Fényberek
Fényberek (Платичево) | |
Ortodox templom | |
Közigazgatás | |
Ország | Szerbia |
Tartomány | Vajdaság |
Körzet | Szerémségi |
Község | Árpatarló |
Rang | falu |
Irányítószám | 22420 |
Népesség | |
Teljes népesség | ismeretlen |
Népsűrűség | 70,2 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 66 m |
Terület | 39,3 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 44° 49′ 16″, k. h. 19° 47′ 43″44.821100°N 19.795300°EKoordináták: é. sz. 44° 49′ 16″, k. h. 19° 47′ 43″44.821100°N 19.795300°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Fényberek témájú médiaállományokat. |
Fényberek[1] (helyi szóhasználatban gyakran Platics), szerb nevén Платичево magyarlakta település a Száva-vidéken, a Vajdaságban. Jelenleg a Szerémségi körzetben, az Árpatarló községhez tartozik.
Demográfiai változások
[szerkesztés]1910 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2002 |
---|---|---|---|---|---|---|---|
2068 | 2378 | 2507 | 2726 | 2824 | 2812 | 2809 | 2760[2] |
Etnikai összetétel
[szerkesztés]- 1910-ben 2068 lakosa közül 412 magyar (19,9%), 1065 szerb (51,5%), 527 horvát (25,%) volt
- 1991-ben 2809 lakosa közül 203 magyar (7,2%), 1734 szerb (61,7%), 549 horvát (19,5%) volt
- 2002-ben 2760 lakosából 174 magyar (6,3%), 2007 szerb (72,7%) és 361 horvát (13,1%) volt
Nemzetiség | Szám | % |
Szerbek | 2007 | 72,71 |
Horvátok | 361 | 13,07 |
Magyarok | 174 | 6,30 |
Jugoszlávok | 81 | 2,93 |
Cigányok | 57 | 2,06 |
Montenegróiak | 6 | 0,21 |
Macedónok | 2 | 0,07 |
Albánok | 2 | 0,07 |
Ukránok | 1 | 0,03 |
Szlovének | 1 | 0,03 |
Szlovákok | 1 | 0,03 |
Muzulmánok | 1 | 0,03 |
Egyéb/Ismeretlen[3] |
Nevének eredete
[szerkesztés]Magyar neve a 'föveny' jelentésű fény+berek szóösszetételből ered, ami a helység fekvésére utal (a Száva számos ága veszi körül).
Történelem
[szerkesztés]Fényberek már a középkorban is létező település volt, eredetileg Kővályú várához tartozott.[4] A török időkben elnéptelenedett, magyar lakossága elmenekült. Később szerbek és a XVIII. században Kliment törzsből származó katolikus albánok telepedtek meg itt. Mai magyar lakossága nem a hódoltságot túlélt nyelvszigetek maradványa, hanem XIX. századi újratelepedés eredménye. A századfordulón magyar Julián-iskola működött Fénybereken. Egyre csökkenő magyar közössége számára egyre nagyobb problémát jelent az asszimiláció és az anyanyelv elvesztése, mivel a településen magyar iskola nem működik. Kulturálisan a szomszédos Nyék (Nikinci) falu magyar egyesületéhez tartoznak.
Pravoszláv temploma barokk, miáltal katolikus templomát a II. világháború harcaiban lebombázták, ma modern stílusú.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://mek.oszk.hu/cgi-bin/thes.cgi?desc=F%e9nyberek&trunc=0
- ↑ Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9
- ↑ Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9
- ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. II. kötet. Valkó megye.