanyeset
Tárgyeset					Tárgyeset
Birtokos eset	kirino	kirinȳro	kirinoti	kirinȳti	Birtokos eset
Részes eset	kirinot				Részes eset
Lokatívusz	kirinē				Lokatívusz
Eszközhatározós eset	kirinose	kirinȳso	kirinossi	kirinȳssi	Eszközhatározós eset
Társhatározós eset	kirinome	kirinȳmo	kirinommi	kirinȳmmi	Társhatározós eset
Megszólító eset	kirines	kirinios	kirinis	kirinīs	Megszólító eset
MÁSODIK OSZTÁLY, POSZTPOZITÍV	Lunáris-szoláris	Terresztriális-akvatikus	Lunáris-szoláris	Terresztriális-akvatikus	MÁSODIK OSZTÁLY, POSZTPOZITÍV

A prepozitív táblázatot itt is az első osztálynál alkalmazott változtatásokkal kapjuk.

MÁSODIK OSZTÁLY, PREPOZITÍV	kirine, -ior – "boldog"				MÁSODIK OSZTÁLY, PREPOZITÍV
	Egyes szám		Többes szám
	Lunáris-szoláris	Terresztriális-akvatikus	Lunáris-szoláris	Terresztriális-akvatikus
Alanyeset	kirine	kirinior	kirini	kiriniar	Alanyeset
Tárgyeset					Tárgyeset
Birtokos eset	kirino	kirinȳr	kirino(t)	kirinȳ(t)	Birtokos eset
Részes eset	kirino(t)				Részes eset
Lokatívusz	kirinē				Lokatívusz
Eszközhatározós eset	kirinos	kirinȳs	kirinos	kirinȳs	Eszközhatározós eset
Társhatározós eset	kirinon, -om	kirinȳn, -ȳm	kirinon, -om	kirinȳn, -ȳm	Társhatározós eset
Megszólító eset	kirines	kirinios	kirinis	kirinīs	Megszólító eset
MÁSODIK OSZTÁLY, PREPOZITÍV	Lunáris-szoláris	Terresztriális-akvatikus	Lunáris-szoláris	Terresztriális-akvatikus	MÁSODIK OSZTÁLY, PREPOZITÍV

Az -r tővéghangzójú második ragozású melléknevek egy része a lunáris-szoláris egyes szám alany- és tárgyesetben rendhagyó módon -z-re végződik. Így például: sȳz, sȳrior – "jó" illetve dāez, dāerior – "szabad". Ezek a melléknevek a többi esetben szabályosan viselkednek.

Főnévként használva a második ragozású melléknevek:

• élőlények esetén -os ragot kapnak, és harmadik ragozású szoláris főnévvé válnak;
• élettelen dolgok esetén -ion ragot kapnak, és harmadik ragozású terresztriális főnévvé válnak.

A harmadik ragozásban a nemek a másodikhoz hasonlóan összeolvadnak. Ezen melléknevek szótöve gyakran mássalhangzó-torlódással végződik, általában -l, -n, -r vagy -v hangra. A "szótári alak" ragjai: -ie, -ior.

HARMADIK OSZTÁLY, POSZTPOZITÍV	eglie, -ior – "magas"				HARMADIK OSZTÁLY, POSZTPOZITÍV
	Egyes szám		Többes szám
	Lunáris-Szoláris	Terresztriális-Akvatikus	Lunáris-Szoláris	Terresztriális-Akvatikus
Alanyeset	eglie	eglior	eglī	egliar	Alanyeset
Tárgyeset					Tárgyeset
Birtokos eset	eglio	eglȳro	eglȳti	eglȳti	Birtokos eset
Részes eset	egliot	eglȳrot			Részes eset
Lokatívusz	egliē				Lokatívusz
Eszközhatározós eset	eglȳse	eglȳso	eglȳssi	eglȳssi	Eszközhatározós eset
Társhatározós eset	eglȳme	eglȳmo	eglȳmmi	eglȳmmi	Társhatározós eset
Megszólító eset	eglies	eglios	eglīs	eglīs	Megszólító eset
HARMADIK OSZTÁLY, POSZTPOZITÍV	Lunáris-szoláris	Terresztriális-akvatikus	Lunáris-szoláris	Terresztriális-akvatikus	HARMADIK OSZTÁLY, POSZTPOZITÍV

