Biometán

A biogáz forgalomképes (a földgázzal tkp. azonos tulajdonságú, pontosabban: valamivel magasabb fűtőértékű), tisztított változata. Kénhidrogént egyáltalán nem tartalmazhat. A vízgőz és széndioxid nyomokban megengedett.

Bár nem ad teljesen forgalomképes minőséget, de azt igen jól közelíti,^[1] ezért - olcsósága folytán - első lépcsőként való alkalmazása igen ajánlatos. Ciklusszervezési meggondolás miatt általában ellenáramú mosást alkalmaznak. Szabadon használható technológia (nincs licencdíja).

A nyomás 9–12 bar, fizikai adszorpcióval ill. a közismert szénsav-reverzióval^[2] vonják ki a fő szennyezőket (kénhidrogént, széndioxidot, nitrogént, esetleg ammóniát is). Az ötletet az adta, hogy a metán rendkívül rosszul oldódik vízben (pl. a kénhidrogénnél 100-szor rosszabban). Egyetlen hátránya, hogy a gáz vízgőz-tartalma feldúsul (de a szárítási többletköltség elenyésző, pontosabban nincs arányban az elérhető megtakarítással).

Ha vizes mosással kéntelenítünk, felesleges. Ennek ellenére rengeteg kéntelenítési eljárás fejlődött ki (elsősorban az abszolút száraz - a szabványos követelményt messze meghaladó, speciális - végtermék előállítása céljából, amelyeknél a vizes mosás nem fizetődik ki). Ezek túlnyomó része vastartalmú szűrőközeget használ,^[3] de van cinkoxidos, aktív szenes, stb. eljárás is.

Bár igen sok eljárás ismeretes, hazai alkalmazásra gyakorlatilag^[4] kétféle technológia ajánlható. Az eléjük alkalmazott vizes mosó nem befolyásolja a megoldást (mindkét esetben komplett, konténerbe szerelt finomító vásárolható), csak az üzemköltséget (a kéntelenítés költsége nulla, a széndioxid-mentesítésé minimális, gyakorlatilag csak a szárításnak van költsége, mely vagy szűrős páraleválasztós, szakaszos, vagy komprimálás-hűtés-dekomprimálás-melegítés fokozatú cseppfolyósítós, folyamatos).

Megjegyzés: A biogáztermelő reaktor folyamatos üzemben működhet hatékonyan, a tüzelőanyag iránti igény viszont a napszaktól, a hét napjától illetve az évszaktól függően ingadozik. A biogáztermelés és a hasznos felhasználás eltérő ütemű változásai miatt a tárolás fontos megoldandó feladatként jelentkezik. A mai kisnyomású tárolók néhány órás tárolásra alkalmasak, és ha megtelik a tároló, a reaktorból érkező gázt el kell használni. Ha nincs más lehetőség, a biztonsági fáklyára vezetik rá. A folyékony biogáz a megújuló energiaféleségeknek az egyik legjobban tárolható és emiatt azoknak legértékesebb fajtái közé tartozik.Az energiafordulat végrehajtása megkövetelné, hogy minden olyan biogáz-felhasználást, amely más megújuló energiával pótolható, váltsanak ki. Nap- vagy szélenergia felhasználásával előállított folyékony nitrogénnel (gázkompresszorok nélkül) működtethető bármely folyékony biogáz (LBG?) tároló, és olyan kondenzátor, amely a biogáznak minden -175 °C-knál magasabb párolgási hőmérsékletű komponensét leválasztja. A kondenzálás a mosást feleslegessé teheti. A ma elterjedt robbanómotoros generátorok nem jelentik a biogáznak a leghatékonyabb felhasználását. A folyékony biogáz nagyon hasznosan lenne felhasználható akár a közlekedésben, akár a más módon tárolt energia visszanyerésekor a közös hatékonyság fokozására.

Az ausztriai Pucking település mellett működő mintaprojekt max. 6 ${\displaystyle m^{3}}$/h biometánt ad.

A németországi Sterling Bioclean márkájú konténer max. 70 ${\displaystyle m^{3}}$/h biometánt ad.

A cukorgyár biogáz üzeme a cukorgyártás melléktermékeiből és más anyagokból kb. 35 millió ${\displaystyle m^{3}}$/év biogázt ad.^[5]

• Saját szabványa még nincs, forgalmazása esetén meg kell feleljen a földgázra vonatkozó MSZ 1648:2000 szabványnak.
• A nagynyomású folyékony biometán előállítása céljából valamennyi CNG (Compressed Natural Gas) technológia alkalmazható.

• Updated Guidebook on Biogas Development. United Nations, New York, 1984. Energy Resources Development Series No. 27. p. 178, 30 cm. * Bár döntő részben az ázsiai és óceániai családi fejlesztésekkel foglalkozik (melyek kb. 11-12 millióan vannak és rohamosan szaporodnak), a családi alkalmazás körében a mai napig a legfontosabb alapmű, teljes. A Budapesti Műegyetem Központi Könyvtárában a raktári szám: O372859
• [szerk.: Dr. Bai, Attila]: A biogáz. Száz magyar falu könyvesház Kht., Budapest, 2007. p. 284+cca20, 27 cm. ISBN 978-963-7024-30-6. * Noha az osztott (családi) termelés csak 10-15 oldalnyi (döntően a centralizált termeléssel foglalkozik), mégis fontos alapmű a technológiák, továbbá a magyarországi jogi környezet részletes ismertetésével. Bevezető részében igen értékes globális adatokat közöl.