Parfüm

Ez a szócikk az illatszerről szól. Hasonló címmel lásd még: Parfüm (egyértelműsítő lap).

A parfüm (franciául: parfum; magyarul néha parfőm), illat, szagosító víz, illatszer.^[1]

A parfüm története az ókorban kezdődött: az ókori Egyiptomnak jelentős illatszerkivitele volt. Illatos olajokat, kenőcsöket, permetezőfolyadékokat Görögországban és Rómában elterjedten használtak. A középkorban főleg Arábia volt az illatszerek hazája, mint ahogy keleten általában mindig szerették az intenzív, fűszerszagú illatszereket. Az európai parfümgyártás történetének kezdetei Velencéhez kötődnek. Velence évszázadokon keresztül volt a távol-keleti kereskedelem központja volt – ide érkeztek a legritkább illatanyagok, Kínától Indián át egészen a Perzsa Birodalomig. XV. Lajos francia király udvarában mértéktelen illatszerhasználattal leplezték a kevés mosdás következtében kellemetlenül jelentkező kipárolgást. A franciaországi Grasse-ban a modern parfümgyártás hagyományai a 16. századra nyúlnak vissza. ^[2]

Bővebben: Grasse

Grasse-ban eredetileg bőrcserzéssel, kesztyűkészítéssel foglalkoztak. Az itt készült kiváló minőségű kesztyűk nagy hírnévnek örvendtek. Egy ide való tímár ötlete volt az illatos bőrkesztyű (rózsavíz, fűszerek illatával) készítése, keleti módszerek szerint. E kesztyűkből került ajándékképpen egy pár Medici Katalin francia királynéhoz is, aki megbízta egyik tudósát, hogy a Grasse környéki virágokból állítson elő parfümöt, majd 1533-ban a provance-i Grasse-ban alapította meg az első parfümlaboratóriumot. Az illatos, parfümös kesztyű készítése fénykorát a 17. században élte, majd a bőripar hanyatlásával a parfümgyártás lépett előtérbe, mely hamarosan világhírnevet szerzett a városnak. Grasse alig kétszáz év alatt a világ parfümfővárosává nőtte ki magát. A parfümkészítés fejlesztés először a Riviéra turizmusát célozta meg Grasse-ban; illatos és hagyományos ajándékok (antik ékszerek, hímzett ágynemű, paplan, lekvárok) készítésével.

Grasse ritka illataival (levendula, mirtusz, jázmin, rózsa, narancsvirág, vadmimóza) nyerte el a világ parfümfővárosa címet. Néhány évtizede az illatok között a munkaigényes jázmin is előtérbe lépett: a virágokat hajnalban kézzel kell leszedni, amikor az illat a legfejlettebb, és azonnal hideg abszorpcióval kell kezelni.

Ma Grasse a parfüm a legfontosabb ipari központja. A hálózat hatvan céget, 3500 embert foglalkoztat a városban és a környező területeken. Beleértve a közvetett munkahelyeket, amelyekkel közel 10 000 ember foglalkozik a parfümkészítéssel.

A nagy márkák, mint a Chanel saját rózsa- és jázminültetvényekkel rendelkeznek Grasse-ban.

A modern szintetikus illatszergyártás a régi virágillatok (elsősorban rózsa, ibolya, tubarózsa, jázmin stb.) helyett újszerű illatkompozíciókat tett népszerűvé.

• 
  A magyar Minya Viktória által tervezett Hedonist nevű parfüm
• 
  A Jupp Wiertz cég reklámja, 1926/27
• 
  Herbert Draper, Pot Pourri
• 
  Penhaligon's kölnivíz flakonja

• Virágok – pl. kamilla, rekettye, szalmavirág, jázmin, levendula, mimóza, nárcisz, narancsvirág, rózsa, tubarózsa, ilang-ilang;
• Levelek, növényszárak – fekete üröm, bazsalikom, citromfű, tárkonyüröm, eukaliptusz, muskátli, babér, menta, mirtusz, pacsuli, rozmaring, zsálya, ibolya.
• Déligyümölcsök héja – bergamotta, keserűnarancs, citrom, mandarin, narancs, grapefruit.
• Fák, kérgek, ágak – rózsafa, nyírfa, fahéj, cédrusfa.
• Gumifélék és gyanták – sziámi benzoé gyanta, bodorrózsa, tömjén, galbánumgyanta, mirha, Herkules-gyökér.
• Mohák – különféle zuzmók, tölgyfazuzmó.
• Gyökerek és rizómák – gyömbér, írisz, vetivergyökér.
• Magok – ánizs, paradicsommag, szegfűszeg, koriander, kömény, Tonkabab, boróka, vanília-hüvely, szerecsendió, paprika, bors.