A prepozitív táblázat a szokásos változtatásokkal:

HARMADIK OSZTÁLY, PREPOZITÍV	eglie, -ior – "magas"				HARMADIK OSZTÁLY, PREPOZITÍV
	Egyes szám		Többes szám
	Lunáris-Szoláris	Terresztriális-Akvatikus	Lunáris-Szoláris	Terresztriális-Akvatikus
Alanyeset	eglie	eglior	eglī	egliar	Alanyeset
Tárgyeset					Tárgyeset
Birtokos eset	eglio	eglȳr	eglȳ(t)	eglȳ(t)	Birtokos eset
Részes eset	eglio(t)	eglȳro(t)			Részes eset
Lokatívusz	egliē				Lokatívusz
Eszközhatározós eset	eglȳs	eglȳs	eglȳs	eglȳs	Eszközhatározós eset
Társhatározós eset	eglȳn, -ȳm	eglȳn, -ȳm	eglȳn, -ȳm	eglȳn, -ȳm	Társhatározós eset
Megszólító eset	eglies	eglios	eglīs	eglīs	Megszólító eset
HARMADIK OSZTÁLY, PREPOZITÍV	Lunáris-szoláris	Terresztriális-akvatikus	Lunáris-szoláris	Terresztriális-akvatikus	HARMADIK OSZTÁLY, PREPOZITÍV

Ha egy harmadik ragozású melléknév egy lunáris vagy szoláris főnév előtt áll, és a prepozitív betűelhagyás miatt a melléknév utolsó magánhangzója ȳ lenne, akkor az ȳ átalakul io-vá. Így például:

• valosa ēlȳse – "az első emberrel" posztpozitívan, de
• ēlios valosa – "az első emberrel" prepozitívan!

Ez a változás csak lunáris-szoláris esetben történik meg, terresztriális-akvatikusban nem!

A harmadik ragozású melléknevek

• élőlények esetén az -os raggal harmadik ragozású szoláris főnévként,
• élettelen dolgok esetén az -ion raggal harmadik ragozású terresztriális főnévként használhatók – hasonlóan a második ragozáshoz.

A valyr igéket legjellemzőbben igeidő és igemód szerint csoportosíthatjuk.
Az igeidők között megkülönböztetjük a jelent, a jövőt, kétféle múltat (perfekt és imperfekt) valamint az ún. aorista igeidőt. A jelen időt használjuk akkor, ha egy éppen történő eseményről beszélünk, hasonlóan az angol folyamatos jelen (present continuous) időhöz. Nem tartoznak ide viszont az általános igazságok és az olyan mondatok, mint pl. "Beszélek valyrul." Ezek az aorista csoportot alkotják, mely az angol egyszerű jelenhez (present simple) áll közel. Az imperfekt múlt olyan események leírására használatos, amely a múltban nem fejeződtek be, hasonlóan az angol folyamatos múlthoz (past continuous). A perfekt ezzel szemben a múlt befejezett eseményeire használt igeidő, mint az angol egyszerű múlt (past simple).

