[go: up one dir, main page]
Ugrás a tartalomhoz

Katar

Hivatkozások szerkesztése
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 Ennek a lapnak a címében vagy szövegében az arab nevek nem a magyar nyelvű Wikipédiában irányelvként elfogadott magyaros átírás szerint szerepelnek, át kellene javítani őket.
Katari Állam
Davlat Katar
دولة قطر (arabul)
Katar zászlaja
Katar zászlaja		 Katar címere
Katar címere
Nemzeti himnusz: asz-Szalám al-Amíri
FővárosaDoha
é. sz. 25° 17′ 12″, k. h. 51° 32′ 00″25.286667°N 51.533333°EKoordináták: é. sz. 25° 17′ 12″, k. h. 51° 32′ 00″25.286667°N 51.533333°E
Államformamonarchia
Vezetők
EmírTamím bin Hamád[1]
MiniszterelnökMohammed bin Abdulrahman Al Thani
Hivatalos nyelvarab
Beszélt nyelvekangol
FüggetlenségEgyesült Királyságtól
Függetlenség kikiáltása1971. szeptember 1.
Függetlenség elismerése1971. szeptember 3.
Tagság
Lista
Népesség
Népszámlálás szerint2 639 211 fő (2017)[2]
Becsült3 millió [3] fő (2022)
Népsűrűség248 fő/km²[4]
Főbb etnikumokarab, indiai, filippínó stb.
Vallásokiszlám, hinduizmus, kereszténység
GDP2018-as becslés
Összes183,807 milliárd USD[5] (56.)
PPP: 357,338 milliárd USD
Egy főre jutó69 644 (6.)
HDI (2018)0,856[6] (37.) – magas
Földrajzi adatok
Terület11 437 km²
Rangsorban158.
Víz0,8%
IdőzónaAST (UTC+3)
Egyéb adatok
Pénznemkatari riál (QAR)
Nemzetközi gépkocsijelQ
Hívószám+974
Segélyhívó telefonszám
  • 999
  • 112
Internet TLD.qa
Villamos hálózat240 V/50 Hz
Elektromos csatlakozóD és G típus
Közlekedés irányajobb oldali
A Wikimédia Commons tartalmaz Katari Állam témájú médiaállományokat.

Katar (arabul: قطر, IPA: [ˈqɑtˤɑr]; hivatalosan a Katari Állam,[7] arabul: دولة قطر, átírva: Davlat Katar) egy közel-keleti arab emírség a Perzsa-öbölbe nyúló Katari-félszigeten. Szárazföldi határán csak Szaúd-Arábiával osztozik délen. Területe Magyarországénak kb. a nyolcada, népessége pedig a harmada (2023-ban). Területe nagyrészt sík, alacsonyan fekvő sivatagból áll. A fővárosa Doha, ahol az ország lakosságának több mint 80%-a él.

A volt brit protektorátus 1971 óta független. A világ egyik legnagyobb kőolaj- és földgázkészletével rendelkezik, és gazdaságában nagyszámú külföldi munkavállalót alkalmaz, akik a lakosságának a zömét adják. Olajvagyona megalapozta az ország lakóinak magas életszínvonalát.[8] A Föld egyik legnagyobb cseppfolyósított földgáz exportőre [9] és 2020 táján a legnagyobb egy főre jutó szén-dioxid-kibocsátója.[10] A Föld egyik legmagasabb egy főre jutó GDP-jével (PPP) rendelkezik.

Apró területe ellenére regionálisan, az arab világban feltörekvő középhatalom.[11]

Nevének eredete

[szerkesztés]

Idősebb Plinius római történetíró már a Krisztus utáni első században említi a félsziget lakóit Catharrei néven, akik egy hasonló elnevezésű települést laktak.[12] Klaudiosz Ptolemaiosz egyiptomi görög tudós térképén Catara-nak nevezi a félszigetet.[13] A félsziget keleti részén egy Cadara nevű város feküdt,[14] amelyet később Katara-nak, végül többszöri változás során Guttur-nak, Katr-nak vagy Kattar-nak neveztek.[15] A katari nyelvjárásban [ˈɡɪtʕɑr]-nak is ejtik a helyiek.

