Hőnig Vilmos

Hőnig Vilmos (Szeged, 1913. április 23.^[1] – Budapest, 1988. január 3.)^[2] orvos, traumatológus, az orvostudományok kandidátusa (1963).

Hőnig Artúr fakereskedő és Friedman Eszter fia. Szülei egyéves korában elváltak, s ezt követően édesanyja nevelte fel. Középiskolai tanulmányait a szegedi Piarista Gimnáziumban végezte, ahol 1931-ben érettségi vizsgát tett, majd beiratkozott a szegedi Ferenc József Tudományegyetemre. 1938-ban általános orvosi oklevelet. 1938 és 1939 között a szegedi Honvédkórház, 1940 és 1944 között a szegedi Közkórház alorvosa volt. A második világháború utolsó két évében a Szentesi Megyei Kórház Sebészeti Osztályán munkaszolgálatos orvosként dolgozott. 1945-ben a Hódmezővásárhelyi Városi Kórház Sebészeti Osztályának osztályvezetője alorvosa lett, s ugyanebben az évben általános sebészi oklevelet szerzett. 1945–1949 között a Szegedi Tudományegyetem Sebészeti Klinika egyetemi tanársegédje, 1946 és 1950 között szintén Szegeden SZTK-főorvos és sebészeti rendelővezető főorvos volt. 1950–1953-ban a Szegedi Honvédkórház Sebészeti Osztályának osztályvezető főorvosa volt, majd 1953–1955-ben a Debreceni Honvédkórház Sebészeti Osztályának osztályvezető főorvosaként működött alezredesi rangban. 1955-től 1969-ig az Országos Traumatológiai Intézet igazgatóhelyettese volt, s 1959-ben baleseti sebész szakorvosi vizsgát tett. Általános, valamint baleseti sebészettel, plasztikai sebészettel és érsebészettel foglalkozott. Alapvetően új eredményeket ért el a magyarországi traumatológiai ellátás megszervezése, az egészségügyi szervezés tudományos színvonalon való művelése terén. További kutatási területe: ér- és csontsérülések műtéti megoldásai; hasi sérülések, lőtt sebek traumatológiai ellátása. A Magyar Traumatológia, Orthopaedia és Helyreállító Sebészet című szakfolyóirat alapító felelős szerkesztője volt. Tagja volt a Hazafias Népfront Országos Tanácsának.^[3] 1976-ban a Német Baleseti Társaság, két évvel később az Osztrák Baleseti Sebészeti Társaság is levelező tagjává választotta.^[4]

Felesége Beck Magdolna volt, az Országos Traumatológiai Intézet adminisztrátora.

Temetése a Farkasréti izraelita temetőben volt, ahol dr. Singer Ödön főrabbi búcsúztatta.^[5]

• A pseudoarthrosisról általában, különös tekintettel a defect-pseudoarthrosis egy új műtéti megoldására (A Szegedi Sebészeti Klinika Évkönyve, 1945)
• Háborús sérülés következtében létrejött defect-pseudoarthrosis új műtéti megoldása. – Túlterheléses törések. (Honvédorvos, 1950)
• Szívsérülést utánzó áthatoló mellkasi lövés. – Patkóvese jobboldali hydronephrosissal. – A korszerű műtőépítésről. (Honvédorvos, 1951)
• Szívhangjelző készülék műtők számára. – A strumakérdés sebészeti vonatkozásai. (Honvédorvos, 1952)
• Fixált artériák transzplantálása (Katonaorvosi Szemle, 1954)
• Tapasztalataink a plasztikai és a rekonstrukciós sebészet köréből (A DOTE Évkönyve, 1954/55)
• A Krukenberg-műtét jogosultságáról. – Érsérülések kezelése. (Katonaorvosi Szemle, 1955)
• Újszülöttkori vékonybél atresia. Buda Károllyal. (Orvosi Hetilap, 1955. 13.)
• Hasi sérülések. – Szervezési kérdések. – A szívsérülésekről. (Traumatológia. Egyetemi jegyzet, Budapest, 1957)
• Tapasztalatok tömeges lőtt sérülések kapcsán az Országos Traumatológiai Intézetben (Honvédorvos, 1958)
• A shock korszerű szemlélete a traumatológiában. Fekete Györggyel. (Orvosi Hetilap, 1958. 52.)
• Hasi sérülések 16 év anyaga alapján. Többekkel. (Traumatológiai és Orthopaediai Közlemények, 1959)
• The Organization of Traumatology in Hungary (Acta Chirurgica, 1960)
• A pectus excavatum műtéti kezelése. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1960. 31.)
• A magyarországi baleseti sebészet helyzete és szervezése. Borók Lászlóval. (Magyar Traumatológia, 1961)
• A traumatológia szervezése Magyarországon. Kandidátusi értekezés. (Budapest, 1962)
• A traumás shock diagnosztikájának és terápiájának időszerű kérdései. A Magyar Traumatológus Társaság Szimpóziumja. Budapest, 1969. november 14–15. Előadások. Szerk. Szántó Györggyel, Székely Ottóval. (Budapest, 1974, angolul: Budapest, 1973)
• A traumatológiai rehabilitáció helyzete és feladatai. Egyed Bélával, Kazár Györggyel. (Népegészségügy, 1974)
• Útmutató sebészeti és traumatológiai betegek ellátásához üzemorvosok részére. Összeáll. (Az Orvostovábbképző Intézet jegyzetei. Budapest, 1977)
• Munkaegészségtan, üzemegészségtan. Tanulmányok. Többekkel. (Budapest, 1981).

• Kiváló orvos (1961)^[6]
• Munka Érdemrend arany fokozata (1978)^[7]
• Magyar Traumatológus Társaság Emlékérme (1983)
• Lorenz Böhler-medál (1985)^[8]
• Vas Imre emlékérem (1987)

• Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
• Emed Alexander: In memoriam Hőnig Vilmos (2009) Magyar Traumatológia
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
• Magyar orvoséletrajzi lexikon. Összeáll. Kapronczay Károly–Közrem. Tóth Magda. Budapest: Mundus Magyar Egyetemi Kiadó. 2004. ISBN 963-950-132-8  
• Névpont