Kereplye (település)

	Kereplye (Kravany)
	; Kereplye zászlaja
	; Kereplye zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Kassai
Járás	Tőketerebesi
Rang	község
Első írásos említés	1339
Polgármester	Jaroslav Capko
Irányítószám	076 61
Körzethívószám	056
Forgalmi rendszám	TV
	Népesség
Teljes népesség	366 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	53 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	169 m
Terület	6,34 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 45′ 30″, k. h. 21° 38′ 30″48.758333°N 21.641667°EKoordináták: é. sz. 48° 45′ 30″, k. h. 21° 38′ 30″48.758333°N 21.641667°E
	Kereplye weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Kereplye témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Kereplye (egyértelműsítő lap).

Kereplye (szlovákul: Kravany) község Szlovákiában, a Kassai kerület Tőketerebesi járásában.

Fekvése

Gálszécstől 7 km-re északra, az Eperjes-Tokaji-hegység keleti oldalán fekszik.

Története

1321-ben említik először, amikor több faluval együtt Károly Róbert király a Baksa nembeli Péter fia Péternek adja. 1339-ben „Kereplye”, 1355-ben „Kereplya” néven említik. 1487-ben a Széchy család a Tarczayaknak adja zálogbirtokul. Később több nemesi család birtoka, majd a 17. század elején a terebesi uradalom része. 1601-ben 4 lakott és 1 lakatlan háza volt. 1715-ben 13 lakatlan és 7 lakott ház állt a faluban. 1787-ben 40 házában 283 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KEREPLE. Kravjane. Tót falu Zemplén Várm. földes Urai G. Barkóczy, B. Fisser, és több Uraságok, lakosai ó hitűek, fekszik a k. Sztankóczhoz 1/2 fertály, é. Abaúj Vármegyével határos, dél-Gálszéchez 1 órányira, hegyes köves határja 3 nyomásbéli, gabonát, és zabot terem, erdeje, szőleje nints, piatza Kassán öt mértföldnyire.”^[2]

1828-ban 64 háza és 491 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Kereplye, Zemplén vmegyében, orosz falu, Parnó fil. 52 római, 432 g. kath., 14 zsidó lak., 418 hold szántófölddel, erdővel. F. u. b. Fischer, Szemere, s m. Ut. p. Vecse.”^[3]

1900 és 1910 között sok lakója kivándorolt. Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Kereplye, tót kisközség 67 házzal és 326 lakossal, kiknek nagyobb része róm. kath. vallású. Postája, távírója és vasúti állomása Gálszécs. A Széchiek ősi birtoka, melyet már 1487-ben a Tárczaiaknak zálogosítanak el. Azután a Csapiaké és osztályos társaiké. 1495-ben a Sztrithey családot iktatják birtokába s ekkor Gereplye néven van említve. 1545-ben még Sztrithey Gábor az ura. 1561-ben Nagymihályi Györgyöt iktatják egyes részeibe, míg az 1598-iki összeírás Csapy Ferenczet, Malikóczy Gábort, Homonnai Györgyöt és Szürthey Miklós özvegyét találja itt. 1600-ban a Daróczyak, 1629-ben a Csapyak szerepelnek birtokosokként, 1637-ben Drugeth György kap rá kir. adományt, de 1692-ben Pethő Zsuzsannának és Barkóczy Istvánnak is van benne része. 1775-ben Bocskay István szerepel, de utána már a báró Fischer, Szemere, gróf Barkóczy, Kácsándy, Soós, Máriássy és Aiszdorfer családok következnek. Most nincs nagyobb birtokosa. A XVII. századbeli pestis ezt a községet sem kímélte meg. Újabb róm. kath. temploma 1891-ben épült.”^[4]

1920-ig Zemplén vármegye Gálszécsi járásához tartozott.