[go: up one dir, main page]
Ugrás a tartalomhoz

Hőnig Vilmos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A nyomtatható változat már nem támogatott, és hibásan jelenhet meg. Kérjük, frissítsd a böngésződ könyvjelzőit, és használd a böngésző alapértelmezett nyomtatás funkcióját.
Hőnig Vilmos
Született1913. április 23.
Szeged
Elhunyt1988. január 3. (74 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
IskoláiFerenc József Tudományegyetem (–1938)
SírhelyeFarkasréti izraelita temető
Sablon • Wikidata • Segítség

Hőnig Vilmos (Szeged, 1913. április 23.[1] – Budapest, 1988. január 3.)[2] orvos, traumatológus, az orvostudományok kandidátusa (1963).

Élete

Hőnig Artúr fakereskedő és Friedman Eszter fia. Szülei egyéves korában elváltak, s ezt követően édesanyja nevelte fel. Középiskolai tanulmányait a szegedi Piarista Gimnáziumban végezte, ahol 1931-ben érettségi vizsgát tett, majd beiratkozott a szegedi Ferenc József Tudományegyetemre. 1938-ban általános orvosi oklevelet. 1938 és 1939 között a szegedi Honvédkórház, 1940 és 1944 között a szegedi Közkórház alorvosa volt. A második világháború utolsó két évében a Szentesi Megyei Kórház Sebészeti Osztályán munkaszolgálatos orvosként dolgozott. 1945-ben a Hódmezővásárhelyi Városi Kórház Sebészeti Osztályának osztályvezetője alorvosa lett, s ugyanebben az évben általános sebészi oklevelet szerzett. 1945–1949 között a Szegedi Tudományegyetem Sebészeti Klinika egyetemi tanársegédje, 1946 és 1950 között szintén Szegeden SZTK-főorvos és sebészeti rendelővezető főorvos volt. 1950–1953-ban a Szegedi Honvédkórház Sebészeti Osztályának osztályvezető főorvosa volt, majd 1953–1955-ben a Debreceni Honvédkórház Sebészeti Osztályának osztályvezető főorvosaként működött alezredesi rangban. 1955-től 1969-ig az Országos Traumatológiai Intézet igazgatóhelyettese volt, s 1959-ben baleseti sebész szakorvosi vizsgát tett. Általános, valamint baleseti sebészettel, plasztikai sebészettel és érsebészettel foglalkozott. Alapvetően új eredményeket ért el a magyarországi traumatológiai ellátás megszervezése, az egészségügyi szervezés tudományos színvonalon való művelése terén. További kutatási területe: ér- és csontsérülések műtéti megoldásai; hasi sérülések, lőtt sebek traumatológiai ellátása. A Magyar Traumatológia, Orthopaedia és Helyreállító Sebészet című szakfolyóirat alapító felelős szerkesztője volt. Tagja volt a Hazafias Népfront Országos Tanácsának.[3] 1976-ban a Német Baleseti Társaság, két évvel később az Osztrák Baleseti Sebészeti Társaság is levelező tagjává választotta.[4]

Felesége Beck Magdolna volt, az Országos Traumatológiai Intézet adminisztrátora.

Temetése a Farkasréti izraelita temetőben volt, ahol dr. Singer Ödön főrabbi búcsúztatta.[5]

