Bahmut
| Bahmut (Бахмут) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ukrajna | ||
| Terület | Donecki terület | ||
| Járás | Bahmuti járás | ||
| Község | Bahmut község | ||
| Rang | város Ukrajnában | ||
| Alapítás éve | 1571 | ||
| Polgármester | Olekszij Olekszandrovics Reva | ||
| Irányítószám | 84500-84510 | ||
| Körzethívószám | +380 6274 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 71 094 fő (2022. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 1 708,99 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 200 m | ||
| Terület | 41,6 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 35′ 41″, k. h. 38° 00′ 03″48.594722°N 38.000833°EKoordináták: é. sz. 48° 35′ 41″, k. h. 38° 00′ 03″48.594722°N 38.000833°E | |||
| Bahmut weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bahmut témájú médiaállományokat. | |||
Bahmut (ukránul: Бахмут), 1924–2016 között Artemivszk járási jogú város Ukrajna Donecki területén, a donyeci-hátság bahmuti-mélyedésében 100 km-re északkeletre Donecktől, a Bahmutka folyó partján. A Bahmuti járás és Bahmut község székhelye. A település 2022 augusztusa óta a bahmuti csata helyszíne, amely az Ukrajna elleni orosz invázió egyik legvéresebb csatája.
Népessége
[szerkesztés]A város lakossága a legutolsó, 2001-es ukrajnai népszámlálás idején 83 146 fő volt. Akkor a lakosság 69,4%-a ukrán, 27,5%-a orosz nemzetiségű volt. Emellett jelentősebb számban belaruszok (0,6%), örmények (0,3%) és cigányok (0,2%) éltek a városban. 2001-ben a lakosság többség orosz anyanyelvűnek vallotta magát.[2]
Bakhmut becsült lakossága 2017. június 1-jén 75,9 ezer fő volt.[3]
Története
[szerkesztés]
A települést 1571-ben alapították mint határvédelmi erődítményt Bahmutovi-őrhely néven. A település a nevét a Bahmutka folyóról kapta. Az erőd a polgári lakosság megjelenésével fokozatosan megerősített településsé vált I. Péter 1701-ben adott parancsot a bahmuti vár építésére, amely 1703-ra el is készült. 1705-ben Bulavin kozák atamán elfoglalta Bahmut sóbányáját és ezzel vette kezdetét a doni kozákok felkelése. A felkelést kiváltó fő ok az volt, hogy I. Péter megtiltotta a kozákok számára a szakáll viseletét és előírta számukra az orosz ruházatot.
1876-ban a Bahmuti-katlanban jelentős kősó lelőhelyet tártak fel, ami után gyors fejlődésnek indult a sókitermelés. Az 1870-es években, miután megnyílt a Harkov–Bahmut vasútvonal, a bahmuti sóbányák az Orosz Birodalom sótermelésének 12%-át adták. 1913-ban Bahmutnak 28 000 lakosa, 2 kórháza, 4 középiskolája, 2 szakiskolája, közkönyvtára és 36 különböző üzeme volt. 1924-ben keresztelték át a várost Fjodor Szergejev ukrán kommunista vezető illegalitásban viselt fedőneve (Artem vagy Artyom) után Artemivszkre (oroszul: Artyomovszk).
1951-ben az elhagyott sóbányákat felhasználva megalapították az Artemivszki pezsgőgyárat, Európa legnagyobb pezsgőgyárát.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ https://www.citypopulation.de/en/ukraine/doneck/
- ↑ Національний склад та рідна мова населення Донецької області. Розподіл постійного населення за найбільш численними національностями та рідною мовою по міськрадах та районах.. web.archive.org, 2012. február 7. [2013. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. május 21.)
- ↑ Количество жителей Бахмута продолжает сокращаться (ua nyelven). Вечерний Бахмут - новости города, объявления, справочник. (Hozzáférés: 2023. május 21.)