Jasenak (Ogulin)
| Jasenak | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Károlyváros |
| Község | Ogulin |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Nikola Magdić |
| Irányítószám | 47314 |
| Körzethívószám | (+385) 047 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 175 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 630 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 13′ 52″, k. h. 15° 02′ 31″45.231000°N 15.042000°EKoordináták: é. sz. 45° 13′ 52″, k. h. 15° 02′ 31″45.231000°N 15.042000°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Jasenak témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Jasenak falu Horvátországban, Károlyváros megyében. Közigazgatásilag Ogulinhoz tartozik. Településrészei Krapani, Zrnići, Kostići, Jorgići, Paligaće, Mašići és Vrelo.
Fekvése
[szerkesztés]Károlyvárostól 50 km-re délnyugatra, községközpontjától 15 km-re nyugatra, a Nagy-Kapela hegységben a Jasenački patak partján fekszik. Közelében található a hegység legmagasabb csúcsa az 1534 méter magas Bjelolasica.
Története
[szerkesztés]Ez a terület a 15. században a Frangepánok modrusi uradalomához tartozó Krakar része volt, melyet 1486-ban említ először a modrusi urbárium. A település lakosainak ősei szerb pásztorok voltak, akiket a vlach jog alapján 1632-ben telepített Frangepán Gáspár ogulini várkapitány a török hódoltsági területekről, főként Cazinska krajina vidékéről a Velika Kapela hegyei közé. A katonai határőrvidék létrehozásával az itteniek kiváltságaik fejében határőr szolgálatra voltak kötelezve, sokan közülük a határ különböző szakaszain szolgáltak. A helyi lakosság azt tartja, hogy az első szerbek Gomirjéről érkezett pásztorok voltak és a település nevét kőrisfában (jasen) gazdag határáról kapta. A jasenaki temetőben még a háború előtt is látni lehetett romokat és egy Szent Mihály arkangyalnak szentelt régi templom tornyát. A településnek 1768-ban mindössze három, 1830-ban már 18 háza volt 244 lakossal.
Fejlődésén nagyot lendített hogy itt halad át az 1874-ben épített Rudolf-út, mely Ogulint a tengerparti Novi Vinodolskival kötötte össze. Szent Lázár tiszteletére szentelt templomát 1883-ban építették, 1942-ben leégett, azóta rom. 1887-ben gőzfűrészüzem létesült itt, mely kapacitását tekintve az első volt a három nyugat-horvátországi gőzfűrészüzem között. A falunak 1880-ban 383, 1910-ben 1130 lakosa volt. Trianonig Modrus-Fiume vármegye Ogulini járásához tartozott. A második világháború idején az usztasák a települést teljesen felégették, lakosságának tizedét elveszítette. Vrelo településen 1986-ban sípályát építettek, ebből fejlődött ki a HOC Bjelolasica horvát olimpiai sport és rekreációs központ. 2011-ben 226 lakosa volt. A településen ma posta, rendőrőrs, üzlet és benzinkút működik. A Bjeolasica csúcsra, a Bijele és a Samarske sziklákhoz vezető hegyi túrautak fő kiindulópontja.
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 383 | 542 | 741 | 955 | 1028 | 1130 | 1022 | 1124 | 592 | 643 | 590 | 453 | 382 | 331 | 301 | 226 |
Nevezetességei
[szerkesztés]Jasenak vidéke számos természeti szépségben bővelkedik. A Bjelolasica-hegység és legmagasabb 1534 méter magas csúcsa nevét arról a keskeny, fehér sziklákból álló gerincről kapta, mely az erdős övezet fölé emelkedik. A hegység hét kilométer hosszúságban nyúlik és bővelkedik kiterjedt, sűrű erdőkben, rétekben és mészkőszirtekben. Mind a gyalogos, mind a kerékpáros túrázóknak felejthetetlen élményt nyújt. Télen a hegység ideális síterep, ahol a hó egészen a tavasz közepéig megmarad. Ekkor a havas tájat buja, virágzó növényzet váltja fel. Bjelolasica üdülőtelep a hegyre vezető turistautak fő kiindulópontja. Itt épült ki az ország olimpiai centruma, ahol minden igényt kielégítő sípálya, sífelvonó, szállodák és éttermek várják a kirándulókat. A teleptől a csúcs felé indulva 1335 méter magasságban található a Bijele stijene egyedülálló szikla alakzatai, mellette hegyi menedékházzal. Másik közeli természeti látványosság a Samarske stijene kőlabirintusa, égbenyúló nem mindennapi szikla alakzatok sokasága.
A Szent Lázár tiszteletére szentelt ortodox templomot[4] 1883-ban építették kőből. Ez volt az egyik első épület, amelyet a tartományi kormány emelt a katonai határőrvidéknek a vármegyékhez történő csatolása után. Tengerparti kézművesek és kőfaragók építették. A második világháborús pusztítás után csak a hajó és a szentély körtőfalai maradtak meg a párkány magasságáig. Megmaradtak a 20. század elején a zágrábi Armin Schreiner gyárban gyártott padlóburkolat kerámialapjai is.
Források
[szerkesztés]- Ogulin város hivatalos weboldala
- A város információs portálja
- A megye turisztikai egyesületének honlapja
- Ogulin város turisztikai egyesületének honlapja
- A Bjelolasica olimpiai központ honlapja
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-5282.
