Ucayali (folyó)

Ez a szócikk a folyóról szól. Hasonló címmel lásd még: Ucayali (egyértelműsítő lap).

Ucayali
Az Ucayali létrejötte a Tambo és az Urubamba összefolyásából
Közigazgatás
Országok	Peru
Megyék	Ucayali, Huánuco, Loreto
Földrajzi adatok
Hossz	1460 km
Vízhozam	13 500 m³/s
Vízgyűjtő terület	375 000 km²
Forrás	A Tambo és az Urubamba összefolyása
d. sz. 10° 42′ 03″, ny. h. 73° 45′ 22″-10.700833333333, -73.75611111111110.700833°S 73.756111°W
Torkolat	Amazonas
d. sz. 4° 26′ 38″, ny. h. 73° 27′ 03″-4.4438888888889, -73.4508333333334.443889°S 73.450833°WKoordináták: d. sz. 4° 26′ 38″, ny. h. 73° 27′ 03″-4.4438888888889, -73.4508333333334.443889°S 73.450833°W
Elhelyezkedése
A Wikimédia Commons tartalmaz Ucayali témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Az Ucayali Peru egyik legjelentősebb folyója.

Az Ucayali két másik folyó, a Tambo és az Urubamba összefolyásából keletkezik az Andoktól keletre, Ucayali megye területén, közel Junín megye határához, Atalaya településnél. Fő folyásirányát tekintve ezután végig északra folyik, kezdetben kissé északnyugatra, a vége felé kissé északkeletre, és közben rendkívül kanyargós utat jár be, mialatt körülbelül 1500 km utat tesz meg. Végül a Marañónnal összefolyva egy nagyobb folyót alkot: legtöbben úgy tekintik, hogy e két folyóból alakul ki az Amazonas.^[1] Az Ucayali egy rövid szakaszon érinti Huánuco megyét is, a torkolat előtt pedig Loreto megyében folyik. A legnagyobb város a folyó mentén Pucallpa, mellette található a Yarinacocha-tó nevű lefűződött holtág is.

Vízállása szeptembertől márciusig a legnagyobb. Nyáron, amikor alacsonyabb, a partmenti települések könnyen megközelíthetőek csónakokkal, hajókkal: a turisztikai szezon is erre az időszakra esik.^[1]

Több endémikus halfaj is él az Ucayaliban, valamint megtalálható itt az óriásvidra, a dél-amerikai manátusz és folyamidelfinek is.^[1]

A folyó térségében már i. e. 2000 környékén letelepedtek az indián törzsek, akik a következő évezredekben fontos erőforrásként használták azt. A spanyol hódítás után San Miguel folyónak nevezték el, később több nevet is használtak rá: Ucayare, Poro, Apu-Poro, Cocama, Río de Cuzco valamint Ucayali. Európai részről az első komolyabb felfedezőutat 1806-ban tette meg egy Bosquet nevű ember, majd 1846-ban Francis de Laporte de Castelnau is eljutott ide. Később a perui kormány megbízásából egy Torres nevű ember igyekezett felmérni a folyót: ő ekkor 300 km hosszúnak találta. 1867-ben a Napo nevű kis gőzható indult expedícióra a folyón.^[1]