[go: up one dir, main page]
Ugrás a tartalomhoz

Tino Rossi

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tino Rossi
Életrajzi adatok
Születési névConstantin Rossi
Született1907. április 29.[1][2][3][4][5]
Ajaccio[6]
Elhunyt1983. szeptember 27. (76 évesen)[6]
Neuilly-sur-Seine[6]
Sírhelygrave of Tino Rossi
HázastársaLilia Vetti
GyermekeiPierrette és Laurent Rossi
Pályafutás
Műfajokoperett
Aktív évek1932-1982
Hangszer
Díjaka francia Becsületrend parancsnoka (1982)
Tevékenység
KiadókColumbia Records
A Wikimédia Commons tartalmaz Tino Rossi témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Tino Rossi (Ajaccio, 1907. április 29. – Neuilly-sur-Seine, 1983. szeptember 27.) francia énekes, filmszínész.

Pályafutása

[szerkesztés]

Tino Rossi 1907-ben született Korzikán, egy szabó fiaként. Szüleitől kapott egy gitárt, és hamarosan dalokat komponált. Azokat Ajaccio bárjaiban elő is adta.

Később Marseille-be költözött. Éttermekben lépett fel már szélesebb közönség előtt. Az 1930-as években Párizsba ment, és olyan híres művészekkel dolgozott együtt, mint Lucienne Boyer, Damia, Pills et Tabet, Mireille, Jean Sablon és La Môme Moineau.

Romantikus balladái a női közönség körében különösen népszerűek voltak. Jules Massenet és Reynaldo Hahn szövegeit énekelte, de mindenekelőtt Vincent Scotto slágerszövegeivel aratott sikert. Rossi és Scotto évekig együtt dolgozott. Rossinak öt frankot kellett kérnie az édesanyjától a fellépések támogatására. Az első fix honoráriumuk heti 500 frank volt a marseille-i Alcazarban, 1933-ban.

1944-ben Rossi néhány napot Fresnes börtönében töltött − ahol raboknak énekelt − de a kormány kezdeményezésére szabadon engedték.

Az 1930-as években kötött első házasságát követően, amelybből lánya, Pierrette született, és szerelmi kapcsolata Mireille Balin színésznővel. 1947-ben feleségül vette Lilia Vettit, a fiatal táncosnőt, akivel egy filmforgatás során ismerkedett meg.

Tino Rossi kora ifjúságának bálványa lett. Öt évtized alatt összesen több mint 100 lemezt rögzített. Rossinak 25 filmje is volt, melyek közül a legfigyelemreméltóbb az 1953-as A Versailles-i kastély (rendező: Sacha Guitry).

1978-ban fiával, Laurent-tel a korzikai SC Bastia labdarúgóklub számára indulót írt (Forza Bastia, forza Corsica) korzikai és francia nyelven. 1982-ben François Mitterrand francia elnöktől Becsületrendet kapott a francia kultúra terjesztéséhez való hozzájárulásáért.

1982-ben, a Casino de Paris-ban lépett fel utoljára. Ajaccio temetőjében, saját sírkápolnájában van eltemetve.

Lemezválogatás

[szerkesztés]
  • 1933: Tango de Marilou
  • 1934: O Corse île d’amour
  • 1934: Vieni vieni
  • 1935: Il pleut sur la route
  • 1935: Chanson pour Nina
  • 1936: Tchi-tchi
  • 1936: Marinella
  • 1936: Tant qu’il y aura des étoiles
  • 1936: Bohémienne aux grands yeux noirs
  • 1937: Catari catari
  • 1938: Ave Maria, von Charles Gounod
  • 1941: Ma ritournelle
  • 1941: Le chant du gardian
  • 1941: Maria
  • 1945: Besame mucho
  • 1946: Petit Papa Noël
  • 1946: Destin
  • 1950: Envoi de fleurs
  • 1955: Méditerranée
  • 1956: Mon Printemps, von Raymond Asso
  • 1957: Naples au baiser de feu
  • 1967: Le plus beau tango du monde
  • 1969: Le marchand de soleil
  • 1974: J’avais 20 ans
  • 1977: Ma dernière chanson sera comme la première
  • 1978: La vie commence à 60 ans
  • 1982: 50 ans d’amour

Filmek

[szerkesztés]
  • 1934: La Cinquième empreinte
  • 1934: L’Affaire Coquelet
  • 1934: Adémaï au Moyen-Âge
  • 1934: Les nuits moscovites
  • 1935: Vogue, mon cœur
  • 1935: Marseille
  • 1935: Justin de Marseille
  • 1936: Marinella
  • 1936: Au son des guitares
  • 1937: Lumières de Paris
  • 1938: Naples au baiser de feu
  • 1942: Fièvres
  • 1943: Le soleil a toujours raison
  • 1943: Le chant de l’exilé
  • 1943: Mon amour est près de toi
  • 1944: L’île d’amour
  • 1946: Sérénade aux nuages
  • 1946: Le Gardian
  • 1946: Destins
  • 1947: Le chanteur inconnu
  • 1948: La belle meunière
  • 1949: Deux amours
  • 1949: Marlène
  • 1950: Envoi de fleurs
  • 1952: Au pays du soleil
  • 1952: Son dernier Noël
  • 1954: A Versailles-i kastély (Si Versailles m’était conté…)
  • 1954: Tourments
  • 1970: Une drôle de bourrique

Operett, musical

[szerkesztés]
  • 1934: Parade de France
  • 1936: Tout Paris chante
  • 1955: Méditerranée
  • 1957: Naples au baiser de feu
  • 1963: Le temps des guitares
  • 1969: le marchand de soleil
  • 1981-1982: Cinquante ans d’amour

Díjak

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 27.)
  2. ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. ↑ SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. ↑ GeneaStar
  6. ↑ a b c Fichier des personnes décédées. (Hozzáférés: 2022. január 22.)

Források

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Tino_Rossi&oldid=26247509”