A következő (négyféle) állati anyagokat ma már nem, vagy igen ritkán alkalmazzák:

• szürke ámbra – a nagy ámbráscet emésztőrendszeréből kinyert, kavics- vagy kődarabszerű képződményből készül, abból is kilogrammonként csak néhány dekagrammnyi anyag hasznosítható.
• pézsma – az Ázsia hegyvidékein (Tibet, Himalája) élő pézsmaszarvasok hímjeinek nemi mirigyeiben termelődő illatanyag.
• cibet vagy civet – cibetmacskák végbéltáji mirigyeiből kinyerhető anyag.
• kasztoreum vagy hódzsír – hódok belső elválasztású mirigyeiből kinyert anyag, amit korábban az élelmiszeripar is használt.

Számos parfümöt egyedi tervezésű flakonokban (üvegcsékben) hoznak forgalomba. A gondosan, gyakran művészien megtervezett flakonok formája gyakran egy-egy márkához kötődik. Az egyedi tervezésű flakonok szerzői jogi, formatervezési mintaoltalmi, illetve esetenként védjegyoltalom alatt is állhatnak.

A parfümöket hagyományosan női-, férfi-, gyermek- és uniszex illatokra osztják. E kategóriák jellemzői:

• A női parfümöket elsősorban virágillatok (pl. jázmin, rózsa, narancsvirág vagy gyöngyvirág) uralják. Ezen illatok között gyümölcsök, púderes tónusok, vanília vagy fűszerek is megjelennek.
• A férfi parfümökre általában hangsúlyosabb, fás illat jellemző, amelyet friss citrusfélék és fűszerek kísérnek. Ugyancsak kedvelt illatok a levendula, a keleti összetevők, a bőr vagy a dohány.
• Az uniszex parfümök univerzális parfümök, amelyek mind a férfiakat, mind a nőket célozzák. Ezeket az illatokat gyakran erős citrus komponens, fás aroma vagy víz- és káposztatónusok jellemzik.
• A gyermekparfümök általában édes, bonbon-, rágógumi-, kóla-, karamell- és lédús gyümölcsillatúak. Az édes aromához finom virágillat, esetleg kókuszdióillat párosul. ^[3]

• Parfüm (extrakt) – 15 – 30 % illatos parfümkompozíció sűrített alkoholban – Előnye, hogy nagyon csekély mennyiség is elegendő, hatása akár 6 órán át is érezhető.
• parfümös víz ( Eau de Parfum, EdP) – 8 – 15 % illatos parfümkompozíció kb. 85 – 90 % alkoholban. Különösen estére, alkalmakra ajánlják. Tartóssága 3-5 óra.
• Toalettvíz (Eau de Toilette, EdT) – 4 – 8 % illatos parfümkompozíció kb. 80 % alkoholban. Főleg mindennapos használatra, illetve nyárra ajánlják.
• Kölnivíz (Eau de Cologne, EdC) – 3 – 5 % illatos parfümkompozíció kb. 70 % alkoholban.^[4] Rendkívül könnyű, többnyire frissítő hatású parfüm. Tartóssága kb. 2 óra. ^[5]

A Société Française des Parfumeurs (Francia Parfüm Társaság) saját osztályozást állított össze.

• M (parfüm)
• Forever (parfüm)
• Grasse

• notino.hu
• Lévai László: A parfümök tudománya
• Palackba zárt álmok

• Braillé E. és Laroze C., Le livre du parfum, Paris, Flammarion, 1995
• Chastrette M., L'art des parfums, Paris, Hachette, 1995
• Pavia F., L'univers des parfums, Paris, Solar, 1995
• P. László és S. Riviere., Les sciences du parfum, Presses Universitaires de France, 1994
• Nigel Groom: Parfümök; ford. Béresi Csilla; Glória, Bp., 2004 (Dolce vita)
• 100 legendás parfüm; szöveg Sylvie Girard-Lagorce, ford. Király Katalin; Aréna 2000, Bp., 2006
• Egyszervolt illatszerek 's azok kicsinyke flaskái; Tandem Grafikai Stúdió, Bp., 2015 (Anno)
• Kovács László Zoltán: Illatos víziók a cseresznyéskertből; Cherry Garden, Bp., 2022