Földrajz

[szerkesztés]
Katar domborzati térképe

Katar kis félszigetet foglal el az Arab-félsziget északkeleti partján, és délen csak Szaúd-Arábia határolja, míg területének többi részét a Perzsa-öböl veszi körül. A Bahreini-öböl választja el a közeli Bahreintől.

Az ország nagy része sivatag

Domborzat

[szerkesztés]

A Katar-félszigeten fekvő apró állam enyhén felboltozódó mészkőrétegekből álló sivatagos alföld.[16] Az ország nagy része alacsony, kopár, homokkal borított síkságból áll.

A felszínt délkeleten szélfútta homokdűnék, a korallzátonyokkal övezett partok mentén sós-agyagos mélyedések tagolják.

Legmagasabb pontja: Qurayn Aba al Bawl, 103 méter.[17]

Vízrajz

[szerkesztés]

Nincs jelentősebb állandó vízfolyás, vagy édesvizű tó.

Éghajlat

[szerkesztés]

Éghajlata sivatagi, nagyon enyhe téllel és nagyon forró nyarakkal. Kicsi és zömmel sík területe lévén az egész országban egységes az éghajlat.

Alapvetően két fő évszak létezik: egy hűvösebb évszak decembertől februárig, és egy forró évszak áprilistól októberig. Utóbbiban ezen belül megkülönböztethetünk egy nagyon forró időszakot májustól október közepéig. Március és november átmeneti, meleg hónapok.[18]

Doha éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)21,723,026,831,938,241,241,540,738,635,229,524,132,8
Átlagos min. hőmérséklet (°C)12,813,716,720,625,027,729,128,926,523,419,515,021,6
Átl. csapadékmennyiség (mm)131716830000131273
Havi napsütéses órák száma2442242422733253423253283063032762413429
Forrás: http://weatherspark.com


Élővilág, természetvédelem

[szerkesztés]

Az állam területe sivatag. A partok előtt mangrovemocsarak találhatók, figyelemre méltó madárvilággal.

Történelem

[szerkesztés]
A Zubara erőd
Bővebben: Katar történelme

A perzsa és görög fennhatóság után az 1. században arab törzsek vették birtokba a vidéket. 528-ban az Arab Kalifátus része lett, de mivel távol esett a birodalom nagy központjaitól, időről időre vallási reformátorok vagy önállóságra törő emírek kezébe került. A törökök 1536-ban foglalták el, és fennhatóságuk alatt maradt egészen 1868-ig, az angolok megjelenéséig. A Katari Emírséget 1868. szeptember 12-én kiáltották ki. Az ország 1916-ban brit védnökség lett, az uralkodó emír csak formálisan gyakorolta hatalmát. Amikor az angolok bejelentették, hogy 1971-ben kivonulnak a Perzsa-öböl térségéből, a part menti területek uralkodói egy föderáció létrehozását határozták el, amely meg is alakult (napjainkban Egyesült Arab Emírségek), de Katar és Bahrein sem csatlakozott hozzá. Katar 1971. szeptember 3-án kikiáltotta függetlenségét.

1995-ben az emír fia megdöntötte apja hatalmát, és jelentős reformokat vezetett be. Az 1999-es első ízben megtartott választásokon nők is részt vehettek. 2003-ban itt volt az Irak elleni amerikai támadás főhadiszállása.

Politika és közigazgatás

[szerkesztés]
Tamim ibn Hamad ibn Halífa Al Táni jelenlegi emír

Az állam de facto abszolút monarchia, ahol a katari emír államfő és kormányfő is. Katar örökös emírje rendelkezik minden végrehajtó és törvényhozó hatalommal, és végső soron ellenőrzi az igazságszolgáltatást.[19]

Az uralkodó család tagjai töltik be szinte valamennyi fontosabb miniszteri posztot, akiket az emír nevez ki.[20]

Katar jogrendszerének több forrása van: a saría (iszlám jog), az oszmán jog, valamint az európai polgári jog.[20] Ez utóbbit más európai befolyású arab államok jogrendszerének kölcsönzésével vezették be.[20]

A saría törvény a katari jogszabályok fő forrása.[21][22]

Katarban nincsenek politikai pártok,[20] nem engedélyezettek.[19] Az állampolgárok 1999 óta szavazhatnak az önkormányzati választásokon, az első parlamenti választást 2021-ben tartották.[20] Az emír, az uralkodó család azonban fenntartja a politikai hatalom monopóliumát, a rendszer kizárja a választások útján történő kormányváltás lehetőségét.[20]