Az igemódok közé tartozik a kijelentő mód, a kötő mód, a felszólító mód és itt említhetők meg a melléknévi igenevek is, bár nyilvánvalóan nem igék. A kötő módot negatív kijelentések esetén használjuk, amennyiben a mondatban a daor – "nem" tagadószó található. Más esetekben (pl. ha a tagadás az alanyra vonatkozik) a kijelentő módot használjuk. A negatív kérdésekben is a kötő módot használjuk, a pozitívaknál valószínűleg nem.
Mivel a felszólító módban illetve melléknévi igenév és főnévi igenév esetén nincs kötő módú alak, ezek az esetek nem követik ezt a szabályt:

• A főnévi igenévi alakokhoz egyszerűen hozzácsatoljuk a daor tagadószót: sagon iā sagon daor – "lenni vagy nem lenni".
• Negatív felszólításoknál a daor szó mellett a felszólító mód helyett a főnévi igenevet használjuk: Jagon daor! – "Ne menj!".
• A negatív melléknévi igeneveket mellékmondatokkal vagy prefixumokkal fejezhetjük ki.

Ezen kívül függő beszédben is használhatjuk a kötő módot, de ugyanígy a kijelentőt is. Valószínűleg az utóbbi esetén a beszélő egyetért az idézett szöveggel, az előbbi esetén pedig nem, vagy nem kíván véleményt formálni (hasonlóan pl. a német nyelvhez).

Az igék fontos vizsgálati szempontja ezen kívül az aktivitás – a valyr nyelvben beszélünk aktív (cselekvő) és passzív (szenvedő) igékről.

Ezt az igeidőt tehát az éppen a beszéd közben történő eseményre használjuk.

Az igék ragozásánál elsődlegesen figyelembe veendő az igető utolsó hangzója, mert a ragozási paradigmák magán- és mássalhangzóra végződő igék esetében eltérően néznek ki.

– Mássalhangzó tövű igék

Mássalhangzóra végződő igető esetén az igei személyragok:

CSELEKVŐ JELEN, KIJELENTŐ MÓD, MÁSSALHANGZÓ TŐ	Egyes szám	Többes szám
1. személy	-na	-i
2. személy	-ā	-āt
3. személy	-za	-zi

A kijelentő mód olyan szempontból problémás, hogy a tővégi mássalhangzó közvetlenül kapcsolódik a rag mássalhangzójához, ami adott esetben nem megengedett kombinációkat eredményezhet. Ekkor az ige valami módon megváltozik:

• Ha a tő zöngétlen hangra végződik, a rag -z-je -s-sé zöngétlenedik (jep + zi → jepsi).
• Az -lj-, ha i előtt áll, -l-re változik. (S bizonyos mássalhangzók előtt is.)
• A legtöbb esetben, ha egy meg nem engedett hangkombináció jönne létre, az igerag hangsorrendje megfordul: manaer + na → manaeran.

– Magánhangzó tövű igék

A magánhangzó tövű igéknél a mássalhangzó tövű igék toldalékaihoz hasonló ragokat használunk, de itt a rag magánhangzója a tővégi magánhangzó lesz. Ezen kívül a többes szám első személyű rag -i helyett -ī. A ragozás így az -e-tövű sovegon – "repülni" igénél a következőképpen alakul:

CSELEKVŐ JELEN, KIJELENTŐ MÓD, MAGÁNHANGZÓ TŐ (sovegon – "repülni")	Egyes szám	Többes szám
1. személy	sōven	sōvī
2. személy	sōvē	sōvēt
3. személy	sōves	sōvesi

– Rendhagyó ragozású igék

Bizonyos igék esetében a kijelentő mód jelen idejű ragozás nem követi sem a magán- sem a mássalhangzó végű igék paradigmáit. Ilyen például a létige:

CSELEKVŐ JELEN, KIJELENTŐ MÓD, RENDHAGYÓ RAGOZÁS (sagon – "lenni")	Egyes szám	Többes szám
1. személy	iksan
2. személy	iksā	iksāt
3. személy	issa	issi

Vö.: Nyke Daenerys Jelmāzmo [...] iksan – "[Én] Viharbanszületett Daenerys [...] vagyok."

A kötő mód igeragjai némiképp a kijelentőéire emlékeztetnek, de pl. többes szám első és harmadik személyben lényeges a különbség.

