Frank Marshall (sakkozó)
Frank Marshall | |
Frank Marshall (1904) | |
Személyes adatok | |
Teljes név | Frank James Marshall |
Születési dátum | 1877. augusztus 10. |
Születési hely | New York |
Halálozási dátum | 1944. november 9. (67 évesen) |
Halálozási hely | Jersey City, New Jersey |
Állampolgárság | amerikai |
Versenyzői adatok | |
Cím | sakkmester[1] "a sakk nagymestere"[2] |
Legmagasabb Élő-pontszám | 2762 (1917 december)[3] |
Legmagasabb ranglista | 2. (1913 augusztus)[4] |
A Wikimédia Commons tartalmaz Frank Marshall témájú médiaállományokat. |
Frank James Marshall (New York, 1877. augusztus 10. – Jersey City, New Jersey, 1944. november 9.) az Amerikai Egyesült Államok sakkbajnoka 1909 és 1936 között, a 20. század elején a világ egyik legerősebb sakkjátékosa. Róla kapta nevét újítása, a Marshall-csel. Szintén róla kapta nevét a spanyol megnyitás egyik változata, a Marshall-támadás, amelyet 1918-ban Capablanca ellen alkalmazott. Igaz, a játszmát Marshall elvesztette, de nem a megnyitás miatt, amely hamar nagyon népszerűvé vált. Taktikai képességeiről, játszmafordító trükkjeiről („Marshall-trükk”) és nagy végjátékelméleti tudásáról volt ismert.
1986-ban az elsők között választották be a World Chess Hall of Fame tagjai közé.[5]
Életrajza
[szerkesztés]A New Yorkban született Marshall nyolctól 19 éves koráig a kanadai Montréalban élt. Tízéves korában kezdett sakkozni és 1890-re már a város legjobb sakkozói közé számították.
1904-ben nyerte meg először az USA sakkbajnokságát, a címet azonban visszautasította, mert a regnáló bajnok, Harry Nelson Pillsbury nem vett részt a versenyen. Két évvel később Pillsbury meghalt, de Marshall még mindig nem akarta, hogy bajnoknak nevezzék. A címet csak akkor fogadta el, amikor 1909-ben versenyen szerezhette meg.
1907. január 26. és április 8. között páros mérkőzést játszott (New Yorkban, Philadelphiában, Washingtonban, Baltimore-ban, Chicagóban és Memphisben) Emanuel Lasker világbajnok ellen, de esélye sem volt: nyolc partit elvesztett, hét döntetlent ért el, de egyszer sem nyert.
1909-ben belement egy páros mérkőzésbe a fiatal kubai sakkozótehetség, José Raúl Capablanca ellen, és sokak nagy meglepetésére ezt is nagy arányban elvesztette (+1-8=14). Ettől nem került rossz viszonyba a fiatal kubaival, sőt, miután meggyőződött tehetségéről, a tőle telhető minden módon egyengetni kezdte útját. Ő érte el, hogy Capablanca indulhasson az 1911-es zárt San Sebastian-i tornán, amely a történelem addigi legerősebb mezőnyű sakkversenyének ígérkezett. Bár sokan tiltakoztak Capablanca indulása ellen, Marshall fiatal barátja megnyerte a tornát.
1914-ben Szentpéterváron II. Miklós cártól Marshall megkapta a sakk nagymestere címet. Ezt a címet összesen csak öten kapták: Marshallon kívül Lasker, Capablanca, Aljechin és Tarrasch.
1915-ben nyitotta meg a máig a legerősebb amerikai sakk-klubok közé tartozó Marshall sakk klubot.
Az 1930-as években Marshall vezetésével az amerikai csapat négyszer nyert sakkolimpiát. Ezt a sikert sohasem sikerült megismételnie. (Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy az 1930-as években a későbbi nagy favorit, a szovjet csapat, nem vett részt a sakkolimpiákon.)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Abban az időszakban ez a cím a mai nagymesteri címnek felelt meg
- ↑ II. Miklós cártól kapott cím
- ↑ A chessmetrics szerinti legmagasabb pontszáma Chessmetric Player Profile: Frank Marshall (angol nyelven). chessmetrics.com. (Hozzáférés: 2014. július 2.)
- ↑ Chessmetric Player Profile: Frank Marshall/Ratings only (angol nyelven). chessmetrics.com. (Hozzáférés: 2014. július 2.)
- ↑ Frank J. Marshall (angol nyelven). World Chess Hall of Fame. [2015. szeptember 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. december 5.)
Források
[szerkesztés]- Frank Marshall, My Fifty Years of Chess ISBN 1-84382-053-6.
- Andy Soltis, Frank Marshall, United States Chess Champion: A Biography With 220 Games, 1994, ISBN 0-89950-887-1.