[go: up one dir, main page]

Ugrás a tartalomhoz

Donje Zagorje

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Donje Zagorje
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeKárolyváros
KözségOgulin
Jogállásfalu
PolgármesterNikola Magdić
Irányítószám47307
Körzethívószám(+385) 047
Népesség
Teljes népesség198 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság360 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 10′ 41″, k. h. 15° 13′ 34″45.178000°N 15.226000°EKoordináták: é. sz. 45° 10′ 41″, k. h. 15° 13′ 34″45.178000°N 15.226000°E
SablonWikidataSegítség

Donje Zagorje falu Horvátországban, Károlyváros megyében. Közigazgatásilag Ogulinhoz tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Károlyvárostól 44 km-re délnyugatra, községközpontjától 10 km-re délre a Nagy-Kapela lábánál fekszik.

Története

[szerkesztés]

Zagorjét már a modrusi uradalom 1486-os urbáriuma említi. A név eredetileg nemcsak a Zagorje nevet viselő három falura, hanem a Sabljaki tótól délre húzódó, a Veljun domb és a Nagy-Kapela között elterülő völgyre is vonatkozott, amelybe történetileg beletartozott a mai Desmerice és Ribarići területe is. Zagorje 1789-ig az ogulini plébániához tartozott. Első temploma még a 17. században épült, a másodikat 1714-ben szentelték fel. A 18. század harmadik negyedében építették fel a plébániatemplomot, mely 1789-től önálló plébánia székhelye lett. Ezt állapota miatt 1837-ben le kellett bontani és 1839-re készült el a mai plébániatemplom. 1857-ben 465, 1910-ben 548 lakosa volt. Trianonig Modrus-Fiume vármegye Ogulini járásához tartozott. 2011-ben 232 lakosa volt.

Lakosság

[szerkesztés]
Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
465 426 451 484 517 548 500 466 694 535 487 427 425 279 252 232

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Szent György tiszteletére szentelt plébániatemplomát 1837 és 1839 között építették késő klasszicista, korai historizáló stílusban.
  • Desmerice felé eső határában található a Zagorska Mrežnica patak víz alatti forrásbarlangja.
  • Tavai közül a legnagyobb a Šmitovo tó, melyhez a lányt a sárkánytól megmentő Szent György legendája fűződik. Lova patájának nyoma máig fennmaradt a tó melletti sziklában. A tó a Nagy-Kapela lábánál található, mélysége 60 méter. Kellemes pihenési és fürdési lehetőséget nyújt.
  • Barlangjai közül az „emberhal” lelőhelye a Rupećica-barlang a legnevezetesebb.

Külső hivatkozások

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]