S&P 500

S&P 500
Ország	Amerikai Egyesült Államok
Indulás	1957. március 4.
Névadó	Standard & Poor’s (credit rating agency és nyilvánosan működő részvénytársaság)
A S&P 500 weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz S&P 500 témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Standard and Poor's 500,^[1] vagy röviden az S&P 500^[2] egy tőzsdeindex, amely 500 amerikai tőzsdén jegyzett nagyvállalat részvényárfolyamainak súlyozott átlagát követi. Ez az egyik leggyakrabban követett részvényindex. 2020. december 31-éig több mint 5400 milliárd dollárt fektettek be az index teljesítményéhez kötött eszközökbe.^[1]

Az indexalapok, beleértve a befektetési alapokat és a tőzsdén kereskedett alapokat (ETF), a díjakat és költségeket leszámítva replikálják az index teljesítményét azáltal, hogy az indexszel azonos részvényeket tartanak ugyanolyan arányban. Az index teljesítményét replikáló ETF-eket ad ki például a The Vanguard Group, az iShares és a State Street Corporation.

Az S&P Dow Jones Indices által kezelt többi indexhez hasonlóan, de ellentétben az olyan indexekkel, mint a Russell 1000 Index, amelyek szigorúan szabályokon alapulnak, az S&P 500 index összetevőit egy bizottság választja ki. Az új felvétel jogosultságának mérlegelésekor a bizottság nyolc elsődleges szempont alapján értékeli a társaság érdemeit: piaci kapitalizáció, likviditás, székhely, nyilvános forgalomba hozatal, globális iparági osztályozási szabvány és az iparágak képviselete az Egyesült Államok gazdaságában, pénzügyi életképesség, a nyilvánosan forgalmazott időtartam és a tőzsde . Az elmúlt néhány évben csökkent az S&P 500-as besorolású társaságok száma. ^{[3] :159}Az indexhez való hozzáadás követelményei a következők:

1. A piaci kapitalizációnak legalább 13,1 milliárd USD-nak kell lennie
2. Az éves dollárérték a lebegtetéssel kiigazított piaci kapitalizációra számolva nagyobb, mint 1,0
3. Minimális havi kereskedési volumen 250 000 részvény az értékelés dátumát megelőző hat hónap mindegyikében
4. Nyilvánosan jegyzettnek kell lennie a New York-i tőzsdén (beleértve a NYSE Arcát vagy a NYSE Americant ) vagy a NASDAQ-on (NASDAQ Global Select Market, NASDAQ Select Market vagy a NASDAQ Capital Market).
5. A cégnek az Egyesült Államokból kell származnia^[4]
6. Az indexbe való felvételre alkalmatlan értékpapírok a betéti társaságok, a master betéti társaságok és befektetési alapjaik, az OTC Bulletin Board- kibocsátások, a zártvégű alapok, a tőzsdén kereskedett alapok, a tőzsdén kereskedett kötvények, a jogdíj trösztök, a nyomkövető részvények, az elsőbbségi részvények, befektetési alapok, részvény warrantok, átváltható kötvények, befektetési alapok, amerikai letéti igazolások és amerikai letéti részvények .
7. 2017 óta a kettős részvényosztályokkal rendelkező társaságok nem szerepelnek az indexben.

Annak érdekében, hogy az index folyamatosan az Egyesült Államok legnagyobb vállalatainak értékét reprezentálja, az index negyedévente újraszámításra kerül; ugyanakkor törekednek arra, hogy az indexben történő változás minimálisra csökkenjen az azt alkotó vállalatok értékcsökkenése miatt.^[5]

Egy részvény értéke emelkedhet, ha hozzáadják az indexhez, mivel az indexalapoknak meg kell vásárolniuk a részvényt az index követéséhez.^[6][7]

2021 októberében a Bloomberg News arról számolt be, hogy egy tanulmány azt állította, hogy egyes vállalatok az S&P Globaltól vásárolnak minősítéseket, hogy növeljék esélyüket az S&P 500 indexbe való bejutásra – még akkor is, ha nem teljesítik a felvételi kritériumokat.^[8]

Az index egy szabadon lebegő kapitalizációval súlyozott index,^{[9] :150} vagyis a vállalatok piaci kapitalizációjuk arányában szerepelnek az indexben. Az indexben való súlyozáshoz a társaság piaci kapitalizációjának meghatározásához csak a nyilvános forgalomba kerülő részvények („public float”) darabszámát kell figyelembe venni; a bennfentesek vagy irányító részvényesek birtokában lévő, nyilvánosan nem forgalmazott részvények nem tartoznak bele a számításba.

Az S&P 500 index értékének kiszámítására szolgáló képlet a következő

${\displaystyle {\text{IndexErteke}}={\sum _{i}\left({P_{i}}\cdot {Q_{i}}\right) \over Oszto}}$

ahol ${\displaystyle P_{i}}$ az index i-edik részvényének árfolyama, ${\displaystyle Q_{i}}$ az adott részvényre vonatkozó nyilvánosan elérhető („lebegő”) részvények megfelelő száma, és az osztó egy meghatározott normalizációs tényező.

A osztó jelenleg 8,3 milliárd alatt van,^[10] egy olyan szám, amelyet úgy korrigáltak, hogy az index értéke konzisztens maradjon a piaci kapitalizációt befolyásoló és egyébként a számítási képletet befolyásoló vállalati intézkedések ellenére is, például további részvénykibocsátás, részvény visszavásárlás, speciális osztalék, az alkotóelemek változásai, jogajánlatok és vállalati kiválások . A részvényfelosztás nem befolyásolja az osztót, mivel nem befolyásolja a piaci kapitalizációt. Ha egy vállalatot kihagynak, és helyette egy másik, eltérő piaci kapitalizációjú vállalatot hoznak létre, akkor az osztót úgy kell módosítani, hogy az S&P 500 index értéke állandó maradjon. Valamennyi osztókorrekció a kereskedés zárása után és az S&P 500 index záróértékének kiszámítása után történik.^{[11] :290}

• McDonald’s
• The Walt Disney Company
• Warner Media Group
• Viacom
• Target Corporation
• Accenture
• Western Union
• Colgate-Palmolive
• Morgan Stanley
• Microsoft
• CoStar Group
• Meta
• Garmin Ltd.
• Jack Henry & Associates

Az index átlagos éves növekedési üteme az osztalékkal együtt 1926-os kezdete óta körülbelül 9,8% ( infláció után 6%), és a hozam éves szórása ugyanebben az időszakban 20,81%; ^[12] azonban volt néhány év, amikor az index 30%-nál többet esett. ^[13] Az index az esetek 70%-ában éves növekedést könyvelt el. ^[14] Az index azonban csak a kereskedési napok 5%-án ért el új csúcsokat, ami azt jelenti, hogy a kereskedési napok 95%-án minden idők csúcsa alatt zárt az index. ^[15]

A hozamokat általában árhozamként jegyzik (nem számolva az osztalékkal). Számolhatóak azonban teljes hozamként is, amely magában foglalja az osztalékból és annak újrabefektetéséből származó jövedelmet, valamint a "nettó teljes hozamot", amely az osztalék újrabefektetésének hatásait tükrözi a forrásadó levonása után. ^[16]

Ez a szócikk részben vagy egészben a S&P 500 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.