Közigazgatási beosztás

[szerkesztés]
Katar kerületei

Az ország nyolc kerületre (arabul baladijáh) oszlik:

  1. Al Shamal
  2. Al Khor
  3. Al-Shahaniya
  4. Umm Salal
  5. Al Daayen
  6. Ad-Dawhah
  7. Al Rayyan
  8. Al Wakrah

Védelmi rendszer

[szerkesztés]
Bővebben: Katar hadereje

Népesség

[szerkesztés]
Katar népsűrűsége 2015-ben
A katari népesség korfája
Alwakhra mecset Dohában

A népesség száma Katarban az évszaktól függően jelentősen ingadozik, mivel az ország nagyban támaszkodik a külföldiek munkájára. 2017 elején Katar teljes népessége 2,6 millió volt, de népességének döntő többségét a külföldiek tették ki. Ekkor (2017) a népességének csak 313 ezer fő (12 %-a) volt katari állampolgár, míg a fennmaradó 2,3 millió (88 %) bevándorló és vendégmunkás volt.[23] A legtöbb külföldi munkást a dél-ázsiai országok adják.[23] A férfimunkások beáramlása az országba felborította a nemek arányát és 2020-as becslés alapján a nők a népesség kb. negyedét teszik csak ki.[24]

Népességének változása

[szerkesztés]
A népesség alakulása 1960 és 2017 között
Lakosok száma
47 316
79 746
130 390
192 059
341 249
476 517
512 476
629 745
1 359 114
2 639 211
1960196619721978198419901996200220082017
Adatok: Wikidata

Általános adatok

[szerkesztés]
  • Városi lakosság aránya 2020-ban: 96%.[25]
  • Az átlagos népsűrűség 2020-ban: 248 fő/km².[25]

Legnépesebb települések

[szerkesztés]
A főváros, Doha
Bővebben: Katar települései

Nyelvi megoszlás

[szerkesztés]

Az országban a hivatalos nyelv az arab és a katari arab a helyi nyelvjárás. Széles körben beszélt nyelv még az angol is, és gyakran használják második nyelvként.[26] Ezeken kívül a bevándorlók és vendégmunkások egymás között számos más nyelven beszélnek.

2012-ben Katar új társult tagként csatlakozott a frankofón országok (OIF) szervezetéhez.[27]

Etnikai megoszlás

[szerkesztés]

A lakosság származási összetétele 2015-ös adatok alapján:[28]

  • nem katari: 88,4%,
  • katari: 11,6%.

A külföldiek nagy része indiai, nepáli, pakisztáni, srí lankai, fülöp-szigeteki, európai, afrikai stb.[29]

Vallási megoszlás

[szerkesztés]

Vallási összetétel 2020-ban: 67-68 %-a muszlim (ennek zöme szunnita), közel 14 %-a keresztény és szintén kb. 14 %-a hindu, kb. 3%-a buddhista, a maradék egyéb.[30] A keresztény, hindu, buddhista lakosság szinte teljes egészében külföldiekből tevődik össze.

A katari állampolgárok többsége az iszlám vahhabizmus ágához tartozik,[31][32] míg 5–15%-uk követi a síita iszlámot. Más iszlám irányzatok elhanyagolhatók.[33]

Szociális rendszer

[szerkesztés]

Gazdaság

[szerkesztés]
Olajfúrótorony az Arab-öbölben
Doha éjjeli látképe

A kőolaj felfedezése előtt a gazdasága a halászatra és gyöngyhalászatra épült. Miután az 1920-as és 1930-as években megjelent a japán tenyésztett gyöngy a világpiacon, a katari gyöngyipar összeomlott. A kőolajat ezután fedezték fel [34] és a felfedezés gyökeresen átalakította az állam gazdaságát. Az életszínvonal ma kimagasló, jövedelemadó nincs, adókulcsai pedig a világ legalacsonyabbai közé tartoznak. A munkanélküliségi ráta elenyésző.[35] Az egy főre jutó GDP (PPP) tekintetében is kiemelkedő helyen áll a világ országai között.

