Embólia

Embólia
Angolul	Embolism
Osztályozás
BNO-10	I74, I82, O88, T79.0-T79.1
BNO-9	444.9
Adatbázisok
OMIM	306700
DiseasesDB	18165
MeSH ID	D004617
A Wikimédia Commons tartalmaz Embólia témájú médiaállományokat.

Embóliának nevezzük azt az állapotot, amikor egy objektum (embolus) az érrendszerben a vérkeringés segítségével egyik helyről egy másik helyre sodródik, majd elzárja azt az érszakaszt, ahol megakad. Az elnevezés Rudolph Carl Virchow nevéhez fűződik.

Az embólia abban különbözik a trombustól, hogy a trombus nem vándorol, hanem ott okoz elzáródást, ahol keletkezett. Gyakran úgy keletkezik embólia, hogy egy trombusból leszakad egy rész. Embolizációt a keringésbe került zsír vagy levegő is okozhat.

Az embóliákat csoportosíthatjuk az embólus anyaga szerint:

• Tromboembólia: Az embólus anyaga megalvadt vér, trombus. Ez a leggyakoribb embólusforma.
• Zsírembólia: Az embólus anyaga zsírszövet. Általában nagyobb, csöves csontokat érő trauma után fordul elő.
• Levegőembólia: Levegőbuborékok kerülnek az érrendszerbe.
• Szeptikus embólia: Az embolusokat baktériumok vagy gombák alkotják.
• Szöveti embólia: Kisebb szövetdarabok embolizációja.
• Idegentest-embólia: Különféle testidegen anyagok kerülnek a vérkeringésbe, például hintőpor, injekciós tű, műbillentyű stb.
• Magzatvíz-embólia: Magzatvizet és magzati sejteket tartalmaz.

Az iránya szerint:

• Anterográd embólia
• Retrográd embólia
• Paradox embólia

Az anterográd embólia a véráramlás irányában, míg a retrogád embóliánál az embólus az ellenkező irányba, azaz a véráramlással szemben halad. Ez általában a vérkeringés alacsony nyomású területein következik be (pl.: vénák). A paradox embóliánál az embólus, általában a szív szeptumfejlődési rendellenessége következtében, a szisztémás vénás keringési rendszerből a szisztémás artériásba jut.

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

• Véralvadás
• Infarktus
• Patológia

• Ez a szócikk részben vagy egészben az Embolism című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Az itt található információk kizárólag tájékoztató jellegűek, nem minősülnek orvosi szakvéleménynek, nem pótolják az orvosi kivizsgálást és kezelést. A cikk tartalmát a Wikipédia önkéntes szerkesztői alakítják ki, és bármikor módosulhat.

Ez az orvostudományi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!