Raba (Slivno)
| Raba | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Dubrovnik-Neretva |
| Község | Slivno |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 20356 |
| Körzethívószám | (+385) 20 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 8 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 148 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 42° 58′ 18″, k. h. 17° 30′ 59″42.971667°N 17.516389°EKoordináták: é. sz. 42° 58′ 18″, k. h. 17° 30′ 59″42.971667°N 17.516389°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Raba témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Raba falu Horvátországban, Dubrovnik-Neretva megyében. Közigazgatásilag Slivno községhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Makarskától légvonalban 53, közúton 70 km-re délkeletre, Pločétől légvonalban 11, közúton 21 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 3, közúton 10 km-re délnyugatra Neretva-folyó deltavidékén, az Adria-parti főút mentén fekszik.
Története
[szerkesztés]A falu feletti magasabban fekvő területek már ősidők óta lakottak voltak, melyet a Szent Antal templomtól nyugatra és keletre található illír halomsírok is bizonyítanak. A török alóli felszabadítás után két hullámban a szomszédos Hercegovinából érkezett horvát ajkú lakosság telepedett itt le. Az első telepesek már 1686-ban megérkeztek és legelőször Opuzen környékét népesítették be. Slivno felszabadítása után népesültek be a slivnoi falvak. A második nagyobb hullám az ún. kis háború (1714-1718) idején érkezett. Már rögtön a felszabadulás után 1689-ben megalapították a slivno ravnoi plébániát. A velencei uralomnak 1797-ben vége szakadt és osztrák csapatok vonultak be Dalmáciába. 1806-ban az osztrákokat legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon lipcsei veresége után 1813-ban újra az osztrákoké lett. A településnek 1880-ban 109, 1910-ben 160 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A második világháború idején a Független Horvát Állam része volt. A háború után a szocialista Jugoszlávia része lett. A második világháborút követően a Kis-Neretva és a tengerpart mentén több új település is létrejött, miközben a régi, magasabban fekvő települések kiürültek. A településnek 2011-ben 10 állandó lakosa volt.
Népesség
[szerkesztés]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 0 | 0 | 109 | 138 | 130 | 160 | 0 | 521 | 168 | 135 | 123 | 145 | 21 | 15 | 6 | 10 |
(1857-ben, 1869-ben és 1921-ben lakosságát Slivno Ravnohoz számították. 1991-ben lakossága Tuštevac kiválásával csökkent.)
Nevezetességei
[szerkesztés]Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt temploma 1700 körül épült. A mai Szent Antal szobor 1903-ban került a templomba. 1914-ben egy Szent József oltárt is emeltek, rajta a szent szobrával, de ezt 1977-ben helyszűke miatt megszüntették. 1925-ben a régi harangtornyot lebontották és ekkor készült a mai beton harangtorony, mely azonban nincsen összhangban a kőépülettel. Ma ezen át lehet bejutni a templomba.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
[szerkesztés]- Slivno község hivatalos oldala (horvátul)
- A split-makarskai érsekség honlapja – Slivno Ravno (horvátul)
További információk
[szerkesztés]- Visitdubrovnik.hr: Slivno (horvátul)
- Geni.com:Slivno (horvátul)
- Prostorni plan uređenja općine Slivno II. izmjena i dopuna - Slivno község rendezési tervének II. módosított és kiegészített kiadása. Zágráb, 2013. novemb