Gazdasági adatok

[szerkesztés]

Gazdasági adatok 2010-2017 között:[36]

Év GDP
(milliárd US$ PPP) 		GDP per fő
(US$ PPP) 		GDP növekedés
(reál) 		Infláció
 Államadósság
(GDP %-ban)
2010 Növekedés218.2 Növekedés127,226 Növekedés18.1 % −2.4 % 29.1 %
2011 Növekedés252.5 Növekedés145,724 Növekedés13.4 % Növekedés2.0 % 33.5 %
2012 Növekedés269.2 Növekedés146,872 Növekedés4.9 % Növekedés1.8 % 32.1 %
2013 Növekedés285.6 Csökkenés142,543 Növekedés4.4 % 3.2 % 30.9 %
2014 Növekedés302.3 Csökkenés136,409 Növekedés4.0 % 3.4 % 24.9 %
2015 Növekedés316.4 Csökkenés129,805 Növekedés3.6 % Növekedés1.8 % 34.9 %
2016 Növekedés327.6 Csökkenés125,159 Növekedés2.2 % 2.7 % 46.5 %
2017 Növekedés340.6 Csökkenés124,529 Növekedés2.1 % Növekedés0.4 % 54.0 %

Általános adatok

[szerkesztés]

Fő gazdasági erőforrása a hatalmas kőolaj- és földgázkészlete. Iparát a kőolaj-finomítás, vegyipar és teljes vertikumú vaskohászat alkotja. A tetemes bevételekből fejlett infrastruktúrát, szociális intézményrendszert építettek ki. Mezőgazdaságának vezető ágazata a modern alapokra helyezett halászat. Az Öböl Menti Együttműködési Tanács (GCC) tagja.

A GDP összetétele 2017-ben:[28]

  • mezőgazdaság: 0,2%
  • ipar: 50,3%
  • szolgáltatások: 49,5%

Mezőgazdaság

[szerkesztés]

Mezőgazdasága elenyésző. Főbb áruk :[28] paradicsom, datolya, padlizsán, juhtej, kecsketej.

Tenyésztett állatok :[28] teve, juh, kecske, baromfi.

Ipar

[szerkesztés]

Iparágak :[28] földgáz és nyersolaj-kitermelés és -finomítás, petrolkémiai ipar, műtrágyagyártás, acél- és cementgyártás, kereskedelmi hajójavítás.

Külkereskedelem

[szerkesztés]
A katari export megoszlása

Fő árucikkek:[28]

  • Export: kőolaj, kőolajtermékek, műtrágya, acél.
  • Import: gépek és berendezések, járművek, élelmiszerek, vegyszerek.

Legfontosabb kereskedelmi partnerek 2017-ben:[28]

  • Export: Japán 17,3%, Dél-Korea 16%, India 12,6%, Kína 11,2%, Szingapúr 8,2%, Egyesült Arab Emírségek 6,4%
  • Import: Kína 10,9%, USA 8,9%, Egyesült Arab Emírségek 8,5%, Németország 8,1%, Egyesült Királyság 5,5%, India 5,4%, Japán 5,3%

Az országra jellemző egyéb ágazatok

[szerkesztés]

Közlekedés

[szerkesztés]
A dohai nemzetközi repülőtér egy része

A legfontosabb kikötő és nemzetközi repülőtér Doha mellett van, ezenkívül még 1 repülőtér és 2 kikötő van az országban.

Közút

[szerkesztés]

Az országban a legtöbb főútvonalat többsávos autópályává építették át; ezek (2020-ban):

  • Al Shamal autópálya: Doha - Ar Ru'ays. Hossza: 109 km.
  • Doha autópálya: Doha - Mesaieed. Hossza: 57 km.
  • Garafat Ar Rayyan autópálya: Doha - Dukhan . Hossza: 82 km.
  • Al Khor autópálya: Doha - Al Khor . Hossza: 45 km.
  • Salwa Highway: Doha – Salwa. Hossz: 100 km.
  • Umm Bab autópálya: Dukhan - Salwa. Hossza: 61 km.
  • Az Al Majd Road, Katar leghosszabb autópályája, amely délről északra 195 km hosszú.[37]

Légi

[szerkesztés]

Az ország légi közlekedését a Dohai nemzetközi repülőtér és Hamad nemzetközi repülőtér bonyolítja. Az ország saját légitársasága a Qatar Airways, amelyet 2011-ben és 2012-ben is a világ legjobb légitársaságának választott a Skytrax World Airline Awards.[38]

Vasúti

[szerkesztés]
Bővebben: Katar vasúti közlekedése

A Dohai Metró (Doha Metro) 2019-ben kezdte meg működését. 2022 óta 3 vonalon, 76 km hosszan működik, 40 megállóval.