– Mássalhangzó tövű igék

CSELEKVŐ JELEN, KÖTŐ MÓD, MÁSSALHANGZÓ TŐ	Egyes szám	Többes szám
1. személy	-on	-oty
2. személy	-ō	-ōt
3. személy	-os	-osy

– Magánhangzó tövű igék

Ha az igető magánhangzóra végződik, a ragozás bonyolultabbá válik, mert a tővégi magánhangzó és a toldalék -o-ja egymás mellé kerül. Ilyenkor az igető magánhangzója megváltozhat:

• Az -a- és -i- változatlan marad.
• Az -e- átalakul -i-vé.
• Az -o- és az -u- pedig -v-vé változik.

Az igető sosem végződik diftongusra vagy hosszú magánhangzóra. A ragok megegyeznek a mássalhangzó tövű igék ragjaival, ez alapján néhány ige ragozása:

CSELEKVŐ JELEN, KÖTŐ MÓD, MAGÁNHANGZÓ TŐ	ilima·gon	ōre·gon	sindi·gon	nekto·gon	bardu·gon
	"siratni"	"tartani"	"venni"	"vágni"	"írni"
Egyes szám, 1. személy	ilimaon	ōrion	sindion	nektvon	bardvon
Egyes szám, 2. személy	ilimaō	ōriō	sindiō	nektvō	bardvō
Egyes szám, 3. személy	ilimaos	ōrios	sindios	nektvos	bardvos
Többes szám, 1. személy	ilimaoty	ōrioty	sindioty	nektvoty	bardvoty
Többes szám, 2. személy	ilimaōt	ōriōt	sindiōt	nektvōt	bardvōt
Többes szám 3. személy	ilimaosy	ōriosy	sindiosy	nektvosy	bardvosy

– Rendhagyó ragozású igék

Néhány ige, így például a létige is, a kötő módban is rendhagyó:

CSELEKVŐ JELEN, KÖTŐ MÓD, RENDHAGYÓ RAGOZÁS (sagon – "lenni")	Egyes szám	Többes szám
1. személy		soty
2. személy
3. személy	iksos

Vö.: Zaldrīzes buzdari iksos daor. – "Egy sárkány nem szolga."
Ne feledjük, hogy a kötő mód használatát itt a tagadás (daor) teszi indokolttá!

A cselekvő jelen idejű (folyamatos) melléknévi igenév egy második ragozási osztályú melléknév, melynek végződése: -re, -rior. A különböző tővégződések eseteit a következő táblázat mutatja:

CSELEKVŐ, FOLYAMATOS MELLÉKNÉVI IGENÉV	Msh. tövű	Magánhangzó tövű
	jael·agon	ilima·gon	ōre·gon	sindi·gon	nekto·gon	bardu·gon
	"kívánni"	"siratni"	"tartani"	"venni"	"vágni"	"írni"
Lunáris-szoláris	jaelare	ilimare	ōrere	sindire	nektore	bardure
Terresztriális-akvatikus	jaelarior	ilimarior	ōrerior	sindirior	nektorior	bardurior

A felszólító mód ragja mássalhangzó tövű igék esetén egyes számban -ās, többes számban -ātās. Magánhangzó tövű igéknél a rag -ā- hangja(i) az ige tővégi magánhangzójának hosszú változatára cserélődik (cserélődnek) le. Tartsuk szem előtt, hogy a felszólító módú igéknek mindig az utolsó szótagja hangsúlyos!

