Wieselburg (Ausztria)

Wieselburg
A wieselburgi kastély
Wieselburg címere
Közigazgatás
Ország	Ausztria
Tartomány	Alsó-Ausztria
Járás	Scheibbs-i járás
Irányítószám	3250
Körzethívószám	07416
Forgalmi rendszám	SB
Népesség
Teljes népesség	4408 fő (2021. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	269 m
Terület	5,43 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 08′ 00″, k. h. 15° 08′ 20″48.133333333333, 15.13888888888948.133333°N 15.138889°EKoordináták: é. sz. 48° 08′ 00″, k. h. 15° 08′ 20″48.133333333333, 15.13888888888948.133333°N 15.138889°E
Wieselburg weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Wieselburg témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Wieselburg osztrák város Alsó-Ausztria Scheibbsi járásában. 2022 januárjában 4458 lakosa volt.

Wieselburg a tartomány Mostviertel régiójában fekszik, az Eisenwurzen tájegységben, az Erlauf és Kleine Erlauf folyók találkozásánál, az Ybbstali-Alpokban. Területének 7,8%-a erdő, 47,1% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzat 3 települést és településrészt egyesít: Rottenhaus, Schacha és Wieselburg.

A környező önkormányzatok: délnyugatra Wieselburg-Land, északnyugatra és keletre Bergland, északkeletre Petzenkirchen.

A két folyó találkozásánál 976-ben épült egy vár, amely egyúttal erődített templom is volt (a mai oktogon).

Wieselburg önkormányzata az 1848-as forradalmat követően alakult meg. 1913-ban az akkor már mezőváros Wieselburghez csatolták Rottehnhaus községet és Mitterwasser község Berg és Schacha részeit.

Az első világháborúban a vasúti csomópont Wieselburgban állították fel a Monarchia egyik legnagyobb fogolytáborát. 1915-1918 között mintegy 60 ezer hadifoglyot őriztek itt. A mühlingi tiszti táborral és a purgstalli fogolytáborral együtt a térségben 80 ezer fogoly került elhelyezésre.

A második világháborúban 187 wieselburgi veszett oda.

1976-ban Wieselburgot városi rangra emelték.

A wieselburgi önkormányzat területén 2021 januárjában 4458 fő élt. A lakosságszám 1939 óta gyarapodó tendenciát mutat. 2020-ban az ittlakók 80,5%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,8% a régi (2004 előtti), 10,8% az új EU-tagállamokból érkezett. 3,9% az egykori Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 2,9% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 87,3%-a római katolikusnak, 2,8% evangélikusnak, 3,6% mohamedánnak, 4,4% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 23 magyar élt a városban; a legnagyobb nemzetiségi csoportot a németek (93%) mellett a törökök alkották 1,9%-kal.

A népesség változása:

• a wieselburgi kastély (ma múzeum) és a kastélypark
• a rottenhausi kastély
• Perzelhof kastélya
• A Szt. Ulrik-plébániatemplom 1000 körül épült román stílusú része, az ún. oktogon a Babenberg-korszak egyik fontos építészeti emléke

• Eugen Wüster (1898-1977) nyelvész, eszperantista, a terminológiatudomány egyik alapítója

• Kreiensen (Németország)

• A település honlapja
• 32016 – Wieselburg Statistik Austria

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Wieselburg című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.