[go: up one dir, main page]

Ugrás a tartalomhoz

Guga

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Guga (Guga)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeKolozs
KözségAlsókosály
Rangfalu
KözségközpontAlsókosály (Cășeiu)
Irányítószám407161
SIRUTA-kód56728
Népesség
Népesség308 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság- (2011)[1]
Földrajzi adatok
TerületHiba a kifejezésben: nem várt > operátor km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 16′ 28″, k. h. 23° 49′ 52″47.274488°N 23.830983°EKoordináták: é. sz. 47° 16′ 28″, k. h. 23° 49′ 52″47.274488°N 23.830983°E
SablonWikidataSegítség

Guga románul: Guga, falu Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében.

Fekvése

[szerkesztés]

Déstől északnyugatra, Csicsógombás, Pecsétszeg, Falkosány és Felsőkosály közt fekvő település.

Története

[szerkesztés]

Guga nevét 1590-ben Lapuhan néven említette először oklevél.

A falu 1569-től a Bocskaiak birtoka volt. Mivel előbb neve nem fordult elő az oklevelekben, valószínű, hogy 1569-1590 között keletkezett és valószínűleg Felsőkosály határából vált ki.

1590-ben Báthory Zsigmond e település, valamint Kaplyon, Alsó-, Felső-Kosály, Kis-Doboka, Csicsó-Hagymás, Ilosva és Kudu nevű birtokaiban Bocskay Istvánt mindkét ágra, és halálával pedig nővérei: Judith Bánffy Kristófné, Krisztina Palocsai Horváth Györgyné s Ilona Haller Gáborné, valamint néhai Sára Balásfalvi Bagdi Györgyné s gyermekei István, Erzsébet, Krisztina és Margit javára megerősítette. Kenéze ekkor Dragomir Demeter, Janka jobbágycsalád.

Az 1603 évi összeírás szerint e falu teljesen elpusztult.

1607-ben Rákóczi Zsigmond néhai Bocskay István fejedelem e birtokát 1606 évi végrendelete értelmében Haller Gábornak Bocskay Ilonától való fiainak György és Zsigmondnak, néhai Bánffy Kristóf és Bocskay Judit fiának Lászlónak adományozta.

Későbbi névváltozatai: 1592-ben Guga, 1600-ban Lapuhán, 1650-ben Guga a. n. Lapuhán, 1808-ban és 1913-ban Guga.

A trianoni békeszerződés előtt Szolnok-Doboka vármegye Dési járásához tartozott.

1910-ben 444 lakosa volt, melyből 32 magyar, 402 román volt. Ebből 377 görögkatolikus, 12 református, 36 görögkeleti ortodox 12 izraelita volt.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]