Telekommunikáció

[szerkesztés]
Hívójel prefix A7
ITU zóna 39
CQ zóna 21
Lásd még: Katar hívójelkörzetei

Kultúra

[szerkesztés]
Qatar University egy épülete, Doha

A hagyományos katari kultúrát erősen befolyásolta a beduin kultúra. A félsziget zord éghajlati viszonyai egykor arra kényszerítették a lakosokat, hogy táplálékért a tengerhez forduljanak. Így a helyi kultúrában, például az irodalom és a folklór témái gyakran kapcsolódnak a tengeri tevékenységekhez.[39]

Az olyan szóbeli művészetek, mint a költészet és az ének, történelmileg inkább elterjedtek voltak, mint a figuratív művészetek (szobrászat, festészet), mivel az iszlám korlátozza az érző lények ábrázolását; azonban bizonyos vizuális művészeti ágakat, például a kalligráfiát, az építészetet és a textilművészetet széles körben gyakorolták.[40]

Világörökség

[szerkesztés]
Bővebben: Katar világörökségi helyszínei

Média

[szerkesztés]

Itt működik az al-Dzsazíra hírtelevízió, amely arab és angol nyelven sugároz.

A Freedom House 2022-es sajtószabadság-jelentése a katari médiát "nem szabadnak" minősítette.[41] A kormány, az emír és az uralkodó család bírálata a médiában illegális.[42] Az újságírók ellen is eljárás indul az iszlám megsértése miatt is.[43] Mind a nyomtatott, mind a sugárzott médiát befolyásolják, és állami cenzúra alá esnek.[41] 2020 januárjától a büntető törvénykönyv módosítása öt év börtönbüntetéssel vagy 100 ezer riál (27,5 ezer USD) maximális pénzbírsággal bünteti a „hamis hírek” közzétételét.[41]

Kulturális intézmények

[szerkesztés]

A katari múzeumokat a 2000-es évek elején hozták létre.

  • az Iszlám Művészetek Múzeuma (Museum of Islamic Art), Doha központi vízparti sétányával szomszédos. Hagyományos iszlám minták (kupolák, geometrikus minták, boltívek) ötvöződnek a modern építészettel, így jött létre a múzeum épülete.
  • a Mathaf: Modern Arab Művészetek Múzeuma (Mathaf: Arab Museum of Modern Art), Doha.
  • Katari Nemzeti Kongresszusi Központ (QNCC), modern épület, amely számos rendezvénynek ad helyet, és előadótermeket, tárgyalókat és kiállítótereket tartalmaz.[44]

Oktatási rendszer

[szerkesztés]

Tudomány

[szerkesztés]

Művészetek

[szerkesztés]

Hagyományok, néprajz

[szerkesztés]

Gasztronómia

[szerkesztés]

Mivel Katar az iszlám előírásokat követi, alkoholt és sertéshúsból készült termékeket nem lehet bevinni az országba.

A katari konyha a hagyományos arab és levantei konyhát tükrözi,[45] de az iráni és indiai konyha is nagy hatással van rá. A tenger gyümölcsei és a datolya alapanyagok.[46]

Doha, az ország fővárosa
Nagyítás
Doha, az ország fővárosa

Turizmus

[szerkesztés]
Doha
Látkép a Katara "kulturális faluból"

A katari kormány célja a külföldi látogatók számának növelése. Az állam mintegy 17 milliárd dollárt különített el az idegenforgalom fejlesztésére 2014-ig, amelynek nagy részét szállodák, kiállítóhelyek és az infrastruktúra fejlesztésére fordították. Annak érdekében, hogy lépést tudjanak tartani a növekvő látogatószámmal, a kormány 2012-ig 400%-os szállodai kapacitásnövekedést tűzött ki célul. A pénzügyi támogatás mellett a kormány az üzleti szabályozás könnyítésén is munkálkodott a magánszektor aktivitásának növelése érdekében.