Főbb művei

  • A pseudoarthrosisról általában, különös tekintettel a defect-pseudoarthrosis egy új műtéti megoldására (A Szegedi Sebészeti Klinika Évkönyve, 1945)
  • Háborús sérülés következtében létrejött defect-pseudoarthrosis új műtéti megoldása. – Túlterheléses törések. (Honvédorvos, 1950)
  • Szívsérülést utánzó áthatoló mellkasi lövés. – Patkóvese jobboldali hydronephrosissal. – A korszerű műtőépítésről. (Honvédorvos, 1951)
  • Szívhangjelző készülék műtők számára. – A strumakérdés sebészeti vonatkozásai. (Honvédorvos, 1952)
  • Fixált artériák transzplantálása (Katonaorvosi Szemle, 1954)
  • Tapasztalataink a plasztikai és a rekonstrukciós sebészet köréből (A DOTE Évkönyve, 1954/55)
  • A Krukenberg-műtét jogosultságáról. – Érsérülések kezelése. (Katonaorvosi Szemle, 1955)
  • Újszülöttkori vékonybél atresia. Buda Károllyal. (Orvosi Hetilap, 1955. 13.)
  • Hasi sérülések. – Szervezési kérdések. – A szívsérülésekről. (Traumatológia. Egyetemi jegyzet, Budapest, 1957)
  • Tapasztalatok tömeges lőtt sérülések kapcsán az Országos Traumatológiai Intézetben (Honvédorvos, 1958)
  • A shock korszerű szemlélete a traumatológiában. Fekete Györggyel. (Orvosi Hetilap, 1958. 52.)
  • Hasi sérülések 16 év anyaga alapján. Többekkel. (Traumatológiai és Orthopaediai Közlemények, 1959)
  • The Organization of Traumatology in Hungary (Acta Chirurgica, 1960)
  • A pectus excavatum műtéti kezelése. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1960. 31.)
  • A magyarországi baleseti sebészet helyzete és szervezése. Borók Lászlóval. (Magyar Traumatológia, 1961)
  • A traumatológia szervezése Magyarországon. Kandidátusi értekezés. (Budapest, 1962)
  • A traumás shock diagnosztikájának és terápiájának időszerű kérdései. A Magyar Traumatológus Társaság Szimpóziumja. Budapest, 1969. november 14–15. Előadások. Szerk. Szántó Györggyel, Székely Ottóval. (Budapest, 1974, angolul: Budapest, 1973)
  • A traumatológiai rehabilitáció helyzete és feladatai. Egyed Bélával, Kazár Györggyel. (Népegészségügy, 1974)
  • Útmutató sebészeti és traumatológiai betegek ellátásához üzemorvosok részére. Összeáll. (Az Orvostovábbképző Intézet jegyzetei. Budapest, 1977)
  • Munkaegészségtan, üzemegészségtan. Tanulmányok. Többekkel. (Budapest, 1981).

Díjai, elismerései

  • Kiváló orvos (1961)[6]
  • Munka Érdemrend arany fokozata (1978)[7]
  • Magyar Traumatológus Társaság Emlékérme (1983)
  • Lorenz Böhler-medál (1985)[8]
  • Vas Imre emlékérem (1987)

Jegyzetek

  1. ↑ Születési bejegyzése a szegedi polgári születési akv. 808/1913. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. február 26.)
  2. ↑ „Elhunyt Hőnig Vilmos”, Népszava, 1988. január 7., 14. oldal (Hozzáférés: 2021. február 26.) 
  3. ↑ „A Hazafias Népfront Országos Tanácsának tagjai”, Népszabadság, 1964. március 21. (Hozzáférés: 2021. február 26.) 
  4. ↑ „Az osztrák baleseti sebészeti társaság”, Magyar Nemzet, 1978. október 13. (Hozzáférés: 2021. február 26.) 
  5. ↑ „Akik eltávoztak”, Új Élet, 1988. február 1. (Hozzáférés: 2021. február 26.) 
  6. ↑ „Kiváló orvos”, Népszava, 1961. július 2., 2. oldal (Hozzáférés: 2021. február 26.) 
  7. ↑ Munka Érdemrend arany fokozata (1978. szeptember 26.) Magyar Közlöny, 64. szám
  8. ↑ „Lorenz Böhler-medál”, Magyar Nemzet, 1985. október 9., 6. oldal (Hozzáférés: 2021. február 25.) 

Források

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Hőnig_Vilmos&oldid=26684658”