CSELEKVŐ JELEN, FELSZÓLÍTÓ MÓD	Msh. tövű	Magánhangzó tövű
	jael·agon	ilima·gon	ōre·gon	sindi·gon	nekto·gon	bardu·gon
	"kívánni"	"siratni"	"tartani"	"venni"	"vágni"	"írni"
Egyes szám	jaelās	ilimās	ōrēs	sindīs	nektōs	bardūs
Többes szám	jaelātās	ilimātās	ōrētēs	sindītīs	nektōtōs	bardūtūs

Ezek a felszólító alakok csak a második személyre vonatkoznak. Az angol nyelvhez hasonlóan a többes szám első személyű felszólítást az īlot segédszóval és az ige főnévi igenévi alakjával fejezhetjük ki: Sesīr īlot jagon! – "Most menjünk!" (vö. angol: "let us go"). A negatív (tiltó) felszólításokat szintén a főnévi igenévvel használjuk.

A nemes valyr számnevek – ideértve a tő- és sorszámneveket is – mellékneveknek számítanak, és ennek megfelelően ragozandók. A tőszámnevek az első vagy második melléknév-ragozási osztályba esnek, a sorszámnevek a harmadikba, a tȳne – "második" szó kivételével.

SZÁMNEVEK	Tőszámnév		Sorszámnév
1	mēre, -ior	II.	ēlie, -ior	III.
2	lanta, -ys, -on, -or	I.	tȳne, -ior	II.
3	hāre, -ior	II.	saelie, -ior	III.
4	izula, -ys, -on, -or	I.	izunnie, -ior	III.
5	tōma, -ys, -on, -or	I.	tōmelie, -ior	III.
6	bȳre, -ior	II.	byllie, -ior	III.
7	sīkuda, -ys, -on, -or	I.	sīglie, -ior	III.
8	jēnqa, -ys, -on, -or	I.	jēnqelie -ior,	III.
9	vōre, -ior	II.	vollie, -ior	III.
10	ampa	-	amplie, -ior	III.

A számneveknek – melléknevek lévén – egyezniük kell nyelvtani számban az általuk módosított főnévvel. Ez a legtöbb esetben magától értetődő, például:

• lanti vali – "két férfi". Itt a főnév (vala) többes számban van, hiszen több (kettő) emberről beszélünk, s ehhez igazodva a számnév a megfelelő többes számú alakot (prepozitív, I. melléknév-ragozási osztály lunáris többes szám alanyeset) veszi fel.

Bonyolultabb a helyzet azonban akkor, ha a módosított főnév paukális vagy kollektív számban van:

• mēriar lentun – "egy közösség". Ebben az esetben, bár valójában egyetlen közösségről van szó, a lentun szó, mely egy paukális alak, többes számú melléknevet (számnevet) követel. Ugyanígy:
• mēre mentyr – "egy hadsereg". Mivel itt kollektív alakú a főnév, a számnév egyes számú lesz.

Vannsk azonban olyan szavak, melyek paukális vagy kollektív alakokból jöttek létre, de időközben önálló, független szavakká váltak. Az ilyen szavak mellett a megszokott módon az "egy" számnév egyes számú, a nagyobb számnevek többes számúak.
Az ampa – "tíz" számnév nem ragozható, soha semmilyen esetben nem változik, ellenben a sorszámneve (amplie, -ior) igen.

A nemes valyr nyelvben, mint sok más nyelvben, a szavak mondatbeli szerepét módosító szavak is kifejezhetik. Ezek lehetnek elöljárószavak (prepozíciók), melyek a módosítandó szó előtt állnak, vagy névutók (posztpozíciók), melyek a módosított szó után állnak.

A nemes valyrban három prepozíció létezik, melyek mindegyike a lokatívusz esetet vonzza:

• hae – "mint, akárcsak",
• hen – "-ból/-ből",
• va – "-hoz/-hez/-höz, -nál/-nél, közelében".

Az utóbbi két elöljáró esetében a birtokos eset is megengedett.

A névutók a birtokos esetet vonzzák, valószínűleg azért, mert lokatívusz vagy részes esetű főnevekből alakultak ki. Például:

• gō – "alatt",
• hēdrȳ – "között, közepette",
• naejot – "előtt (helyileg)",
• syt – "-ért".

• Ingyenes tanfolyam a nemes valyr nyelvhez (Duolingo)