Főbb látnivalók :[47]

  • Souq Waqif (hagyományos "szuk" piac)
  • Doha Corniche (Vízparti sétány)
  • Katara - The Cultural Village Foundation (Amfiteátrum és építészet)
  • MIA Park
  • A múzeumok
  • Az erődök (Zubara, AlKoot)
  • A mecsetek
  • Doha városképe, a felhőkarcolók

Sport

[szerkesztés]
Khalifa Nemzeti Stadion Dohában

Labdarúgás

[szerkesztés]

Az egyesületi futball a legnépszerűbb sportág Katarban, mind a játékosok, mind a nézők szempontjából.[48]

Lásd még: katari labdarúgó-válogatott

Olimpia

[szerkesztés]
Bővebben: Katar az olimpiai játékokon

Formula–1

[szerkesztés]

A katari nagydíj legutóbb 2021-ben volt megrendezve, 2022-ben a labdarúgó-világbajnokság miatt nem szerepelt a naptárban, de 2023-tól visszatér az ország az F1-be.

Egyéb

[szerkesztés]
  • 2004-ben Dohában rendezték az asztalitenisz csapat-világbajnokságot.
  • 2004 óta minden évben megrendezik a gyorsasági motoros világbajnokság Katari Nagydíját.
  • Itt rendezik meg minden évben a katari ExxonMobile tenisztornát.
  • Itt kerül sor 2011-ben a labdarúgó-Ázsia-kupára, 2022-ben pedig – az arab országok között először – a labdarúgó-világbajnokságra.[49]
  • 2015-ben a XXIV. férfi kézilabda világbajnokság helyszíne.[50]
  • 2019-ben itt rendezték a FIFA Klubvilágbajnokság döntőjét.

Ünnepek

[szerkesztés]

Katarban a hétvégét a péntek és szombat adja.[51]

Az ország jelentős ünnepei:

dátum név arab név megjegyzés
február 2. keddje Nemzeti Sportnap اليوم الوطني للرياضة munkaszüneti nap
március eleje márciusi munkaszüneti nap عطلة البنك munkaszünet
december 18.[52] Nemzeti Nap اليوم الوطني لقطر Katar nemzeti napja. A korábbi szept. 3-ról módosult decemberre.
1st, 2nd, 3rd Shawwal Eid ul-Fitr عيد الفطر A ramadán végéről megemlékezés
10th, 11th, 12th Zulhijjah Eid ul-Adha عيد الأضحى iszlám ünnep

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Profile: Qatar Emir, Sheikh Tamim bin Khalifa Al Thani. BBC. (Hozzáférés: 2013. június 26.)
  2. ↑ Világbank-adatbázis. Világbank. (Hozzáférés: 2019. április 8.)
  3. ↑ Worldometers
  4. ↑ Worldometers 2020
  5. ↑ https://www.imf.org/external/pubs/ft/weo/2018/01/weodata/weorept.aspx?sy=2016&ey=2023&scsm=1&ssd=1&sort=country&ds=%2C&br=1&pr1.x=80&pr1.y=16&c=453&s=NGDPD%2CPPPGDP%2CNGDPDPC%2CPPPPC&grp=0&a=
  6. ↑ Archivált másolat. [2018. szeptember 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. május 24.)
  7. ↑ fvm.hu
  8. ↑ Qatar | History, Population, Flag, Language, & Facts (angol nyelven). Encyclopedia Britannica. (Hozzáférés: 2021. február 4.)
  9. ↑ „2022 World LNG Report Press Release”, International Gas Union (IGU), 2022. július 6.. [2022. október 9-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2022. október 7.) 
  10. ↑ Where in the world do people emit the most CO2?. Our World in Data . [2021. május 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. július 17.)
  11. ↑ The new emerging middle powers within the new Middle East: UAE and Qatar. frqjournal.csr.ir. (Hozzáférés: 2024. július 7.)
  12. ↑ Casey, Paula; Vine, Peter (1992): The heritage of Qatar. Immel Publishing. ISBN 9780907151500. 17. o.
  13. ↑ History Of Qatar − Our census, our future
  14. ↑ Katara: About use
  15. ↑ Rahman, Habibur (2010). The Emergence of Qatar: The Turbulent Years 1627–1916. London: Routledge. ISBN 9780710312136. 1. o.
  16. ↑ Nyír-Karta Világatlasz
  17. ↑ "Qatar". CIA World Factbook
  18. ↑ World climate guide: Qatar. (Hozzáférés: 2021)
  19. ↑ a b Qatar: Freedom in the World 2022 Country Report (angol nyelven). Freedom House. (Hozzáférés: 2022)
  20. ↑ a b c d e f Qatar | (angol nyelven). Encyclopedia Britannica. (Hozzáférés: 2022)
  21. ↑ The Permanent Constitution of the State of Qatar. Government of Qatar. [2014. október 6-i dátummal az eredetiből archiválva].
  22. ↑ Constitution of Qatar. „According to Article 1: Qatar is an independent Arab country. Islam is its religion and Sharia law is the main source of its legislation.”
  23. ↑ a b Population of Qatar by nationality - report. [2018. december 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. július 14.)
  24. ↑ Middle East: QATAR". CIA The World Factbook.
  25. ↑ a b worldometers
  26. ↑ Encyclopedia of Bilingualism and Bilingual Education. Multilingual Matters, 429. o. (1998). ISBN 978-1853593628 
  27. ↑ Jacot, Martine: Le Qatar ne paie pas ses contributions à la francophonie, 2013. december 23. (Hozzáférés: 2017. június 5.)
  28. ↑ a b c d e f g Qatar - The World Factbook. www.cia.gov. (Hozzáférés: 2021. február 4.)
  29. ↑ http://www.state.gov/r/pa/ei/bgn/5437.htm
  30. ↑ Population By Religion, Gender And Municipality March 2020. Qatar Statistics Authority[halott link]
  31. ↑ Tiny Qatar's growing global clout. BBC, 2011. április 30. (Hozzáférés: 2015. március 12.)
  32. ↑ „Qatar's modern future rubs up against conservative traditions”, Reuters, 2012. szeptember 27. 
  33. ↑ 2011 Report on International Religious Freedom – Qatar. US Department of State
  34. ↑ Rasoul Sorkhabi. The Qatar Oil Discoveries [archivált változat] (2010. november 11.). Hozzáférés ideje: 2023. november 3. [archiválás ideje: 2020. december 5.] 
  35. ↑ Nordland, Rod. „New Hope for Democracy in a Dynastic Land”, NYTimes.com , 2013. június 25. (Hozzáférés: 2013. június 26.) 
  36. ↑ Report for Selected Countries and Subjects (amerikai angol nyelven). www.imf.org . (Hozzáférés: 2018. szeptember 11.)
  37. ↑ Expressway Programme Project Booklet. KBR. [2019. január 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. január 17.)
  38. ↑ The World's Best Airline. World Airline Awards. [2012. december 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. június 26.)
  39. ↑ Abu Saud, Abeer. Qatari Women: Past and Present. Longman Group United Kingdom, 133. o. (1984. november 11.). ISBN 978-0582783720 
  40. ↑ Abu Saud (1984). Qatari Women: Past and Present. Longman Group United Kingdom. p. 133. ISBN 978-0582783720.
  41. ↑ a b c Qatar: Freedom in the World 2022 Country Report (angol nyelven). Freedom House. (Hozzáférés: 2022. augusztus 11.)
  42. ↑ Roth, Richard J.. „Awaiting a Modern Press Law in Qatar”, The New York Times, 2013. május 8. (Hozzáférés: 2013. június 16.) 
  43. ↑ Qatar Freedom of the Press. Freedom House. [2019. március 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. január 19.)
  44. ↑ 10 architectural wonders in Qatar (angol nyelven). www.visitqatar.qa. (Hozzáférés: 2022. augusztus 11.)
  45. ↑ The 3 M's of Qatari Cuisine. The Daily Meal, 2012. október 3. (Hozzáférés: 2015. május 15.)
  46. ↑ Culture of Qatar. Hilal Plaza. (Hozzáférés: 2015. május 6.)
  47. ↑ Activities in Qatar
  48. ↑ Qatar – a Sporting Nation. Qatar e-Government. (Hozzáférés: 2015. március 12.)
  49. ↑ Origo.hu 2010
  50. ↑ Ihf.info 2011
  51. ↑ Public Holidays in Qatar in 2015. Office Holidays. (Hozzáférés: 2015. május 15.)
  52. ↑ National Day Observances. Timeanddate.com. (Hozzáférés: 2015. május 15.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Qatar
A Wikimédia Commons tartalmaz Katar témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Katar&oldid=27390244”